Allergének bevezetése a babák étrendjébe

Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra), vagy 48 óra elteltével (késői) jelentkeznek. Kiváltó oka pontosan nem ismert, de feltételezesék szerint mind öröklött (genetikai), mind pedig környezeti tényezők szerepet játszanak a kialakulásában.

A táplálékallergia leggyakoribb tünetei:

• gyomor-bélrendszeri tünetek: hányás, hasmenés, véres széklet, súlyállás, hasi fájdalom, haspuffadás, székrekedés, csecsemőknél gyakori bukás is figyelmeztető jel lehet;
• bőrtünetek: ekcéma, csalánkiütés;
• légúti tünetek: orrfolyás, gégeödéma, rekedtség, köhögés, hörghurut; – idegrendszeri tünetek: viselkedési zavarok, alvászavar, migrénes fejfájás, fáradékonyság;
• a vérképző rendszert érintő tünetek: vashiányos vérszegénység;
• generalizált tünet: anafilaxiás sokk;
• egyéb: ízületi gyulladások.

Természetesen nem kell minden tünetnek egyszerre jelen lenni ahhoz, hogy fennálljon a diagnózis.

Allergének – kik a veszélyeztetettek?

Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést. A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek). Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. A kizárólagosan szoptatott csecsemőknél ugyanúgy kialakulhatnak a tünetek, mivel az anyatejjel kis mennyiségben bejutnak a csecsemő szervezetébe a táplálék-antigének is. 

Étrendi tényezők, melyek az újabb kutatások szerint összefüggésbe hozhatóak az ételallergia kialakulásával:

• alacsony és túlzott D-vitamin-bevitel várandósság alatt;
• nem megfelelő omega-6 és omega-3 arány várandósság alatt és a hozzátáplálás megkezdésétől egészen a gyermek 2 éves koráig;
• korai hozzátáplálás megkezdése (3-4 hónapos kor előtt);
• a szolidok (pépek/szilárd ételek) késői bevezetése a baba étrendjébe, például 9 hónapos kor után is tartó kizárólagos anyatejes szoptatás, vagy a glutén 7 hónapos kor utáni étrendbe iktatása;
• a gyermekek rossz táplálkozási szokásai: alacsony élelmi rost (kevés zöldség-és gyümölcs fogyasztás)-, valamint túlzott zsír-és cukorbevitel (megváltozott mikrobiom).

Mikor vezessük be az allergéneket?

Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az allergének késői (1 éves kor utáni) bevezetése megelőző hatással bírna a megbetegedésekre, sőt egyes allergének késői bevezetése fokozhatja az atópiás megbetegedések gyakoriságát.

Érdekes tény, hogy az ételbevezetés ütemezése és az élelmiszerallergiák közötti kapcsolatot kutató tanulmányok mind ugyanarra az eredményre jutnak: azok a csecsemők, akik egy vagy kétéves koruk után találkoznak bizonyos allergén csoportokkal, nagyobb valószínűséggel mutatnak allergiás tüneteket, mint azok, akik korábban kezdik el az ételbevezetést.

A jelenlegi ismereteink szerint tehát helyesen járunk el, ha már egy éves kor előtt megismertetjük a babákat minden élelmiszer csoporttal.

Általános irányelvek az allergének bevezetése során:

• Mindennek megvan a maga ideje! Az optimális időpont az ételbevezetésre valamikor a 4-5 hónapos kor után van, de legkésőbb a 6. hónap környékén. Azonban a pontos időpontot a baba határozza meg. Ha a kicsi már öt-hat hónapos és érdeklődik az ételek iránt, izgatott lesz, amikor a többiek esznek, nyúl az étel felé vagy rágó mozdulatokat tesz, érdemes kipróbálni. Fontos azonban, hogy az étel biztonságos fogyasztásához, és a fulladás veszélyének elkerülése érdekében csak akkor kezdjünk hozzátáplálást, amikor a baba már önállóan tud ülni.

• Püré vagy BLW? Nincs egyetlen helyes megközelítés. Lehet hagyományos, kanalas módszert választani, vagy BLW-t. Egyik sem rosszabb a másiknál. A kanalas módszernél a babák először megtanulnak nyelni, majd később megtanulják, hogyan kell rágni az ételt. A BLW esetében ez fordítva történik: először jön a rágás, majd a nyelés. Ne aggódj, ha attól tartasz, hogy a BLW miatt éhezik a baba, mert a táplálkozási szakértők tapasztalatai szerint az azonos korú, hasonlóan táplált babák egészségesen fejlődnek és testsúlyukban sincs jelentős különbség.

• Figyeljünk a jelekre! Ha a baba eleinte elutasítja az ételek bevezetését, de ne aggódj, próbálkozz néhány nappal vagy akár héttel később újra. Ha többszöri próbálkozás után a baba továbbra sem fogadja el a különféle alapanyagokat, keressetek fel az egészségügyi szakembert. Előfordulhat, hogy az elutasítás oka idegrendszeri éretlenség vagy izomtónus probléma, ami szakértői beavatkozást igényelhet.

• Jegyzeteljünk! Az allergének bevezetésekor javasolt egy türelmi időszak betartása, amikor nem adunk más új ételeket a babának. Ez segít azonosítani, ha esetleg allergiás reakció lép fel, hogy pontosan melyik allergén okozza a reakciót. Egy táplálkozási napló hasznos lehet, amelyben feljegyezhetjük, mit és mikor evett a baba, valamint, hogy az egyes allergének milyen változásokat okoztak (bőrpír, széklet, fájdalom stb.). Ha a családban ismert ételallergiás betegek vannak, mindig legyünk óvatosak az allergének bevezetésekor, és konzultáljunk a gyermekorvossal az optimális időpont megválasztásához!

