Tényleg jó megfázásra a C-vitamin?

Tényleg jó megfázásra a C-vitamin?

Ha a nátha kerülget bennünket, vagy a gyermekünkön is megjelennek a megfázás tünetei, azonnal C-vitamin után nyúlunk:

  • vagy tabletta,
  • vagy zöldség-gyümölcs,
  • vagy egyéb csillapítócseppek formájában.

Így tanultuk, így szoktuk meg.

Azt is tudjuk már, hogy a C-vitamin legjobb forrásai

  • a citrusfélék,
  • a piros és a zöld paprika,
  • a görögdinnye és
  • a leveles zöldek.

De vajon valóban segít a C-vitamin a nátha kezelésében, illetve a gyógyulásban, vagy mindez csak tévhit?

 

Tény vagy tévhit, hogy a C-vitamin segít?

 

Sajnos tévhit, hogy a C vitamin hasznos a megfázás kezelésére. Az viszont fontos, hogy fedezzük a napi C-vitamin igényt, amely felnőtteknél minimum 100 mg, kisgyermekeknél kb. 50 mg. Hogy ez pontosan mennyi? 50 mg C-vitamin megfelel pár szem epernek, egy narancsnak vagy két kivinek. Ennyi bőven elegendő is a napi C vitamin adag biztosításához.

 

 

A legújabb kutatások cáfolják a C-vitamin mindenhatóságát

 

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a C-vitamin megfázásos esetekben nem hatékony. A torontói egyetem kutatói által végzett tanulmányban az alanyokat két csoportra osztották: egy kísérleti csoportra, amely C-vitamin tablettákat kapott a megfázás tüneteinek megjelenésekor, és egy kontrollcsoportra, amely placebo tablettákat kapott. Néhány hónap elteltével a kutatók – figyelembe véve az egyének betegen, illetve megfázva töltött napjainak számát – igyekeztek meghatározni a C-vitamin hatékonyságát.

Megállapították, hogy a C-vitamint szedők nem voltak szignifikánsan egészségesebbek, mint a placebós csoport tagjai. Számos más tanulmány is megerősítette ezt az eredményt, ezért joggal merül fel a kérdés: miért hisszük, hogy a C-vitamin jó megfázás ellen?

 

Honnan ered a tévhit?

 

A ma is népszerű hiedelem az 1960-as években Linus Pauling, befolyásos amerikai kémikus állításainak köszönhető. Pauling azt állította, hogy miután rendszeresen nagy adagokat vett be C-vitaminból, élesebbnek és egészségesebbnek érezte magát, és a nátha is elkerülte. A témáról szóló könyve, a „C-vitamin és a közönséges nátha” azonnal bestseller lett.

Az 1970-es évek közepére becslések szerint 50 millió amerikai használt C-vitamint a megfázás kezelésére, és a gyógyszertárakban a C-vitamin termékek értékesítése megnégyszereződött.

 

Mégis mire jó a C-vitamin?

 

Félreértés ne essék: a C-vitamin valóban jót tesz a szervezetnek.

  • Természetes antioxidáns, és
  • a test szöveteinek, például a bőr, az erek és a csontok növekedéséhez is szükséges.
  • Alapvető fontosságú a kollagén szintézisében is, amely a kötőszövet kritikus alkotóeleme, így
  • segít a sebek gyógyulásában.

A torontói egyetemi tanulmány ráadásul a C-vitamin további figyelemreméltó előnyeit is felfedezte.

  1. Azok a betegek, akik C-vitamin tablettát kaptak a kísérlet során, átlagosan 30 nappal kevesebb időt töltöttek táppénzen, mint a placebo csoport tagjai.

A kutatók szerint erre az az egyik lehetséges magyarázat, hogy a C-vitamin csökkentheti a megfázás tüneteinek, például a hidegrázásnak és a köhögésnek a súlyosságát. (Ennek az elméletnek a megerősítéséhez további kutatásokat terveznek.)

