Sajt kisokos

Legyen kerek, szögletes, kemény, vagy éppen kenhető állagú – a sajt a legtöbb gyereknek nagy kedvence! Pici babák esetén azonban felmerülhet a kérdés: mikortól is adható a sajt biztonsággal? Nos, a válasz: attól függ. Mármint a sajttól, leginkább.

Míg a pasztőrözött, alacsony só-, azaz nátriumtartalmú sajtokat már 6 hónapos kor körül be lehet vezetni, addig a közepes nátriumtartalmú sajtokat 9 hónapos kortól kezdődően, a magasabb nátriumtartalmúakat (pl Trappista sajt) pedig 12 hónap után lehet mérsékelten(!) kínálni.

Az alacsony nátriumtartalmú sajtok közé tartozik az ementáli, a kecskesajt, a labneh, a mascarpone, a friss mozzarella, a paneer, és a ricotta. Az érlelt sajtok (például parmezán és pecorino), valamint a sós lében tárolt sajtok (pl. feta és halloumi) pedig a magas nátriumtartalommal rendelkeznek. Fontos azonban! A “nyers”, pasztőrözetlen sajtoknak minden életkorban kockázata van!

A pasztőrözött, alacsony nátriumtartalmú sajtok mérsékelt fogyasztása kiválóan színesítheti a babák étrendjét, hiszen a sajt számos olyan tápanyagot tartalmaz, amely elengedhetetlen a korai fejlődéshez; például az A-vitamin az agy, a szem, az immunrendszer és a bőr egészségéhez; B12-vitamin az agy és az idegrendszer fejlődéséhez; szelén a hormonok támogatására; és cink a növekedéshez és az immunrendszer működéséhez. A kalcium szintje típusonként változik, de általában a sajt kiváló forrása lehet ennek a csontépítő ásványnak.

Noha joghurtot és sajtokat már 6 hónapos kortól kínálhatunk a babáknak, az első 12 hónapban az elsődleges kalcium forrásnak az anyatejnek, vagy annak hiányában a tápszernek kell lennie a picik étrendjében. 12 hónapos kor után a baba már változatosabban fogyaszt tejtermékeket; mivel azonban a legtöbb kisgyerek nagyon szereti ezeket az élelmiszereket, figyeljünk rá, hogy a tej, a joghurt és a sajtok valóban változatosan, és nem túlzott mennyiségben – egyéb élelmiszerek kárára – fogyjanak egy-egy napon!

A sajtot is – mint minden más alapanyagot – fontos, hogy kis mennyiségben és fokozatosan vezessünk be a baba étrendjébe, hiszen az nemcsak allergénnek, hanem fulladásveszélyes ételnek is számít. Éppen ezért kínáljuk megfelelő módon előkészítve (tömbök helyett inkább vékony lapokra szelve, esetleg reszelve, vagy kenyérre kenve), és tartsuk szemmel babánkat az étkezés közben!

A kisgyermekek gyakori élelmiszer-allergénje a tehéntej (és az abból készült ételek), amely az összes gyermekkori ételallergia körülbelül egyötödét teszi ki. (Ráadásul gyakran az egyéb állati eredetű tejtermékek is hasonló reakciót váltanak ki.)A jó hír, hogy ez az allergia a legtöbb esetben idővel teljesen elmúlik.

Ha azt gyanítjuk, hogy a baba allergiás lehet a tejtermékekre, mindenképpen konzultáljunk orvossal vagy más szakemberrel, mielőtt bevezetnénk a sajtokat!

Receptötletek

Fontos! Általánosságban elmondható, hogy a sajt viszonylag magas zsírtartalmú és alacsony rosttartalmú – ezek a tulajdonságok pedig lassítják az emésztést és könnyen székrekedéshez vezethetnek! Ezért is fontos, hogy a sajtok (és egyéb tejtermékek) mérsékelt mennyiségben, egy változatos formában jelenjenek meg a baba étrendjében!

Tipp: ha bizonytalan vagy mikor melyik alapanyagot célszerű bevezetni a gyermeked étrendjébe, segítségedre lesz a hozzátáplálási kisokos.

Ha további kérdésed van gyermeked táplálásával kapcsolatban, keresd szakértőinket: ManóMenü/tanácsadás-oktatás

Prémium minőségű termékeinket itt találod: shop.manomenu.hu

Forrás:

Oregon State University Linus Pauling Institute: Micronutrient Information Center. Vitamin A. Retrieved August 17, 2020

The University of North Dakota Dining Services Fact Sheet. Protein. Retrieved August 17, 2020

National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. (2019). Dietary Reference Intakes for Sodium and Potassium. Washington, DC: The National Academies Press. DOI: 10.17226/25353. Retrieved August 17, 2020

Schwendel, B.H., Wester, T.J., Morel, P.C., Tavendale, M.H., Deadman, C., et al. (2015). Invited review: organic and conventionally produced milk-an evaluation of factors influencing milk composition. Journal of Dairy Science, 98(2), 721-746. DOI:10.3168/jds.2014-8389. Retrieved August 17, 2020

Porto, A. (2016). Lactose Intolerance in Infants & Children: Parent FAQs. HealthyChildren.org. Retrieved August 17, 2020

HealthyChildren.org. (2019). Health Issues: Choking Prevention. Retrieved May 31, 2020