Zsírok, esszenciális zsírsavak. Muszáj beszélni róluk!

Zsírok, esszenciális zsírsavak. Muszáj beszélni róluk!

Szakmámból adódóan nagyon sokat foglalkozom az élelmezéssel, a legújabb irányzatokkal és azok hatásaival. Szinte minden nap újabb és újabb élelmezési területeken folytatott kutatások eredményeibe „botlok”, aminek azért örülök, mert így én is azonnal átadhatom neked ezeket az információkat. Itt vannak például a zsírok, esszenciális zsírsavak és azok ránk gyakorolt hatásai, amelyek körül még ma is nagy az összevisszaság a fejekben.

A zsír nagyon fontos a szervezetnek

Bár tapasztalatból tudom, hogy a „sav” vagy „esszenciális” szavak hatására a legtöbben inkább befogják a fülüket, félve, hogy valami nagyon bonyolult dologról van szó, bizton állíthatom, hogy ez nem így van. Nem fogok kémiai értekezésbe bocsátkozni, de némi alapot szeretnék neked is adni ahhoz, hogy megértsd, a zsír nagyon fontos a szervezetünknek.

Sokan esnek ugyanis abba a hibába, hogy félelmükben drasztikusan lecsökkentik a zsírok/olajok használatát az otthoni étrendben, ezáltal a család többi tagját – beleértve a gyermekeket is – egészségügyi kockázatok sorának teszik ki. Mindez azért lehetséges, mert a zsírokról általában csak annyit tudunk, illetve vélünk tudni, hogy vannak az állati eredetű zsírok meg a növényi eredetű zsírok.

Jellemzően az előbbit tartjuk rossznak, az utóbbit pedig jónak. Pedig a zsírok pozitív vagy negatív hatása nem ezen alapszik.

Hogyan hatnak ránk a zsírok?

Szabó Alexandra dietetikus A zsírok, esszenciális zsírsavak és az egészség című cikkében azt írja, hogyA zsírok/lipidek a szénhidrátok és a fehérjék mellett az emberi szervezet fenntartásához szükséges energiát szolgáltató tápanyagok közé tartoznak, amelyek a növényekben és az állati szövetekben egyaránt előfordulnak. A zsírsavak jelentősen befolyásolják a belőlük felépülő lipidek funkcióit és befolyásolják a belőlük felépülő sejtmembránok tulajdonságait, valamint működésüket.”

Ez annyit tesz, hogy a szervezetünkbe bevitt zsírok alapjaiban befolyásolják az egészségünket. Kihatnak olyan területekre is, mint

  • az érrendszer,
  • az idegrendszer működése,
  • a sejtosztódás,
  • a keringési- és immunrendszer,
  • a zsíranyagcsere (májműködés),
  • a hormonális növekedés.

Attól függően, hogy jó vagy rossz zsírt fogyasztunk (illetve azokat milyen mennyiségben), használhatunk, de árthatunk is a szervezetünknek.

Ne hidd azt, hogy ami növényi zsír, az csak hasznos lehet, s ami állati, az csak jó. Ez sajnos nem ilyen egyszerű. Sokkal fontosabb, hogy az adott lipid telített, telítetlen, egyszeres vagy többszörös-e. Ez persze már kémia, én pedig megígértem, hogy nem bonyolódok részletekbe. Nézzük meg inkább, melyek azok az ételek, amelyekből jó zsírokat „nyerhetünk ki”, és mi az az arány, amelyet az étkezésnél érdemes betartani.

Az esszenciális zsírsavak és az omega

Biztos vagyok benne, hogy a fentiek alapján az egészségünkre csak jó hatást gyakorló zsírokra gondolsz, pedig ez korán sincs így! A mai ember táplálkozása eltolódott az omega zsírsavak irányába, amivel nem lenne baj, ha nem estünk volna túlzásba vele. Az omega 6-ot tartalmazó ételeket például drasztikusan le kellene csökkenteni az étrendünkben, mert sajnos túl sokat eszünk meg belőlük. Ilyenek többek között a magvak és a belőlük előállított olajok. De tudnunk kell, hogy az omega-6 és omega-3 többszörösen telítetlen zsírok, amelyekre ugyan szükségünk van, de csak korlátozott mennyiségben.

