Szerző: Major Zsuzsi, dietetikus, Ph.D. – Online tanácsadás
Fontos mérföldkőnek számít, amikor kisbabád először kóstol szilárd, kanalas ételt, hiszen egy olyan új, izgalmas világ nyílik meg előtte, mely a későbbi életszakaszaira is nagy hatással fog bírni.
Íme néhány hasznos tanács, ami segít legyőzni a félelmeidet és iránymutatást nyújt a hozzátáplálás első lépéseiben.
A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban. Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint (mely az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozásitudományi Társaság Táplálkozástudományi Bizottságának irányelve) a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani. Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel (pl. ½ teáskanál) próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni. Ez alól kivételt képeznek a koraszülött babák, akik egyéni elbírálás alá esnek, hozzátáplálásukat javasolt a gyermekorvos által megjelölt időpontban elkezdeni. Az új ízek felfedezése nem jelenti a szoptatás végét, az anyatej/tápszer adását ezután is folytatni kell.
Mikor áll készen a babám a hozzátáplálásra?
Mivel minden kisgyermeket egyedi fejlődés jellemez, az életkoron kívül számos olyan jelre is felfigyelhetsz, amelyek azt jelenthetik, hogy babád készen áll(hat) a szilárd ételek kóstolására:
- a baba erős nyakizomzatának köszönhetően stabilan tudja tartani a fejét;
- segítséggel biztonságosan ül;
- a kicsi jelzi, hogy szívesen megkóstolná ő is, amit Te eszel: az étel felé nyúl, vagy éppenséggel, amikor eszel valamit, ő is nyitja a száját. Ez a megállapítás vonatkozik a kanál látványára is;
- a környezetében lévő tárgyakat előszeretettel veszi a szájába;
- jó látható rágó mozgásokat végez.
Hogyan kezdjük a hozzátáplálást?
A szilárd ételek kóstoltatásának megkezdéséhez a legoptimálisabb időpont a születést követő (4-)6. hónap.
Egy-egy új íz/alapanyag bevezetéséhez 2-3 napra van szükség, ezzel kapcsolatban részletes információkat az alábbi -> youtube videóban osztok meg veletek.
Ilyenkor érdemes megfigyelned, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója (pl. hasmenés, kiütés, nagy mennyiségű bukás, esetleg hányás) az adott alapanyaggal kapcsolatban.
Tipp: Kínálj egyszerű, egy összetevőből álló püréket/puhára főtt gyümölcs-vagy zöldségdarabokat a picinek. A kemény gyümölcsöket és zöldségeket, például az almát és a sárgarépát érdemes megfőzni vagy megpárolni, hogy könnyen pépesíthető állagot kapj. Ahogy a baba orális készségei fejlődnek (a nyelv fel-, le-, jobbra- és balra mozgatása), fokozatosan térhetsz át az összetettebb, szilárdabb állagú ételekre.
Az első étkezések alkalmával az alábbiakból lehetőségek közül válogathatsz:
- gyümölcsök és zöldségek, melyek semleges vagy enyhén édeskés ízűek. Ide tartozik például az alma, a banán, a barack, a sárgarépa, a főzőtök, a sütőtök, valamint az édesburgonya;
- gabonaőrlemények, rizs, kukoricapehely: ezek az alapanyagok azért értékesek, mert magas keményítőtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel, így tovább tudnak energiát biztosítani a csecsemő számára. Keverheted őket a lefejt anyatejbe, vagy tápszerbe, de adhatod gyümölcspürével is. A kizárólagos rizsfogyasztás annak esetleges magas arzéntartalma miatt nem javasolt.
A 6. hónap végétől, 7. hónap elejétől tovább bővítheted az étrendet:
- főtt vagy párolt hússal, hallal, keményre főtt tojássárgával, melyeket a gyümölcs-, vagy zöldségpürékhez adva biztosíthatod a kicsi vasszükségletét és a korának megfelelő fehérjebevitelt. A mennyiségre azonban érdemes odafigyelni, hiszen a napi 2 teáskanálnyit (vagy 10 gr/napot) meghaladó adag hatással lehet a zsírsejtek számára (hosszútávon elhízáshoz vezethet), egyes kutatások szerint növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát és túlterhelheti a fejlődő veséket is;
- gluténtartalmú tejpépek, puhára főzött tészta, búzadara (vízben megfőzve).
8. hónaptól adható alapanyagok:
- natúr joghurt, kefir, túró, sajt.