  1. További bizonyítékokat szereztek arra vonatkozóan, hogy a katonáknak, hivatásos sportolóknak és más stresszes életet folytatóknak a C-vitamin megerősítette az immunrendszerét. (50%-kal csökkent a megfázásos napok száma.)

Ezek a megállapítások azonban nem támasztják alá azt, hogy a C-vitamin hatékonyan kezelné a megfázást.

 

A C-vitaminnal nem gyógyulsz ki a náthából

 

A Marylandi Egyetem kutatói például egészséges önkéntesekkel kísérletezett. Az alanyok egyik fele ugyanúgy C-vitamint, a másik csoport pedig placebót kapott, ám ezután megfertőzték őket a nátha vírusával. Megállapították, hogy nem volt különbség a betegség lefolyásában (napok száma, tünetek) a 2 csoport között.

E tanulmány és más kapcsolódó kutatások eredményeként a vezető orvosi tanácsadó csoportok, köztük az Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség, az Amerikai Orvosi Szövetség és az Amerikai Dietetikus Szövetség sem javasolja a kiegészítő C-vitamint a megfázás megelőzésére vagy kezelésére.

 

Hogyan kerülhetjük el a megfázást?

 

Rengeteg hatékony módszer van arra, hogy megelőzzük a hideg időszakok „velejáróját”:

  • Aludjunk eleget;
  • igyunk sok folyadékot;
  • étkezzünk egészségesen és lehetőleg
  • kerüljük a stresszt.

Ezek a szokások hozzájárulnak jó egészségünk hosszútávú megőrzéséhez és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez.

 

Mit tegyünk, ha mégis megfáztunk?

 

  • Bugyoláljuk be magunkat jó melegen,
  • igyunk sok meleg teát,
  • együnk csirkehúslevest,
  • olvasgassunk,
  • és hagyjuk, hogy a betegség átmenjen rajtunk.
  • Ha tehetjük, ne menjünk sehová, pihenjük ki a náthát.

.

 

Mit tehetünk a fertőzés megakadályozására?

 

Ha egészségesek vagyunk, a gyakori kézmosás és a betegekkel való szoros érintkezés elkerülése segíthet megakadályozni a baktériumok terjedését. Egyes tanulmányok azt is állítják, hogy a gyakori testmozgás felébreszti (serkenti) az immunsejteket, ami megerősíti az immunrendszer védekező képességét. Érdemes tehát beiktatni a sportot is az életünkbe.

Láthatod, hogy a kultúránkban mélyen elterjedt mítosz ellenére a C-vitamin nem megfelelő megoldás a megfázás kezelésére; sokkal inkább a megelőzésben lehet szerepe.

Az emberi test és táplálkozás kapcsolata ugyanis túlságosan bonyolult ahhoz, hogy egyetlen vitamin valóban meggyógyítson egy betegséget.

 

Forrás: http://www.yalescientific.org/2015/03/mythbusters-does-vitamin-c-really-help/

 

A füge fantasztikus ereje

A füge fantasztikus ereje

A füge ma már hazánkban is egyre gyakrabban termesztett gyümölcs, hiszen a forró nyaraink kedveznek a növekedésének. Tudtátok, hogy léteznek 10-12 méter magasságú fügefák is? Na persze az ilyeneket inkább a földközi-tengeri országokban kell keresnünk. Itthon inkább az alacsonyabb fügebokor népszerű.

Úgy gondolom, ennek ellenére még mindig keveset tudunk erről az értékes gyümölcsről, pedig ásványianyag- és vitaminösszetételének köszönhetően számos pozitív egészségügyi hatása van.

Mit tartalmaz a füge?

 A fügében van

  • A-, B-, C- és sok K-vitamin,
  • kis mennyiségben tiamin, riboflavin, niacin,
  • nagyobb mennyiségben kálium, kálcium, foszfor, magnézium, valamint
  • nátrium, cink, réz, mangán és vas.