Esszenciális, azaz szükséges

Maga az esszenciális jelző sem az jelenti, hogy az omega-6 és omega-3 valami különleges kuriózum, hanem azt, hogy alapvető fontosságú. A hivatalos magyarázat szerint azokat a zsírokat nevezzük esszenciális zsírsavaknak, „melyek a test egészséges működéséhez elengedhetetlenek, ám a szervezet egyáltalán nem vagy csak elégtelen mennyiségben tudja előállítani őket. Éppen ezért ezeket az anyagokat a táplálkozás útján kell bejuttatni a szervezetbe. Csak nem mindegy, hogy mennyit!

Telített vagy telítetlen zsírok? Melyik a jó?

Mindkettőre szükségünk van, csak az arányokat kell betartanunk. A legújabb ajánlások szerint az étrendünk zsírtalmának

  • 1/3-a legyen telített zsír,
  • 2/3-a pedig telítetlen.

Az összes zsírbevitel azonban nem haladhatja meg a 30%-ot, azaz az ételeinket úgy érdemes összeállítani, hogy azok körülbelül 25-30%-a lehet zsír. Talán ez elsőre soknak tűnik, de a szervezetünknek nagyon is szüksége van zsírokra! Sajnos azonban manapság túl sok telített zsírsavat és omega 6-ot fogyasztunk, amelyek a fenti egészségügyi kockázatok mellett természetesen az elhízásért is felelnek.

Arra érdemes figyelnünk, hogy omega-6-ból maximum négyszer annyit ehetünk, mint omega-3-ból. Mert hiába jó a mandula, néhány szemnél több naponta egyenes út a zsírlerakódáshoz. Ezt pedig sem a gyermekünknek, sem magunknak nem akarjuk, igaz?

És akkor itt az ideje, hogy elmondjam, miben találsz omega-3, illetve omega-6 zsírsavakat, illetve melyek azok az ételek, amelyek telített zsírt tartalmaznak, ezáltal kerülendők.

Esszeciális zsírsavak

Omega-3

Az esszenciális omega-3 zsírsavak közé tartoznak a többszörösen telítetlen alfa-linolénsav (ALA), eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Omega-3 található az alábbi ételekben, ételcsoportokban:

  • szója, lenmag,
  • feketeribizli-mag, borágólevél
  • zsíros halak ( lazac, a hering, a makréla, a szardella, a szardínia, esetleg a tonhal)
  • tojás,
  • csirkehús, marhahús
  • zöldtakarmánnyal etetett szarvasmarhák teje és az ebből készült sajt

Érdemes tehát növelni pl. a halfogyasztásunkat, és egy héten 1-2-szer halat tenni az asztalra.

Omega-6

Napraforgó, kukorica, szezámmag, mogyoró, pálmaolaj, kókuszzsír, olíva, szójabab,canola, dió. Ezek mind olyan magok, illetve olajok, amelyek elég sok omega-6 esszenciális zsírsavat tartalmaznak. Szükségünk van rájuk, de nagyon figyeljünk oda, hogy ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget (a max. napi 4 grammot).

Telített zsírsavak

Ezekkel tehát óvatosan kell bánni, és maximum 10%-át tehetik ki a napi zsírbevitelünknek. Ilyen telített zsírsavak azok a zsírok, amely szobahőmérsékleten is kemények, és rendszerint állati zsírokból származnak:

  • vaj,
  • zsír,
  • sajt,
  • felvágottak,
  • illetve a pálmazsír.

 

Az ebből készült sütikkel is csak mértékkel!

