Mikor és mennyi sót adhatok a baba ételeihez?

Gyermekkoromban rengetegszer próbálta apukám elrejteni a tudományt a mindennapokba, így nálunk teljesen megszokott mondat volt az az étkező asztalánál, hogy „Kérek egy kis nátrium-kloridot”. Magyarra lefordítva kérek egy kis sót…

Szerintem te pedig azt hallottad már legalább százszor, hogy „nyugodtan sózd a babád ételét, mert a sóra szüksége van a fejlődéshez”.

Na, akkor itt az idő rántsuk le a leplet arról valóban van-e szüksége a babádnak sóra. Ahhoz, hogy ezt jól értsük fontos tudnunk, hogy a konyhasó nátrium-klorid (NaCl) tehát pozitív nátrium és negatív klorid ionok alkotják.

Kezdjük is a nátriummal:

Ez egy alapvető tápanyag, amelyre szervezetünknek kis mennyiségben szüksége van a vérben lévő folyadékok szabályozásához és az idegrendszerünk megfelelő működéséhez, de túl nagy mennyiségben sajnos nem egészséges. A nátrium a legtöbb étkezésre szánt alapanyagban természetes módon is megtalálgató, csecsemők esetében fontos kiemelnünk, hogy az anyatej és a tápszer is tartalmazza.

Mennyi a napi nátrium bevitel egészséges mértéke?

Ez nagyban a gyermek életkorától függ. A 6 hónapos és annál fiatalabb csecsemők számára a napi ajánlott nátriummennyiség 110 milligramm, a 7-12 hónapos csecsemőknél pedig 370 milligrammra emelkedik. 6 hónapos kor előtt a napi szükséges mennyiséget az anyatej és a tápszer teljes egészében tartalmazza. 6 hónapos kort követően pedig a hozzátáplálásként adott ételek szintén tartalmazzák a szükséges nátrium mennyiségét, így 1 éves korig még mindig kerülnünk érdemes a plusz sóval fűszerezett ételeket. Természetesen ha néha kap olyan ételt amiben van só az nem okozhat problémát, de mindennapi adása nem javasolt!

mennyi só adható a babáknak

Miért gond a túlzott sófogyasztás?

A csecsemőkori túlzott só- vagy nátriumfogyasztással kapcsolatos legnagyobb kockázata az, hogy megalapozhatja a tartósan magas nátriumfogyasztást, ami növelheti az elhízás valamint a magas vérnyomás kockázatát az élet későbbi szakaszában, ami végső soron szívbetegséghez és szélütéshez vezethet.

Fejletlen kiválasztószervrendszerüket pedig megterheli a túlzott sófogyasztás.

Mikor adhatok sót a baba ételéhez?

A baba első születésnapja után mértékkel adhatunk sót az ételekhez. A teljesértékű, friss zöldségből, gyümölcsből készült ételek kevesebb nátriumot tartalmaznak, mint a csomagolt és feldolgozott élelmiszerek. Ha a baba többnyire teljes értékű, otthon elkészített ételeket fogyaszt, akkor egy csipet só egy nagyobb étel ízesítéséhez az egész család számára megfelelő lehet. Érdemes azonban még 1 éves kor után is kerülni a sózást, és inkább friss fűszernövényekkel és fűszerekkel ízesítsd az ételeket. Feldolgozott készételek vásárlásakor olvasd el a címkéket, mivel ezek gyakran nagyon sok nátriumot tartalmaznak.

Nagyon fontos, hogy amilyen ízű ételeket kínálsz gyermekednek, olyan ízpreferencia alakul ki nála hosszútávon. Ha finom friss zöldségek gyümölcsök gabonák alkotják az étkezésetek gerincét, a későbbiekben sem fog gondot okozni a megfelelő táplálási változatosság. Ha sóban és cukorban gazdag kekszeket, chipseket, finomságokat esznek, akkor a későbbiekben nagyon nehéz lesz fenntartani a kiegyensúlyozott táplálkozást!

