A hozzátáplálás elkezdése rengeteg kérdést felvet a szülőkben, főként első gyermeknél. Általában pürés ételekkel kezdődik ez az időszak, majd szépen fokozatosan bekerülnek az étrendbe a darabosabb falatok, melyek kapcsán egy aggodalommal teli időszak is kezdetét veszi.

Én általában minden hozzám forduló szülőt arra bíztatok, hogy ne ’görcsöljön’ rá túlzottan a szilárd ételek bevezetésére! Nem kell félni, de vannak dolgok, amikre érdemes figyelni, hiszen ennek a folyamatnak is vannak olyan szempontjai, amiket nem szabad fél vállról vennünk.

Ezek közé tartozik:

  • az étkezéshez megfelelő biztonságos környezet biztosítása;
  • a fulladásveszélyes ételek ismerete, megfelelő előkészítése és tálalása;
  • valamint az éppen étkező baba szemmel tartása is.

Fulladásveszélyes minden olyan tárgy, amely a gyermek torkába akadhat, elzárva a légutakat, és megnehezítve vagy lehetetlenné téve a légzést. Nekem anno azt mondta a gyermekorvos, mikor még pici volt Martin, hogy csak az a nem veszélyes, ami nem fér be a szájába. 😊 Lehet, hogy te is találkoztál már többféle listával, hogy mely ételek fulladásveszélyesek, illetve hogyan lehet – kell elkészíteni őket, hogy csökkenteni tudd a kockázatot. De a valóság az, hogy bármilyen étel fulladást okozhat bármely ételkorban még akkor is, ha megfelelően és biztonságosan tálalod őket!  Annak érdekében, hogy valóban hasznos és célravezető tudás birtokában legyetek, úgy döntöttem, segítek nektek.

Összeírtam, hogy pontosan miket tudsz-tudtok tenni a fulladás kockázatának minimalizálása érdekében.

Én első körben arra ösztönözlek, hogy mikor ételt kínálsz a babádnak vagy gyermekednek, biztonságos környezetben tedd azt. Na de mit is jelent ez pontosan?

Az gondolom nem lep meg, hogy ülve a legbiztonságosabb enni. Ez igaz a pici babákra is – mikor már tud önállóan ülni – és igaz ránk felnőttekre is. A helyes pozíció evéshez:

  • az egész talp stabil támasztékon legyen;
  • a térd be legyen hajlítva;
  • a medence előre billenjen ne hátra;
  • az asztallap vagy tálca a köldök felett , de a mellkas alatt van.

Az étkezéshez szükséges jó pozicionálás legfőbb célja, hogy elegendő stabilitást biztosítson a testnek ahhoz, hogy az evésben részt vevő izmok a lehető legjobban teljesítsenek. Stabil testtel jobban tudjuk irányítani az izmainkat, produktívabban tudunk rágni, könnyebben tudjuk irányítani a szánkban lévő ételeket, aztán pedig biztonságosan tudjuk lenyelni azokat.

Vagyis ne egyen a gyerkőc menet közben, mászás közben, fekve, játék közben, autós ülésben menet közben stb…

+ 1 Tipp: Fontos a nyugodt környezet és ha lehetőséged van rá te is akkor egyél mikor gyermeked! (Tudj meg többet a családi étkezések előnyeiről írt cikkemből. -> ITT találod.)

Fulladásveszélyes ételek listája

Gyümölcsök/zöldségek:

  • Egész (vágatlan) meggy, cseresznye, szőlő, bogyós gyümölcsök, koktélparadicsom, kukorica… stb -> aminek a formája kerek és/ vagy apró;
  • kemény, nyers zöldség- vagy gyümölcsdarabok, pl. nyers sárgarépa, alma, spenót;
  • egész darab konzerv gyümölcs;
  • szárított zöldségek vagy gyümölcsök, például mazsola.

Fehérjék:

  • Egész vagy apróra vágott dió és egyéb csonthéjas gyümölcs;
  • csonthéjas gyümölcsökből készült termékek, például mogyoróvaj;
  • kemény vagy nagyobb darab husi;
  • virsli, kolbászok;
  • nagyobb méretű sajtdarabok;
  • csontok húsban vagy halban;
  • egész bab.

Gabonafélék:

  • Müzlik, granolaszeletek
  • burgonya- vagy kukorica chips, perec, pattogatott kukorica vagy hasonló snackételek;
  • kekszek vagy kenyerek maggal, diódarabokkal vagy teljes kiőrlésű maggal;
  • főtt árpa, búza vagy más nagyobb szemű gabona;
  • puha kenyérbél.

Édesített ételek:

  • kerek vagy kemény cukorka;
  • nyalóka;
  • gumicukor;
  • rágós gyümölcs snackek;
  • rágógumi;
  • pillecukor, mályvacukor, karamell.