Írhatnék még részletesen a transzzsírokról, az egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírokról is, de úgy hiszem, a lényeg most ez volt. Mértékkel, ésszel együnk, és odafigyelve gondoskodjunk a családtagjainkról is. Ezért is alkottuk meg a ManóMenü Étkezési Babaolajat és ManóMenü Étkezési Sütőolajat, hogy biztonságos és egészséges alternatívát kínáljunk a családi étkezésekhez.

 

 

 

Tényleg jó megfázásra a C-vitamin?

Tényleg jó megfázásra a C-vitamin?

Ha a nátha kerülget bennünket, vagy a gyermekünkön is megjelennek a megfázás tünetei, azonnal C-vitamin után nyúlunk:

  • vagy tabletta,
  • vagy zöldség-gyümölcs,
  • vagy egyéb csillapítócseppek formájában.

Így tanultuk, így szoktuk meg.

Azt is tudjuk már, hogy a C-vitamin legjobb forrásai

  • a citrusfélék,
  • a piros és a zöld paprika,
  • a görögdinnye és
  • a leveles zöldek.

De vajon valóban segít a C-vitamin a nátha kezelésében, illetve a gyógyulásban, vagy mindez csak tévhit?

 

Tény vagy tévhit, hogy a C-vitamin segít?

 

Sajnos tévhit, hogy a C vitamin hasznos a megfázás kezelésére. Az viszont fontos, hogy fedezzük a napi C-vitamin igényt, amely felnőtteknél minimum 100 mg, kisgyermekeknél kb. 50 mg. Hogy ez pontosan mennyi? 50 mg C-vitamin megfelel pár szem epernek, egy narancsnak vagy két kivinek. Ennyi bőven elegendő is a napi C vitamin adag biztosításához.

 

 

A legújabb kutatások cáfolják a C-vitamin mindenhatóságát

 

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a C-vitamin megfázásos esetekben nem hatékony. A torontói egyetem kutatói által végzett tanulmányban az alanyokat két csoportra osztották: egy kísérleti csoportra, amely C-vitamin tablettákat kapott a megfázás tüneteinek megjelenésekor, és egy kontrollcsoportra, amely placebo tablettákat kapott. Néhány hónap elteltével a kutatók – figyelembe véve az egyének betegen, illetve megfázva töltött napjainak számát – igyekeztek meghatározni a C-vitamin hatékonyságát.

Megállapították, hogy a C-vitamint szedők nem voltak szignifikánsan egészségesebbek, mint a placebós csoport tagjai. Számos más tanulmány is megerősítette ezt az eredményt, ezért joggal merül fel a kérdés: miért hisszük, hogy a C-vitamin jó megfázás ellen?

 

Honnan ered a tévhit?

 

A ma is népszerű hiedelem az 1960-as években Linus Pauling, befolyásos amerikai kémikus állításainak köszönhető. Pauling azt állította, hogy miután rendszeresen nagy adagokat vett be C-vitaminból, élesebbnek és egészségesebbnek érezte magát, és a nátha is elkerülte. A témáról szóló könyve, a „C-vitamin és a közönséges nátha” azonnal bestseller lett.

Az 1970-es évek közepére becslések szerint 50 millió amerikai használt C-vitamint a megfázás kezelésére, és a gyógyszertárakban a C-vitamin termékek értékesítése megnégyszereződött.

 

Mégis mire jó a C-vitamin?

 

Félreértés ne essék: a C-vitamin valóban jót tesz a szervezetnek.

  • Természetes antioxidáns, és
  • a test szöveteinek, például a bőr, az erek és a csontok növekedéséhez is szükséges.
  • Alapvető fontosságú a kollagén szintézisében is, amely a kötőszövet kritikus alkotóeleme, így
  • segít a sebek gyógyulásában.

A torontói egyetemi tanulmány ráadásul a C-vitamin további figyelemreméltó előnyeit is felfedezte.