- Néhány jótanács:
- javasolt elkerülni a hozzáadott cukrot és sót, így a gyermekek megismerhetik az egyes alapanyagok valódi ízét;
- ne kínáld a babát gyümölcslevekkel 1 éves koráig sem étkezésekhez kötötten, sem azok között. A szomjoltásra a legmegfelelőbb folyadék a tiszta víz. A túl sok gyümölcslé fogyasztása súlyproblémákhoz vezethet, valamint hasmenést és fogszuvasodást okozhat;
- főzés/párolás előtt távolíts el minden látható zsiradékot, bőrt a húsról;
- tálaláskor keverj fél evőkanál hidegen sajtolt, hevítetlen olajat (pl. napraforgó-, kukoricaolaj), az elkészült ételhez. Ezek az élelmiszerek gazdagok omega-3- és omega-6-zsírsavakban, amik hozzájárulnak a kis felfedezők fejlődéséhez, valamint elősegítik a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) felszívódását.
Milyen hozzátáplálási módszerek vannak?
- Kanalas módszer: ebben az esetben a hozzátáplálás a pürékkel kezdődik, majd fokozatosan, a baba tempójában halad a szilárd ételek felé;
- BLW (Baby Led Weaning): ennél a módszernél a babára „hagyatkozol” a kóstolás folyamatában és engeded, hogy a darabos ételekkel kezdje a felfedezést.
Mindkét módszer elterjedt nemcsak itthon, hanem a nemzetközi gyakorlatban is. Azt, hogy számotokra melyik lesz a célravezető, a babádnak és Neked közösen kell eldöntenetek.
Ötletek a baba hozzátáplálásának megkezdéséhez különböző életkorokban:
(4-) 6-7 hónapos kor
Szilárd étkezések száma: napi 1, esetleg 2
Naponta 1 étkezéssel kezd el a folyamatot. Erre a legalkalmasabb időpont a délelőtt/tízórai. Ha a kicsi türelmetlen, kínáld meg az első kanál előtt némi anyatejjel vagy tápszerrel, így nagyobb kedve lesz kivárni a lassabb, kanalazós módszert. Ezenkívül, ha esetleg az adott alapanyag bármilyen reakciót vált ki, fel tudod keresni a gyermekorvost, vagy a védőnődet. Ebben az életkorban a csecsemők energiaigényének legnagyobb részét az anyatej/tápszer fedezi.
Ezekben a hetekben/hónapokban még nincs szükség szigorú menetrend betartására, azonban a rugalmas, de a következetes napi rutin hasznos mind a babák, mind pedig a szülők számára. Az alább bemutatott napirend persze jelentős egyedi eltéréseket mutathat.
Néhány jótanács:
- Ültesd a babát az asztal mellé miközben eszel: hagyd, hogy megszagolja az ennivalókat. Beszélj neki minél többet az étkezésről, az ételekről.
- Tedd magad mellé főzés közben. Ültesd őt az etetőszékbe, vagy kösd magadra hordozóban. Így természetes folyamat lesz számára a főzés. Meséld el, milyen tulajdonsággal és ízzel bírnak az egyes fogások (hideg, meleg, édes, sós, keserű, savanyú stb.)
8-9 hónapos kor
Szilárd étkezések száma: napi 2
Ebben az életkorban továbbra is elsődleges szerepe van az anyatejnek/tápszernek, azonban a babák már nagyobb hajlandóságot mutatnak az egyes falatok iránt. Olyan időpontra célszerű időzíteni a kanalas ételeket, amikor a picik jókedvűek, kipihentek és érdeklődnek az evés iránt. Ahogy egyre több apró fog jelenik meg, úgy a kézzel fogható, puha, ám darabos fogások egyre nagyobb szerepet kapnak. Ez a folyamat elősegíti a beszédhez szükséges izmok fejlődését. Az elején villával törd össze a főzeléket. Ha esetleg kisebb, puha darabok maradnak benne, ne aggódj. A babák ennyi idősen már képesek ínyükkel összenyomni azokat.
10-11 hónapos kor
Szilárd étkezések száma: napi 3
Törekedj arra, hogy gyermeked minden nap 3-szor kóstoljon/egyen szilárd ételt. A különböző szakmai szervezetek a fennmaradó étkezésekre továbbra is az anyatej vagy tápszer adását ajánlják.