Mivel a füge szénhidrátdús, kiválóan laktat, nem beszélve arról, hogy különleges gyógyhatással is bír:

  • segíti az emésztést, amely székrekedéses gyermekeknél kifejezetten hasznos lehet (hashajtó hatású), ugyanakkor
  • gyulladásgátló is, valamint
  • antioxidáns,
  • bőrnyugtató (ekcéma ellen is jó lehet),
  • ezen felül méregtelenítő hatással is bír,
  • sőt, még a köhögést is csillapítja.

Tehát ha eddig nem ettetek otthon fügét, érdemes elkezdeni a fogyasztását, mert sokat segíthet majd a meghűléses időszakokban is.

Miért jó még a füge?

A füge kifejezetten édes, mégis inkább enyhe ízű. A közhiedelemmel ellentétben azonban alacsonyabb kalóriatartalmú és nincs benne zsír. Kiváló rostforrás, ezért érdemes becsempészni az étkezésekbe saláta vagy szósz formájában is.

Allergén-e a füge?

A füge nem tartozik az allergének közé, ezért bátran adhatjuk a kicsiknek is, arra azonban figyelni kell, hogy keresztallergia ennek ellenére kialakulhat. Ha nálatok valaki allergiás a nyírfapollenre, a latexre, esetleg az eperfa családjába tartozó gyümölcsökre (cukoralma, narancseper), inkább legyetek óvatosak.

Hogyan fogyasszuk a fügét?

A fügének számos felhasználási módja van. Mi általában nyersen vagy aszalva ismerjük, de érdemes lekvárt és – ahogy fent már említettem – húsok mellé fügeszószt is készíteni belőle. De joghurtba keverve is kiváló finomságot kapunk.

A fügét érdemes frissen megvásárolni, erre a nyárvégi, koraőszi időszak a legjobb, aszalt formájában azonban bármikor hozzájuthatunk.

Előkészítése

A fügét mindig alaposan mossunk meg, majd vágjuk le a szárát. Nem muszáj meghámozni, hiszen a héja is ehető, de ha lekvárt vagy szószt készítünk belőle, inkább héja nélkül tegyük azt. Ami viszont alapszabály, hogy a kocsánynál mindenképp szedjük le a héjrészt is. Ezután keresztben vágjuk be és úgy nyissuk szét a gyümölcsöt.

Tárolása

Sajnos a friss fügét nem lehet sokáig eltárolni, mihamarabb meg kell enni vagy lekvárt készíteni belőle. A hűtőben is csak a vastagabb héjú tartható el 2-3 napig.

Ha nagyobb mennyiséghez jutottunk hozzá, akkor viszont érdemes megpróbálkoznunk az aszalással is. Az aszalt fügét ugyanis később müzlikhez, süteményekhez is remekül fel tudjuk használni. A füge remekül fagyasztható is, érdemes kis darabokra felvágva vagy püréként eltenni.

Milyen a friss füge?

Puha és lilás, semmiképpen sem zöld. A zöld füge még éretlen és keserű. Ha viszont szétfolyik és erjedni kezd, akkor már túlérett a gyümölcs. Csak ép kocsányú és héjú fügét vegyünk meg, különben hamar megromlik és megsavanyodik.

Mikortól adhatjuk kisbabáknak?

A friss fügét már 7-8 hónapos kortól áttörve vagy darabos püré formájában adhatjuk a kicsiknek. Az aszalványokra azonban más szabály érvényes: darálva, mosva 9 hónapos kortól, darabolva vagy egészben pedig 3 éves kor után adhatjuk. (Figyeljünk rá, hogy kén-dioxid mentes legyen.)

Sóska-spenót smoothie

Sóska-spenót smoothie

Kissné Galó Lívia csoporttagunk receptje alapján Hozzávalók:EperSóskaSpenótBanánTej Elkészítés:A zöldségeket és gyümölcsöket tejjel hígítva turmixoljuk.   Letöltötted már applikációnkat? Ha nem itt megteheted: IOS: ITT TÖLTHETED LE Android: ITT TÖLTHETED LE Gmail...

Pin It on Pinterest

Share This