  1. Azok a betegek, akik C-vitamin tablettát kaptak a kísérlet során, átlagosan 30 nappal kevesebb időt töltöttek táppénzen, mint a placebo csoport tagjai.

A kutatók szerint erre az az egyik lehetséges magyarázat, hogy a C-vitamin csökkentheti a megfázás tüneteinek, például a hidegrázásnak és a köhögésnek a súlyosságát. (Ennek az elméletnek a megerősítéséhez további kutatásokat terveznek.)

  1. További bizonyítékokat szereztek arra vonatkozóan, hogy a katonáknak, hivatásos sportolóknak és más stresszes életet folytatóknak a C-vitamin megerősítette az immunrendszerét. (50%-kal csökkent a megfázásos napok száma.)

Ezek a megállapítások azonban nem támasztják alá azt, hogy a C-vitamin hatékonyan kezelné a megfázást.

 

A C-vitaminnal nem gyógyulsz ki a náthából

 

A Marylandi Egyetem kutatói például egészséges önkéntesekkel kísérletezett. Az alanyok egyik fele ugyanúgy C-vitamint, a másik csoport pedig placebót kapott, ám ezután megfertőzték őket a nátha vírusával. Megállapították, hogy nem volt különbség a betegség lefolyásában (napok száma, tünetek) a 2 csoport között.

E tanulmány és más kapcsolódó kutatások eredményeként a vezető orvosi tanácsadó csoportok, köztük az Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség, az Amerikai Orvosi Szövetség és az Amerikai Dietetikus Szövetség sem javasolja a kiegészítő C-vitamint a megfázás megelőzésére vagy kezelésére.

 

Hogyan kerülhetjük el a megfázást?

 

Rengeteg hatékony módszer van arra, hogy megelőzzük a hideg időszakok „velejáróját”:

  • Aludjunk eleget;
  • igyunk sok folyadékot;
  • étkezzünk egészségesen és lehetőleg
  • kerüljük a stresszt.

Ezek a szokások hozzájárulnak jó egészségünk hosszútávú megőrzéséhez és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez.

 

Mit tegyünk, ha mégis megfáztunk?

 

  • Bugyoláljuk be magunkat jó melegen,
  • igyunk sok meleg teát,
  • együnk csirkehúslevest,
  • olvasgassunk,
  • és hagyjuk, hogy a betegség átmenjen rajtunk.
  • Ha tehetjük, ne menjünk sehová, pihenjük ki a náthát.

.

 

Mit tehetünk a fertőzés megakadályozására?

 

Ha egészségesek vagyunk, a gyakori kézmosás és a betegekkel való szoros érintkezés elkerülése segíthet megakadályozni a baktériumok terjedését. Egyes tanulmányok azt is állítják, hogy a gyakori testmozgás felébreszti (serkenti) az immunsejteket, ami megerősíti az immunrendszer védekező képességét. Érdemes tehát beiktatni a sportot is az életünkbe.

Láthatod, hogy a kultúránkban mélyen elterjedt mítosz ellenére a C-vitamin nem megfelelő megoldás a megfázás kezelésére; sokkal inkább a megelőzésben lehet szerepe.

Az emberi test és táplálkozás kapcsolata ugyanis túlságosan bonyolult ahhoz, hogy egyetlen vitamin valóban meggyógyítson egy betegséget.

 

Forrás: http://www.yalescientific.org/2015/03/mythbusters-does-vitamin-c-really-help/

 

Az evés és az érzelmek különleges kapcsolata már gyermekkorban kialakul

Az evés és az érzelmek különleges kapcsolata már gyermekkorban kialakul

Mindannyian hallhattunk már arról, hogy vannak stresszevők, azaz olyan emberek, akik valamilyen feszültség hatására nyúlnak az ételhez. De vajon miért? Van-e kapcsolat az érzelmi evés és a gyermekkorban kialakult étkezési szokások között?