Előfordulhat, hogy a darabos ételek bevezetésével csökken azok elfogyasztott mennyisége és ismét nő az anyatej/tápszerfogyasztás mértéke. Ez azonban csak átmeneti visszaesést szokott jelenteni. Fontos, hogy továbbra is türelmesen kínáld babádat az életkorának megfelelő harapnivalókkal.
Ennél az életszakasznál újabb fontos mérföldkőhöz érkeztetek. Ha eddig a cumisüveg napi használatban volt, lassan elkezdheted leváltani csőrös itatópohárra, vagy nyitott pohárra.
12 hónapos és idősebb kor
Szilárd étkezés: napi 5
A reggeli és a vacsora kiváltása ebben az életkorban történik. Továbbra is adhatsz a kicsinek anyatejet/tápszert, azonban megfelelő súlygyarapodás esetén lassan csökkentheted mennyiségüket. Fontos, hogy a szoptatásról történő leszoktatás folyamatos legyen.
1 éves kor után bevezetheted az étrendbe a junior gyerekitalokat is. Gyermeked folyadékfogyasztását színesítheted 100%-os gyümölcs-és zöldséglevekkel, de ezek mennyisége ne legyen több napi 1 pohárnál (2 dl).
Mely ételek nem ajánlottak 1 éves kor előtt?
Ne kínáld gyermeked színtiszta tehéntejjel, valamint mézzel 1 éves kora előtt. A tehéntej korai bevezetése az étrendbe túlzott fehérjebevitelt eredményezhet.
A natív méz a Clostridium botulinum baktérium spóráit tartalmazhatja, amelynek elfogyasztása súlyos idegrendszeri betegséghez, esetleg halálhoz vezethet.
Ezenkívül ne adj gyermekednek olyan ételeket, amelyek fulladást okozhatnak. Ilyenek például a különféle olajos magvak és a kerek(re vágott) ételek, mint a virslikarikák, vagy a koktélparadicsom. Ezeket az alapanyagokat/ételeket vághatod például apró csíkokra is, így csökkenteni tudod a fulladásveszélyt.
Mi történik, ha a baba elutasítja a kanalas ételeket?
A csecsemők gyakran utasítják el az első pár kanál pépes ételt annak új íze és állaga miatt. Ha gyermeked nem nyitja a száját a kanál látványára, vagy esetleg kiköpi annak tartalmát, ne ess kétségbe! Térj vissza a próbálkozásokhoz pár nap elteltével, de semmiféleképpen ne erőltesd tovább a hozzátáplálást, nehogy negatív élménnyel párosuljon a kicsi számára.
Mit kell tudni a táplálékallergiákról? Mire érdemes odafigyelni a hozzátáplálás során?
Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra- IgE mediált), vagy 48 óra elteltével (késői, nem IgE-mediált) jelentkeznek. Kiváltó oka pontosan nem ismert, de feltételezesék szerint mind öröklött (genetikai), mind pedig környezeti tényezők szerepet játszanak a kialakulásában.
Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést. A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek). Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. A kizárólagosan szoptatott csecsemőknél ugyanúgy kialakulhatnak a tünetek, mivel az anyatejjel kis mennyiségben bejutnak a csecsemő szervezetébe a táplálék-antigének is.
Azonban nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az allergének késői (1 éves kor utáni) bevezetése megelőző hatással bírna a megbetegedésekre, sőt egyes allergének késői bevezetése fokozhatja az atópiás megbetegedések gyakoriságát.
14 allergén amelyre figyelni kell az alapanyagok bevezetésekor.
- Glutént tartalmazó gabonafélék, azaz búza, rozs, árpa, zab, valamint ezek hibridizált fajtáik, továbbá a belőlük készült termékek;
- Rákfélék és a belőlük készült termékek;
- Tojás és a belőle készült termékek;
- Hal és a belőle készült termékek;
- Földimogyoró és a belőle készült termékek;
- Szójabab és a belőle készült termékek;
- Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt);
- Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia- vagy queenslandi dió és a belőlük készült termékek;
- Zeller és a belőle készült termékek;
- Mustár és a belőle készült termékek;
- Szezámmag és a belőle készült termékek;
- Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben;
- Csillagfürt és a belőle készült termékek;
- Puhatestűek és a belőlük készült termékek.
