Hozzátáplálás – hasznos tanácsok: mikor, mit ehet a baba?

Szerző: Major Zsuzsi, dietetikus, Ph.D. – Online tanácsadás

Fontos mérföldkőnek számít, amikor kisbabád először kóstol szilárd, kanalas ételt, hiszen egy olyan új, izgalmas világ nyílik meg előtte, mely a későbbi életszakaszaira is nagy hatással fog bírni.

Íme néhány hasznos tanács, ami segít legyőzni a félelmeidet és iránymutatást nyújt a hozzátáplálás első lépéseiben.

Hozzátáplálás kérdései: mikortól kezdjem? Hogyan csináljam a hozzátáplálást? Mikor mit lehet bevezetni a baba étrendjébe?

A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban. Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint (mely az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozásitudományi Társaság Táplálkozástudományi Bizottságának irányelve) a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani. Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel (pl. ½ teáskanál) próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni. Ez alól kivételt képeznek a koraszülött babák, akik egyéni elbírálás alá esnek, hozzátáplálásukat javasolt a gyermekorvos által megjelölt időpontban elkezdeni. Az új ízek felfedezése nem jelenti a szoptatás végét, az anyatej/tápszer adását ezután is folytatni kell. 

Mikor áll készen a babám a hozzátáplálásra?

Mivel minden kisgyermeket egyedi fejlődés jellemez, az életkoron kívül számos olyan jelre is felfigyelhetsz, amelyek azt jelenthetik, hogy babád készen áll(hat) a szilárd ételek kóstolására: 

  • a baba erős nyakizomzatának köszönhetően stabilan tudja tartani a fejét;
  • segítséggel biztonságosan ül; 
  • a kicsi jelzi, hogy szívesen megkóstolná ő is, amit Te eszel: az étel felé nyúl, vagy éppenséggel, amikor eszel valamit, ő is nyitja a száját. Ez a megállapítás vonatkozik a kanál látványára is;
  • a környezetében lévő tárgyakat előszeretettel veszi a szájába;
  • jó látható rágó mozgásokat végez.

Hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

A szilárd ételek kóstoltatásának megkezdéséhez a legoptimálisabb időpont a születést követő (4-)6. hónap.

Egy-egy új íz/alapanyag bevezetéséhez 2-3 napra van szükség, ezzel kapcsolatban részletes információkat az alábbi -> youtube videóban osztok meg veletek.

Ilyenkor érdemes megfigyelned, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója (pl. hasmenés, kiütés, nagy mennyiségű bukás, esetleg hányás) az adott alapanyaggal kapcsolatban. 

Tipp: Kínálj egyszerű, egy összetevőből álló püréket/puhára főtt gyümölcs-vagy zöldségdarabokat a picinek. A kemény gyümölcsöket és zöldségeket, például az almát és a sárgarépát érdemes megfőzni vagy megpárolni, hogy könnyen pépesíthető állagot kapj.  Ahogy a baba orális készségei fejlődnek (a nyelv fel-, le-, jobbra- és balra mozgatása), fokozatosan térhetsz át az összetettebb, szilárdabb állagú ételekre. 

Az első étkezések alkalmával az alábbiakból lehetőségek közül válogathatsz:
  • gyümölcsök és zöldségek, melyek semleges vagy enyhén édeskés ízűek. Ide tartozik például az alma, a banán, a barack, a sárgarépa, a főzőtök, a sütőtök, valamint az édesburgonya;
  • gabonaőrlemények, rizs, kukoricapehely: ezek az alapanyagok azért értékesek, mert magas keményítőtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel, így tovább tudnak energiát biztosítani a csecsemő számára. Keverheted őket a lefejt anyatejbe, vagy tápszerbe, de adhatod gyümölcspürével is. A kizárólagos rizsfogyasztás annak esetleges magas arzéntartalma miatt nem javasolt.
A 6. hónap végétől, 7. hónap elejétől tovább bővítheted az étrendet:
  • főtt vagy párolt hússal, hallal, keményre főtt tojássárgával, melyeket a gyümölcs-, vagy zöldségpürékhez adva biztosíthatod a kicsi vasszükségletét és a korának megfelelő fehérjebevitelt. A mennyiségre azonban érdemes odafigyelni, hiszen a napi 2 teáskanálnyit (vagy 10 gr/napot) meghaladó adag hatással lehet a zsírsejtek számára (hosszútávon elhízáshoz vezethet), egyes kutatások szerint növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát és túlterhelheti a fejlődő veséket is; 
  • gluténtartalmú tejpépek, puhára főzött tészta, búzadara (vízben megfőzve).
8. hónaptól adható alapanyagok:
  • natúr joghurt, kefir, túró, sajt. 
    • Néhány jótanács:
  • javasolt elkerülni a hozzáadott cukrot és sót, így a gyermekek megismerhetik az egyes alapanyagok valódi ízét; 
  • ne kínáld a babát gyümölcslevekkel 1 éves koráig sem étkezésekhez kötötten, sem azok között. A szomjoltásra a legmegfelelőbb folyadék a tiszta víz. A túl sok gyümölcslé fogyasztása súlyproblémákhoz vezethet, valamint hasmenést és fogszuvasodást okozhat; 
  • főzés/párolás előtt távolíts el minden látható zsiradékot, bőrt a húsról;
  • tálaláskor keverj fél evőkanál hidegen sajtolt, hevítetlen olajat (pl. napraforgó-, kukoricaolaj), az elkészült ételhez. Ezek az élelmiszerek gazdagok omega-3- és omega-6-zsírsavakban, amik hozzájárulnak a kis felfedezők fejlődéséhez, valamint elősegítik a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) felszívódását.