 

A családi étkezések alapszabályai című cikkben finoman már érintettem ezt a témát. Ott utaltam arra, hogy az étkező asztalnál

  • egymásra kell figyelnünk,
  • el kell tennünk a telefonjainkat az asztalról,
  • ki kell kapcsolnunk a tévét,
  • és kerülnünk kel az egyfolytában fegyelmezést, vagy akár a büntetést is.

Ezek azok a tényezők, amelyeket a gyermek máskülönben az étkezéssel párosít, ami nagyon nem szerencsés.

A legrosszabb esetben – egy állandóan fegyelmező légkörben – az ételt fogja megutálni, s később természetesen el is utasítani. (Ez egyenes út lehet az anorexiához vagy a bulimiához.)

Ha nem a fegyelmezés a stresszforrás a gyermek életében, hiszen nem piszkáljuk folyton azzal, hogy egyen, akkor is meggyűlhet a baja az ételekkel. Csak épp fordítva: állandóan enni fog. Hogy miért? Mert nem figyelünk rá.

 

Az elhanyagoltság is stresszfaktor

 

Ha sem az étkező asztalnál vacsora közben, sem a nap nagyrészében nem törődünk a gyermekünkkel, az ételek lesznek az egyetlen „boldogsághormonjai”. Az elhanyagoltság érzése ugyanis ugyanolyan stresszfaktor, mint bármilyen más negatív történés.

 

Sajnos ma már hazánkban is gyakori, hogy

  • a felgyorsult életünk,
  • a túl sok munka,
  • az állandó pénz utáni hajsza következtében

csak látszólagosan törődünk a gyermekeinkkel:

  • drága játékokkal helyettesítjük a közös beszélgetéseket,
  • édességgel dicsérünk,
  • gyorsételekkel tudjuk le a kötelező étkeztetést otthon.

 

Ebből a gyermek több mindent is leszűrhet, de tudat alatt azt mindenképp, hogy nem ő a legfontosabb az életünkben.

 

A gyermek érzelmi szükségletei

 

Egy kisgyermeknek is vannak érzései és szükségletei, csak ő még nem tudja elmondani, pontosan melyek ezek. Viszont ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a gondjait.

Már a legkisebbek is jeleznek, ahogy azt – ha máskor nem – a hozzátáplálás során is megtapasztalhatjuk:

  • jelzik, ha valami nem ízlik,
  • jelzik, ha valami gondjuk van az étel állagával,
  • vagy épp a hőmérsékletével.

De ugyanúgy jeleznek a nap folyamán minden mással kapcsolatban is. Amíg nem tudnak beszélni, addig sírással, de nagy tévedés lenne azt gondolni, hogy később automatikusan szavakkal.

 

Nem, egy gyermek még nem tudja megfogalmazni, mi bántja. Ő még nem tudja elmondani, hogy „Anya/Apa, hiányzol, legyél velem!” Az első gyorsmegoldáshoz fog folyamodni, amelyet már amúgy is ismer: az ételhez.

 

A bűnös kortizol és a stresszevés

 

Az étel ugyanis azonnal megnyugtatja, azért nem kell „megszenvednie”. Természetesen ez sem tudatos cselekvés. Stressz hatására ugyanis sokkal több kortizol termelődik a szervezetben, amely nem más, mint az a stresszhormon, amely a szénhidrát utáni vágyat okozza. Vagyis a gyermekünk is édességet, péksüteményeket fog otthon keresgélni.

Természetesen a ManóMenü receptjei között számos olyan finomság van, amellyel nem ártunk a gyermekünk egészségének, de gondolom, te is érzed, nem ez a megoldás kulcsa.

Figyeljünk oda a kicsikre. Törődjünk velük, mert ők a mi „maradandó alkotásaink” és nem az a munka, amelyet a munkahelyünkön végzünk.

Ugye, értjük egymást?