A táplálékallergia leggyakoribb tünetei:
- gyomor-bélrendszeri tünetek: hányás, hasmenés, véres széklet, súlyállás, hasi fájdalom, haspuffadás, székrekedés, csecsemőknél gyakori bukás is figyelmeztető jel lehet;
- bőrtünetek: ekcéma, csalánkiütés;
- légúti tünetek: orrfolyás, gégeödéma, rekedtség, köhögés, hörghurut; – idegrendszeri tünetek: viselkedési zavarok, alvászavar, migrénes fejfájás, fáradékonyság;
- a vérképző rendszert érintő tünetek: vashiányos vérszegénység;
- generalizált tünet: anafilaxiás sokk;
- egyéb: ízületi gyulladások.
Természetesen nem kell minden tünetnek egyszerre jelen lenni ahhoz, hogy fennálljon a diagnózis.
Étrendi tényezők, melyek az újabb kutatások szerint összefüggésbe hozhatóak az ételallergia kialakulásával:
- alacsony és túlzott D-vitamin-bevitel várandósság alatt;
- nem megfelelő omega-6 és omega-3 arány várandósság alatt és a hozzátáplálás megkezdésétől egészen a gyermek 2 éves koráig;
- korai hozzátáplálás megkezdése (3-4 hónapos kor előtt);
- a szolidok (pépek/szilárd ételek) késői bevezetése a baba étrendjébe, például 9 hónapos kor után is tartó kizárólagos anyatejes szoptatás, vagy a glutén 7 hónapos kor utáni étrendbe iktatása;
- a gyermekek rossz táplálkozási szokásai: alacsony élelmi rost (kevés zöldség-és gyümölcs fogyasztás)-, valamint túlzott zsír-és cukorbevitel (megváltozott mikrobiom).
Ugyanakkor a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a pre- és probiotikumok adása (pl. savanyított tejtermékek bevezetése betöltött 7 hónapos kortól) a kutatások alapján jótékony hatásúnak bizonyultak.
Tedd átláthatóvá és könnyen nyomon követhetővé a hozzátáplálás időszakát a Hozzátáplálási Naplóval!
Kattints ide a részletekért: ManóMenü/termékeink/könyvek/Hozzátáplálási Napló
Számos érdekes és hasznos hozzátáplálással kapcsolatos bolgbejegyzést találsz a weboldalon -> ManóMenü/blog
Hozzátápláláshoz szükséges eszközöket keresel? Nézz szét webshopunkban is – > www.shop.manomenu.hu
Hírlevél feliratkozás
Iratkozz fel hasznos tanácsokért és receptekért!
Köszönjük szépen!
Az emailed már úton van, kérlek ellenőrizd a spam fiókodat is!
Forrás:
Barna M, Pálfi E, Horváthné-Kardos K. Táplálkozási és környezeti tényezők szerepe a csecsemő és gyermekkori allergiás megbetegedések megelőzésében. Egészségtudomány. 2013;LVII(3)
Cseh Á. Az allergiamegelőzés korszerű irányelvei, lehetőségei csecsemőkorban. (elérhető: https://www.doki.net/tarsasag/gyermekorvostarsasag/hirek.aspx?&nid=87273&cid=440, letöltés ideje: 2023-01-20).
Fewtrell M, Bronsky J, Campoy C, és mtsai. Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2017;64(1):119–32.
Greer FR, Sicherer SH, Burks AW, és mtsai. Effects of early nutritional interventions on the development of atopic disease in infants and children: the role of maternal dietary restriction, breastfeeding, timing of introduction of complementary foods, and hydrolyzed formulas. Pediatrics. 2008;121:183–91.
Koletzko S, Niggemann B, Arato A. European Society of Pediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition. Diagnostic approach and management of cow’s-milk protein allergy in infants and children: ESPGHAN GI Committee practical guidelines. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2012;55:221–9.
National Health Service. Your baby’s first solid foods. (elérhető: https://www.nhs.uk/conditions/baby/weaning-and-feeding/babys-first-solid-foods/, letöltés ideje: 2023-01-20)
Réthy LA Civilizációs betegségek megelőzési lehetőségei
csecsemőkorban. Spring. Med. Budapest 2011, 8.
The Royal Children Hospital Melbourne. Guide to foods. Baby’s first year. (elérhető: https://www.rch.org.au/uploadedFiles/Main/Content/nutrition/guide-to-foods-babys-first-year.pdf, letöltés ideje: 2023-01-20)
Solid Starts. Baby feeding schedules. (elérhető: https://solidstarts.com/feeding-schedules/, letöltés ideje: 2023-01-20)
World Health Organization (WHO). 2002. 55th World Health Assembly. Infant and Young Child Nutrition. (WHA55.25).