 

Főbb szempontok a fulladásveszélyes ételek előkészítésekor és tálalásakor:

  • Minden olyan nyers alapanyag, ami apró (legyen az borsó, áfonya, vagy éppen szőlő), komoly veszélyt jelent a babának egészben adva. Az apró, kerek alapanyagok ártalmatlanítása érdekében célszerű pürésíteni azokat.
  • Minden olyan alapanyag, ami kemény, legyen elég puhára főzve vagy párolva! Ha gyermekednek még nincsen elég foga, akkor a legfőbb szempont, hogy legyen az étel annyira megpárolva vagy megfőzve, hogy az ujjaiddal össze tudd nyomni azt! Ne feledd, ha te gond nélkül össze tudod nyomni a falatot két ujjad között, akkor ő is össze tudja nyomni -darabokká tudja őrölni- azt az ínyével.
    • Kemény gabonaféle helyett kínálj neki puha babakekszet! Ha te magad szeretnéd sütni neki, számos receptet találsz itt -> ManóMenü/babakeksz.
    • Nyers ételeket pl. répa, alma inkább reszelve kínáljunk! Ha már nagyobb a gyerkőc, a kerek gyümölcsöket daraboljuk fel! Vágjuk félbe, de negyedelhetjük is, ahogy biztonságosabbnak érzzük!
    • A leveles zöldségeket, pl. spenót, vágjuk nagyon apróra és fonnyasszuk, pároljuk meg, mielőtt a baba ételéhez adjuk!
    • Aszalt gyümölcsök: Noha remekül lehet ízesíteni a kekszeket vagy zabkásákat az aszalt gyümölcsökkel, már csak a kemény, rágós állaguk miatt is érdemes óvatosan, mértékkel adnunk belőlük babánknak. Ha mindenképp szeretnénk feldobni velük az adott ételt, az aszalt gyümölcs előszőr 10 percet ázzon forró vízben és csak ezután, ha már megpuhult, vágjuk nagyon apró darabokra!
    • A dió, a mandula, a mogyoró és a napraforgómag… Szintén komoly fulladásveszélyt jelentenek! Sikeres bevezetés után a csonthéjasokat az ételekhez adhatjuk nagyon apró, darált formában, vagy kínálhatjuk krémesített, kenhető alternatíváikat is!
  • Ohh, milyen jó is a mogyoróvajat a kanálról lenyalogatni! De nem a kicsiknek, akiknek a “fojtós”, ragadós anyag könnyen a torkán akadhat! Ezért érdemes ezeket a finomságokat pár évig inkább csak vékonyan a kenyérre kenve kínálni.
  • Virslik, kolbászok esetében azok mérete és állaga miatt szintén érdemes a baba első életéveiben apró – nem kerek – darabokra vágva tálalni azok natúr, illetve enyhén fűszerezett változatait.

 

Az abszolút tiltólistás fulladásveszélyes ételek:

Végül, de nem utolsó sorban következzen az ételek egy olyan listája, amelyekre egyáltalán nincs szüksége az 1-4 éves korú gyermekeknek, ráadásul komoly fulladásveszélyt is rejtenek:

! Chips
! Popcorn
! Keménycukorka
! Rágó

Rengeteg balesetet megelőzhetünk azzal, ha a fenti négyest messzire kerüljük, lehetőleg minél tovább!

 

 

Fulladás vagy öklendezés? Mi a különbség, hogyan kell kezelnünk?

Mind a kettő előfordulhat a hozzátáplálás kezdetén és a későbbiekben is bármikor, életkortól függetlenül, ezért fontosnak tartom ezen kifejezések tisztázását. Találsz lentebb két videót is, ami segít, hogy pontosan mit kell csinálni fulladás esetén.

  • Öklendezés egy természetes biztonsági mechanizmus, illetve reflex, amely segíti a csecsemőket abban, hogy megakadályozza a nagyobb ’élelmiszerrészecskék’ vagy idegen anyagok torokba jutását. Az öklendezés sok esetben a fulladás veszélyét akadályozza meg. A reflex kiváltásakor a nyelv felemelkedik és előre forog, így próbálja meg eltávolítani az ételt. A gyermek köhög, sír, próbálja eltávolítani az ételt a szájából.  Bár a jelenség a külső szemlélő számára ijesztő lehet, valójában veszélytelen. Sőt, általában a köhögés segít, hogy az étel távozzon a nyelőcső környékéről. Amennyiben ez előfordul, nyugodtan mondd gyermekednek, hogy köpje ki az ételt, miután sikerült felköhögnie!
  • A fulladás a felső légutak élelmiszerekkel vagy más idegen testekkel való elzáródására adott válaszként jelentkezik, amely végül megakadályozza az adott személy hatékony légzését. A hangtalanul erőlködő, beszélni nem képes, csak ülő helyzetben, nehezen lélegezni képes gyermekhez azonnal mentőt kell hívni!