 

 

 

A rukkola sokszínűsége

A rukkola sokszínűsége

A rukkoláról rendszerint az jut eszünkbe, hogy csípős és keserű. Pedig az igazán friss és nem vadon termett rukkola még a gyermekeknek is ízlik. Szeretném, ha közelebbről is megismernéd, mert nagyon sokféleképpen felhasználhatod, és rengeteg étel ízér feldobhatod vele a családnak. Az élettani hatásairól nem is beszélve.

Illetve nagyon is beszéljünk csak róla, mert a tudósok szerint a rukkola az a növény, amely kiemelt szerepet játszhat a rák legyőzésében is. Amit biztosan tudunk eddig róla:

  • alacsony kalóriatartalmú;
  • magas a vitamin- (A, B2, B5, C és K) és az
  • ásványianyag (kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium, mangán, szilícium) tartalma;
  • csökkenti a gyomorsav mennyiségét;
  • segíti az emésztést;
  • erősíti a csontokat;
  • rendbe hozza a vér koleszterin-, és cukorszintjét;
  • kismamáknál csökkenti a rosszulléteket;
  • gyorsítja a sebgyógyulást és
  • jó a tüdőnek.

Az ősidőkben még külsőleg is használták szeplők ellen és hajnövekedésre, sőt a testszag elkendőzésére is, de szerintem mi megmaradhatunk az isteni rukkolás finomságok elkészítésénél.

Gyermeknek rukkola?

Biztosan felmerül benned ez a kérdés pont azért, mert a rukkolának valóban erős, jellegzetes íze van. Nem véletlenül hívják borsmustárnak, hiszen az aromája emlékeztet

  • a borsra,
  • a mustárra,
  • a tormára, de akár
  • a mogyoróra is egyszerre.

A boltokban és a piacon előre nem tudhatjuk biztosan, mennyire fog csípni a rukkola, de pár dologra érdemes odafigyelni:

  • a kisebb és világosabb levelek enyhébb ízűek, mint a nagyobbak.
  • a termesztett rukkola kevésbé erős, mint a vadontermő sötétzöld színű,
  • minél hamarabb fogyasztjuk el, annál kevésbé fog csípni.

 

Honnan tudom, hogy friss a rukkola?

 

Egyforma színű leveleket válasszunk a boltban vagy a piacon. Ha boltból vesszük, mindenképpen nézzük meg, hogy maximum 1 napos legyen.

Ne vedd meg a rukkolát a piacon sem, ha sárgás vagy fonnyadt leveleket látsz rajta. Ez arról árulkodik, hogy a rukkolát nem frissen árulják.

 

A rukkola előkészítése

  • Szedegessük le a fásabb szárakat róla.
  • Mossuk el alaposan a növényt.
  • Csöpögtessük le, és szárítsuk meg konyharuhán, vagy törölgessük szárazra.
  • Száraz kendőben a hűtőben egy hétig is eláll. Anélkül viszont nagyon gyorsan megfonnyad és ehetetlen lesz.

 

Hogyan fogyasszuk a rukkolát?

Elsősorban salátaként más zöldségekkel keverve, de akár önállóan is ehetjük. Mindenhogyan nagyon finom, ha valóban friss rukkolával van dolgunk. De a salátán kívül felhasználhatjuk

  • olajon megpárolva tésztával, rizzsel;
  • levesek ízesítéséhez,
  • mártogatósok fűszerezéséhez,
  • pástétomban,
  • szendvicsekhez díszítésnek, vagy
  • pizzára oregánó helyett is.

 

Javaslom, hogy jó apróra vágd fel a rukkola leveleit, ha nem salátába szánod, hogy az ízének ereje ne ütközzön ki túlságosan, ugyanakkor mégis érezhető legyen kellemes aromája.  Nagyon illik a csirkéhez, halhoz, krumplis, paradicsomos és tojásos ételekhez.

Milyen a jó babaolaj az otthoni sütés-főzéshez?

Milyen a jó babaolaj az otthoni sütés-főzéshez?