Milyen hozzátáplálási módszerek vannak?

  1. Kanalas módszer: ebben az esetben a hozzátáplálás a pürékkel kezdődik, majd fokozatosan, a baba tempójában halad a szilárd ételek felé; 
  2. BLW (Baby Led Weaning): ennél a módszernél a babára „hagyatkozol” a kóstolás folyamatában és engeded, hogy a darabos ételekkel kezdje a felfedezést. 

Mindkét módszer elterjedt nemcsak itthon, hanem a nemzetközi gyakorlatban is. Azt, hogy számotokra melyik lesz a célravezető, a babádnak és Neked közösen kell eldöntenetek.

Hozzátáplálás, alapanyagok bevezetése a baba étrendjébe.

Ötletek a baba hozzátáplálásának megkezdéséhez különböző életkorokban:

(4-) 6-7 hónapos kor

Szilárd étkezések száma: napi 1, esetleg 2

Naponta 1 étkezéssel kezd el a folyamatot. Erre a legalkalmasabb időpont a délelőtt/tízórai. Ha a kicsi türelmetlen, kínáld meg az első kanál előtt némi anyatejjel vagy tápszerrel, így nagyobb kedve lesz kivárni a lassabb, kanalazós módszert. Ezenkívül, ha esetleg az adott alapanyag bármilyen reakciót vált ki, fel tudod keresni a gyermekorvost, vagy a védőnődet. Ebben az életkorban a csecsemők energiaigényének legnagyobb részét az anyatej/tápszer fedezi.

Ezekben a hetekben/hónapokban még nincs szükség szigorú menetrend betartására, azonban a rugalmas, de a következetes napi rutin hasznos mind a babák, mind pedig a szülők számára. Az alább bemutatott napirend persze jelentős egyedi eltéréseket mutathat.

6-7 hónapos baba napirendje - mikor egyen a baba

Néhány jótanács:

  • Ültesd a babát az asztal mellé miközben eszel: hagyd, hogy megszagolja az ennivalókat. Beszélj neki minél többet az étkezésről, az ételekről. 
  • Tedd magad mellé főzés közben. Ültesd őt az etetőszékbe, vagy kösd magadra hordozóban. Így természetes folyamat lesz számára a főzés. Meséld el, milyen tulajdonsággal és ízzel bírnak az egyes fogások (hideg, meleg, édes, sós, keserű, savanyú stb.)

8-9 hónapos kor

Szilárd étkezések száma: napi 2

Ebben az életkorban továbbra is elsődleges szerepe van az anyatejnek/tápszernek, azonban a babák már nagyobb hajlandóságot mutatnak az egyes falatok iránt. Olyan időpontra célszerű időzíteni a kanalas ételeket, amikor a picik jókedvűek, kipihentek és érdeklődnek az evés iránt. Ahogy egyre több apró fog jelenik meg, úgy a kézzel fogható, puha, ám darabos fogások egyre nagyobb szerepet kapnak. Ez a folyamat elősegíti a beszédhez szükséges izmok fejlődését. Az elején villával törd össze a főzeléket. Ha esetleg kisebb, puha darabok maradnak benne, ne aggódj. A babák ennyi idősen már képesek ínyükkel összenyomni azokat. 

8-9 hónapos baba napirendje, mikor célszerű etetni a babát

10-11 hónapos kor

Szilárd étkezések száma: napi 3

Törekedj arra, hogy gyermeked minden nap 3-szor kóstoljon/egyen szilárd ételt. A különböző szakmai szervezetek a fennmaradó étkezésekre továbbra is az anyatej vagy tápszer adását ajánlják. 