Ha további kérdésed van gyermeked táplálásával kapcsolatban, keresd szakértőinket: ManóMenü/tanácsadás-oktatás

Prémium minőségű termékeinket itt találod: shop.manomenu.hu

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Ajbani K, Chansky ME, Baumann BM. Homespun remedy, homespun toxicity: baking soda ingestion for dyspepsia. J Emerg Med. 2011;40(4):e71-e74. doi:10.1016/j.jemermed.2007.04.027

 Al-Abri SA, Kearney T. Baking soda misuse as a home remedy: case experience of the California Poison Control System. J Clin Pharm Ther. 2014;39(1):73-77. doi:10.1111/jcpt.12113

 Food and Drug Administration. (2018). Questions and answers on monosodium glutamate (MSG). Retrieved November 29, 2021

 Gropper, S., Smith, J. (2013). Advanced Nutrition and Human Metabolism, 6th ed. Independence, KS: Wadsworth Publishing, Cengage Learning

 Gropper, S., Smith, J. (2013). Advanced Nutrition and Human Metabolism, 6th ed. Independence, KS: Wadsworth Publishing, Cengage Learning.

 Mortensen, A., Aguilar, F., Crebelli, R., di Domenico, A., Dusemund, B., Frutos, M. J., Galtier, P., Gott, D., Gundert‐Remy, U., Leblanc, J., Lindtner, O., Moldeus, P., Mosesso, P., Parent‐Massin, D., Oskarsson, A., Stankovic, I., Waalkens‐Berendsen, I., Woutersen, R. A., Wright, M., . . . Lambré, C. (2017). Re‐evaluation of glutamic acid (e 620), sodium glutamate (e 621), potassium glutamate (e 622), calcium glutamate (e 623), ammonium glutamate (e 624) and magnesium glutamate (e 625) as food additives. EFSA Journal, 15(7). DOI: 10.2903/j.efsa.2017.4910. Retrieved November 29, 2021

 National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine 2019. Dietary Reference Intakes for Sodium and Potassium. Washington, DC: The National Academies Press.

 National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. (2019). Dietary Reference Intakes for Sodium and Potassium. Washington, DC: The National Academies Press.

 National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine; Health and Medicine Division; Food and Nutrition Board; Committee to Review the Dietary Reference Intakes for Sodium and Potassium; Oria M, Harrison M, Stallings VA, editors. Dietary Reference Intakes for Sodium and Potassium. Washington (DC): National Academies Press (US); 2019 Mar 5. Sodium: Dietary Reference Intakes for Adequacy. Retrieved September 25, 2020

 National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine; Health and Medicine Division; Food and Nutrition Board; Committee to Review the Dietary Reference Intakes for Sodium and Potassium; Oria M, Harrison M, Stallings VA, editors. Dietary Reference Intakes for Sodium and Potassium. Washington (DC): National Academies Press (US); 2019 Mar 5. Sodium: Dietary Reference Intakes for Adequacy. Retrieved September 25, 2020.

 Soloway, R.A. (2013). Sodium: Too Much of a Good Thing. National Capital Poison Center.

 Strazzullo P, Campanozzi A, Avallone S. Does salt intake in the first two years of life affect the development of cardiovascular disorders in adulthood?. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2012;22(10):787–792. doi:10.1016/j.numecd.2012.04.003

 Strohm, D., Bechthold, A., Ellinger, S., Leschik-Bonnet, E., Stehle, P., Heseker, H., & German Nutrition Society (DGE) (2018). Revised Reference Values for the Intake of Sodium and Chloride. Annals of nutrition & metabolism, 72(1), 12–17.

 Wahlstedt A, Bradley E, Castillo J, Burt KG. (2021). MSG Is A-OK: Exploring the Xenophobic History of and Best Practices for Consuming Monosodium Glutamate [published online ahead of print, 2021 Mar 4]. J Acad Nutr Diet. S2212-2672(21)00068-X. doi:10.1016/j.jand.2021.01.020. Retrieved December 10, 2021

Expand/hide references

John, K. A., Cogswell, M. E., Zhao, L., Maalouf, J., Gunn, J. P., & Merritt, R. K. (2016). US consumer attitudes toward sodium in baby and toddler foods. Appetite, 103, 171–175

National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine 2019. Dietary Reference Intakes for Sodium and Potassium. Washington, DC: The National Academies Press.

Strazzullo P, Campanozzi A, Avallone S. Does salt intake in the first two years of life affect the development of cardiovascular disorders in adulthood?. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2012;22(10):787–792. doi:10.1016/j.numecd.2012.04.003

U.S. Department of Agriculture, Agricultural Research Service. 2018. Nutrient Intakes from Food and Beverages: Mean Amounts Consumed per Individual, by Gender and Age, What We Eat in America, NHANES 2015-2016.

ALAPANYAG KISOKOS