• Ellenőrizzük az alapanyagok forrását! Vásároljunk megbízható forrásból gyümölcsöket, zöldségeket és húst. Ha lehetséges, kerüljük a sót, cukrot és egyéb adalékanyagokat is.

Leggyakoribb allergének bevezetése

Tejtermékek bevezetése a baba étrendjébe:

Joghurt, kefír, túró, sajt, tejföl, tejszín: 7-8. hónap, tej (italként): 1. születésnap után.

A laktózintolerancia, tejérzékenység vagy tejallergia a legismertebb ételérzékenységek közé tartoznak, ezért fontos betartani az ajánlásokat, és a 7 hónapos kort követően már adni a babának joghurtot vagy kefirt. Válasszunk cukormentes natúr termékeket, és adjunk belőlük egy teáskanálnyi mennyiséget a baba zöldség- vagy gyümölcspüréjéhez. Ha nem tapasztalunk allergiás reakciót, 24 óra múlva megismételhetjük a kóstolást. A túrót, reszelt sajtot és tejfölt a 7-8. hónaptól adhatjuk, a joghurthoz hasonlóan. A teljes tej italként való fogyasztásához pedig várjunk az első születésnapig. Fontos megjegyezni, hogy a tejet kezdetben forralás után hőkezelt formában és kis mennyiségben adjuk a baba számára.

A tojás bevezetése a baba étrendjébe:

7-8 hónapos kor között

A tojás vitaminokban és ásványi anyagokban rendkívül gazdag élelmiszer, könnyű elkészíteni és a kalóriatartalma is alacsony, így szívesen fogyasztjuk.Néhány zöldség és gyümölcs bevezetése után a tojás is felkerülhet az ételek listájára. Bevezethetjük egészben vagy a fehérjét és a sárgáját külön-külön.

A glutén bevezetése a baba étrendjébe:

A hozzátáplálás megkezdésétől

A glutén a sikérben található természetes anyag, amely a búzában és más gabonákban található. Fogyasztása a gluténérzékenyeknél emésztési nehézségeket, felszívódási zavarokat és más egészségügyi problémákat okozhat.

A glutén bevezetése ideális esetben a hozzátáplálás megkezdésekor történik, amikor kis mennyiségű lisztet vagy zabot keverünk a baba püréjébe vagy főzelékébe. Ha nincs semmi probléma, később kipróbálhatjuk a turmixolt, tej- és tojásmentes tésztákat, kiflicsücsköket és fagyitölcséreket is.

A földimogyoró bevezetése a baba étrendjébe:

A földimogyoró az egyik legismertebb allergén, ezért célszerű a bevezetését a hozzátáplálás megkezdése után de az első születésnap előttire időzítve. Kezdetben kis mennyiségű sűrű mogyoróvajat keverhetünk a kása vagy gyümölcspürébe, majd figyeljük meg, hogyan reagál a baba szervezete. Fontos megjegyezni, hogy a földimogyoró kiemelkedően gazdag folsavban, B- és E-vitaminban, olajokban és zsírokban. Amennyiben nem tapasztalunk allergiás reakciót, 24 óra elteltével ismételjük meg a kóstolást.

Bővített lista – 14 allergén, amelyre figyelni kell az alapanyagok bevezetésekor

1. Glutént tartalmazó gabonafélék, azaz búza, rozs, árpa, zab, valamint ezek hibridizált fajtáik, továbbá a belőlük készült termékek;
2. Rákfélék és a belőlük készült termékek;
3. Tojás és a belőle készült termékek;
4. Hal és a belőle készült termékek;
5. Földimogyoró és a belőle készült termékek;
6. Szójabab és a belőle készült termékek;
7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt);
8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia- vagy queenslandi dió és a belőlük készült termékek;
9. Zeller és a belőle készült termékek;
10. Mustár és a belőle készült termékek;
11. Szezámmag és a belőle készült termékek;
12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben;
13. Csillagfürt és a belőle készült termékek
14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

****Tipp:

6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a pre- és probiotikumok adása (pl. savanyított tejtermékek bevezetése betöltött 7 hónapos kortól) a kutatások alapján jótékony hatásúnak bizonyultak.

Ha tanácstalan vagy mikor melyik alapanyagot célszerű bevezetni a gyermeked étrendjébe, a hozzátáplálási táblázat praktikus segítséged lesz. Itt tudod letölteni: ManóMenü/hozzátáplálási táblázat

Ha további kérdésed van gyermeked táplálásával kapcsolatban, keresd szakértőinket: ManóMenü/tanácsadás-oktatás

Prémium minőségű termékeinket itt találod: shop.manomenu.hu

Forrás:

Kifli/blog/allergenek-bevezetese-mikor-van-itt-az-ideje

Réthy LA Civilizációs betegségek megelőzési lehetőségei
csecsemőkorban. Spring. Med. Budapest 2011, 8.

The Royal Children Hospital Melbourne. Guide to foods. Baby’s first year. (elérhető: https://www.rch.org.au/uploadedFiles/Main/Content/nutrition/guide-to-foods-babys-first-year.pdf, letöltés ideje: 2023-01-20)

Solid Starts. Baby feeding schedules. (elérhető: https://solidstarts.com/feeding-schedules/, letöltés ideje: 2023-01-20)

World Health Organization (WHO). 2002. 55^th World Health Assembly. Infant and Young Child Nutrition. (WHA55.25).