Előfordulhat, hogy a darabos ételek bevezetésével csökken azok elfogyasztott mennyisége és ismét nő az anyatej/tápszerfogyasztás mértéke. Ez azonban csak átmeneti visszaesést szokott jelenteni. Fontos, hogy továbbra is türelmesen kínáld babádat az életkorának megfelelő harapnivalókkal. 

Ennél az életszakasznál újabb fontos mérföldkőhöz érkeztetek. Ha eddig a cumisüveg napi használatban volt, lassan elkezdheted leváltani csőrös itatópohárra, vagy nyitott pohárra.

10-11 hónapos baba napirendje, mikorra célszerű a hozzátáplálást időzíteni

12 hónapos és idősebb kor

Szilárd étkezés: napi 5

A reggeli és a vacsora kiváltása ebben az életkorban történik. Továbbra is adhatsz a kicsinek anyatejet/tápszert, azonban megfelelő súlygyarapodás esetén lassan csökkentheted mennyiségüket. Fontos, hogy a szoptatásról történő leszoktatás folyamatos legyen. 

1 éves kor után bevezetheted az étrendbe a junior gyerekitalokat is. Gyermeked folyadékfogyasztását színesítheted 100%-os gyümölcs-és zöldséglevekkel, de ezek mennyisége ne legyen több napi 1 pohárnál (2 dl).  

12 hónapos vagy idősebb baba napirendje

Mely ételek nem ajánlottak 1 éves kor előtt?

Ne kínáld gyermeked színtiszta tehéntejjel, valamint mézzel 1 éves kora előtt. A tehéntej korai bevezetése az étrendbe túlzott fehérjebevitelt eredményezhet. 

A natív méz a Clostridium botulinum baktérium spóráit tartalmazhatja, amelynek elfogyasztása súlyos idegrendszeri betegséghez, esetleg halálhoz vezethet. 

Ezenkívül ne adj gyermekednek olyan ételeket, amelyek fulladást okozhatnak. Ilyenek például a különféle olajos magvak és a kerek(re vágott) ételek, mint a virslikarikák, vagy a koktélparadicsom. Ezeket az alapanyagokat/ételeket vághatod például apró csíkokra is, így csökkenteni tudod a fulladásveszélyt. 

Mi történik, ha a baba elutasítja a kanalas ételeket?

A csecsemők gyakran utasítják el az első pár kanál pépes ételt annak új íze és állaga miatt. Ha gyermeked nem nyitja a száját a kanál látványára, vagy esetleg kiköpi annak tartalmát, ne ess kétségbe! Térj vissza a próbálkozásokhoz pár nap elteltével, de semmiféleképpen ne erőltesd tovább a hozzátáplálást, nehogy negatív élménnyel párosuljon a kicsi számára.

Mit kell tudni a táplálékallergiákról? Mire érdemes odafigyelni a hozzátáplálás során? 

Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra- IgE mediált), vagy 48 óra elteltével (késői, nem IgE-mediált) jelentkeznek. Kiváltó oka pontosan nem ismert, de feltételezesék szerint mind öröklött (genetikai), mind pedig környezeti tényezők szerepet játszanak a kialakulásában.

Mit kell tudni a táplálékallergiákról? Mire érdemes odafigyelni a hozzátáplálás során?

Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést. A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek). Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. A kizárólagosan szoptatott csecsemőknél ugyanúgy kialakulhatnak a tünetek, mivel az anyatejjel kis mennyiségben bejutnak a csecsemő szervezetébe a táplálék-antigének is.  

Azonban nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az allergének késői (1 éves kor utáni) bevezetése megelőző hatással bírna a megbetegedésekre, sőt egyes allergének késői bevezetése fokozhatja az atópiás megbetegedések gyakoriságát.

14 allergén amelyre figyelni kell az alapanyagok bevezetésekor.