12 hónaposnál idősebb gyermek esetében minden olyan idegen test, amely már becsúszott a légcsőbe és ott légzési nehézségeket okoz, mielőbb eltávolítandó. Semmiképp NE nyúljunk azonban a kicsi szájába, mert előfordulhat, hogy akaratunk ellenére csak lejjebb nyomjuk az idegen testet a légcsőben. Jobb, ha megpróbáljuk a Heimlich-manővert alkalmazni a sürgősségi orvos vagy mentők megérkezéséig! Ez a manőver életet menthet, ha a légutak teljesen elzáródnak. Ha a gyermek már nem tud megfelelően lélegezni, esetleg már kékül, feltétlenül szükséges az elsősegélynyújtás. Nézd meg az alábbi pár perces videót, mely segítségedre lehet! Ha esetleg bármikor kezelned kell a fulladást, ezután már pontosan fogod tudni, mit is kell tenni.

12 hónaposnál fiatalabb gyermek esetében a Heimlich-manőver helyett fektessük hasra a gyermeket – akár a combunkra- és 5 erősebb ütést gyakoroljuk a lapockák közé.  Ideális esetben ekkor az idegen test visszacsúszik a nyelőcsőből a szájba. A manőver után
közvetlenül ellenőrizzük a szájüreget! Ha az idegen test nem jelenik meg ott, fordítsd a gyermeket a hátára, és egyik kezeddel támaszd meg a fejét. Ezután két ujjal nyomd be a mellkasát néhány centiméterrel, körülbelül egy ujjnyira a mellbimbók alatt 5-ször egymás után. Az itt található videóban meg tudod nézni, hogyan javasolja a gyermekorvos ezt a műveletet kivitelezni. Az eljárás hasonló a mellkasi kompresszióhoz, de a mellkasi kompressziót folyamatosan, nem csak ötször végzik.

Figyelem!

Ez a blogbejegyzés nem helyettesíti az elsősegély tanfolyamokat! Babavárás előtt mindenképpen érdeklődj az orvosodnál, esetleg a védőnőknél, hogy hol lehet elsősegély tanfolyamon részt venni.

3 dolog, amit szülőként te is minden nap megtehetsz, hogy csökkentsd a fulladásveszély kockázatát

  1. Ne mobilozz, amíg a kicsi eszik! Tudom, hogy egy izgő-mozgó apróság mellett nem nagyon jut idő a barátnőkre és a családtagokra, de ha teheted, a beszélgetést, emailekre válaszolást vagy apával egyeztetést halaszd a pici alvásidejére. Így biztosítod, hogy a fulladás tünetei biztosan ne maradjanak észrevétlenek!
  2. Ne egyetek a tévé, tablet, telefon előtt! Nagyon gyakori, hogy az aggódó szülők a kicsi figyelmének fenntartása érdekében mesét, babavideókat vagy zenét kapcsolnak a babának az étkezés ideje alatt. Csakhogy ebben az esetben a baba figyelme az interaktív felületre fókuszál, így nagyobb a fulladásveszély kockázata és annak a valószínűsége, hogy kicsi többet eszik, mint amennyire valójában szüksége van.
  3. Egyél együtt a babával! Az étkezés folyamatának kialakításában és a hatékony mozgásformák megismerésében fontos szerepe van az utánzásos tanulásnak. Azaz, ha te is együtt eszel gyermekeddel, nemcsak a saját energiabeviteledről gondoskodsz – ami a magabiztos és egészséges anyaélet egyik kulcsa!-, hanem a kicsi tanulásáról is. Ha a babád lát enni másokat, a tanulásnak köszönhetően csökken a fulladásveszély kockázata.

Összefoglalva:

Minden esetben szánjuk rá az időt az ételek előkészítésére és legyünk biztosak benne, hogy amikor gyermekünk eszik, az ő figyelme és a mi figyelmünk is legfőképpen az étkezésen van. Sok esetben ugyanis az okozza a bajt, hogy mi szülők nem reagálunk időben – mert épp a szobában sem voltunk -, vagy gyermekünk nem az ideálisnak megfelelő körülmények között eszik: mozgásban van, esetleg tévét néz, nem az ételre összpontosít.

Ha tehát ezeket a szempontokat tudatosítjuk és jobban odafigyelünk, máris sokat tettünk a biztonságosabb és örömtelibb étkezésért!

 

Forrás:

https://hu.books-kingdom.com/8876759-difference-between-choking-and-gagging

https://stunyaedina.hu/nehezlegzes-fulladas

https://www.health.ny.gov/prevention/injury_prevention/choking_prevention_for_children.htm

https://www.nationwidechildrens.org/family-resources-education/health-wellness-and-safety-resources/education-store/choking-hazard-safety

https://www.cdc.gov/nutrition/infantandtoddlernutrition/foods-and-drinks/choking-hazards.html

https://pelenkavilag.hu/elsosegely-baba-mit-tegyunk-fulladas-eseten

https://kidshealth.org/en/parents/safety-choking.html

Pin It on Pinterest

Share This