  1. Glutént tartalmazó gabonafélék, azaz búza, rozs, árpa, zab, valamint ezek hibridizált fajtáik, továbbá a belőlük készült termékek;
  2. Rákfélék és a belőlük készült termékek;
  3. Tojás és a belőle készült termékek;
  4. Hal és a belőle készült termékek;
  5. Földimogyoró és a belőle készült termékek;
  6. Szójabab és a belőle készült termékek;
  7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt);
  8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia- vagy queenslandi dió és a belőlük készült termékek;
  9. Zeller és a belőle készült termékek;
  10. Mustár és a belőle készült termékek;
  11. Szezámmag és a belőle készült termékek;
  12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben; 
  13. Csillagfürt és a belőle készült termékek;
  14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

A táplálékallergia leggyakoribb tünetei:

  • gyomor-bélrendszeri tünetek: hányás, hasmenés, véres széklet, súlyállás, hasi fájdalom, haspuffadás, székrekedés, csecsemőknél gyakori bukás is figyelmeztető jel lehet; 
  • bőrtünetek: ekcéma, csalánkiütés; 
  • légúti tünetek: orrfolyás, gégeödéma, rekedtség, köhögés, hörghurut; – idegrendszeri tünetek: viselkedési zavarok, alvászavar, migrénes fejfájás, fáradékonyság; 
  • a vérképző rendszert érintő tünetek: vashiányos vérszegénység; 
  • generalizált tünet: anafilaxiás sokk; 
  • egyéb: ízületi gyulladások. 

Természetesen nem kell minden tünetnek egyszerre jelen lenni ahhoz, hogy fennálljon a diagnózis.

Étrendi tényezők, melyek az újabb kutatások szerint összefüggésbe hozhatóak az ételallergia kialakulásával: 

  • alacsony és túlzott D-vitamin-bevitel várandósság alatt; 
  • nem megfelelő omega-6 és omega-3 arány várandósság alatt és a hozzátáplálás megkezdésétől egészen a gyermek 2 éves koráig;
  • korai hozzátáplálás megkezdése (3-4 hónapos kor előtt); 
  • a szolidok (pépek/szilárd ételek) késői bevezetése a baba étrendjébe, például 9 hónapos kor után is tartó kizárólagos anyatejes szoptatás, vagy a glutén 7 hónapos kor utáni étrendbe iktatása; 
  • a gyermekek rossz táplálkozási szokásai: alacsony élelmi rost (kevés zöldség-és gyümölcs fogyasztás)-, valamint túlzott zsír-és cukorbevitel (megváltozott mikrobiom). 

Ugyanakkor a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a pre- és probiotikumok adása (pl. savanyított tejtermékek bevezetése betöltött 7 hónapos kortól) a kutatások alapján jótékony hatásúnak bizonyultak.

Számos érdekes és hasznos hozzátáplálással kapcsolatos bolgbejegyzést találsz a weboldalon -> ManóMenü/blog

Töltsd le ingyenes hozzátáplálási applikációnkat! -> Applikáció letöltése 

Hozzátápláláshoz szükséges eszközöket keresel? Nézz szét webshopunkban is – > www.shop.manomenu.hu

Forrás:

Barna M, Pálfi E, Horváthné-Kardos K. Táplálkozási és környezeti tényezők szerepe a csecsemő és gyermekkori allergiás megbetegedések megelőzésében. Egészségtudomány. 2013;LVII(3) 

Cseh Á. Az allergiamegelőzés korszerű irányelvei, lehetőségei csecsemőkorban. (elérhető: https://www.doki.net/tarsasag/gyermekorvostarsasag/hirek.aspx?&nid=87273&cid=440, letöltés ideje: 2023-01-20).

Fewtrell M, Bronsky J, Campoy C, és mtsai. Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2017;64(1):119–32.

Greer FR, Sicherer SH, Burks AW, és mtsai. Effects of early nutritional interventions on the development of atopic disease in infants and children: the role of maternal dietary restriction, breastfeeding, timing of introduction of complementary foods, and hydrolyzed formulas. Pediatrics. 2008;121:183–91. 

Koletzko S, Niggemann B, Arato A. European Society of Pediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition. Diagnostic approach and management of cow’s-milk protein allergy in infants and children: ESPGHAN GI Committee practical guidelines. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2012;55:221–9. 

National Health Service. Your baby’s first solid foods. (elérhető: https://www.nhs.uk/conditions/baby/weaning-and-feeding/babys-first-solid-foods/, letöltés ideje: 2023-01-20)

Réthy LA Civilizációs betegségek megelőzési lehetőségei
csecsemőkorban. Spring. Med. Budapest 2011, 8.

The Royal Children Hospital Melbourne. Guide to foods. Baby’s first year. (elérhető: https://www.rch.org.au/uploadedFiles/Main/Content/nutrition/guide-to-foods-babys-first-year.pdf, letöltés ideje: 2023-01-20)

Solid Starts. Baby feeding schedules. (elérhető: https://solidstarts.com/feeding-schedules/, letöltés ideje: 2023-01-20)

World Health Organization (WHO). 2002. 55th World Health Assembly. Infant and Young Child Nutrition. (WHA55.25).

ALAPANYAG KISOKOS