Azt már tudjuk, hogy a kisgyermekek egészséges fejlődése szempontjából a legfontosabb a szüleik szeretete és óvó gondoskodása. Csak azok a csecsemők lesznek képesek teljes fizikai és szellemi képességeik kibontakoztatására, akik szerető figyelmet és aktív támogatást kapnak a világ felfedezéséhez. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a kiegyensúlyozott étrendből származó tápanyagok is kiemelkedően fontos szerepet játszanak ebben.

Melyik a jó babaolaj?

A babaolaj fontos energiaforrásként szolgál a kicsik számára, ezen kívül értékes esszenciális zsírsavakat tartalmaz, amely elengedhetetlen a kiegyensúlyozott fejlődéshez (növekedés, agyfejlődés, csontok fejlődése stb.)  Az értékes zsírsavak ráadásul segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását is!

De melyik a legjobb olaj a baba számára?

Ez egy nagyon gyakori és fontos kérdés! Rengeteg különböző olaj érhető el a boltok polcain, de nem ismerjük az összetételüket, az előállításuk körülményeiket. Nézzük meg, mit érdemes tudni ezekről.

A finomított olajok

A finomított olajokat nagyon magas hőmérsékleten kémiai feldolgozásnak vetik alá, amelynek eredményeként az íz mellett a tápanyagok nagy része is elvész. A szilárd-folyadék oldószeres extrakció során a magból extrahálással és finomítással állítják elő az étolajat. A megtisztított magot aprítják, ami elősegíti az olaj könnyebb kinyerését. A magőrleményt pörkölik, majd préselik. A préselés után az extraháló berendezésbe oldószert juttatnak a présmaradványra, amely jellemzően hexán. Ennek célja a nagyobb olajkihozatal. Ezt követően megkezdődik az olaj finomítása, azaz nyálkátlanítják és savtalanítják, illetve szín-és szagtalanítják. Csak ezután palackozzák be.

A finomított olajok előnye

Magas a kihozataluk, ezáltal olcsóbban értékesíthetők.

A finomított olajok hátránya

Mivel az olajat szélsőséges hőnek vetik alá, nagy a valószínűsége, hogy mérgező anyagok keletkeznek az olajban, valamint a vitaminok és az esszenciális aminosavak elpusztulnak. A magas hőmérsékleten történő kezelés során az íze, színe és illata is elvész, így rendszerint nem friss, ráadásul gyengébb minőségű alapanyagokból állítják elő.

Mivel a finomított olaj táplálkozási szempontból nem értékes, az ilyen olajok fogyasztása nem jár egészségügyi előnnyel a csecsemők számára.

Hidegen sajtolt olajok

A hidegen sajtolás során a szárított, megtisztított magokat hőkezelés nélkül préselik. A hőmérsékletemelkedés kizárólag a fizikai súrlódás miatt következik be. A préselés után az esetlegesen fennmaradó szennyeződések eltávolítása szűréssel történik. Az olajgyártás a palackba töltéssel zárul. A kihozatal magtól függően változó, de mindig kevesebb, mint a finomított olajok esetében. A hidegen sajtolt olajok jelentős mennyiségben tartalmaznak

  • palmitinsavat,
  • sztearinsavat,
  • linol- és linolénsavat,
  • E-vitamint, illetve
  • antioxidáns vegyületeket is.

A hidegen sajtol olajok előnye

Mivel alapvetően nincs feldolgozás, a szűrt olajok megőrzik a vitaminok és ásványi anyagok nagy részét, valamint eredeti ízüket is. Ennek következtében a hidegen sajtolt olajok készítéséhez csak friss alapanyagokat lehet felhasználni, különben az olaj jelentős különbséget mutatna az íz, illat és szín tekintetében.

A hidegen sajtolt olajok hátránya

Az alacsonyabb kihozatal miatt drágább előállítani, illetve az erőteljes íz, illat és szín miatt is csak friss és kifogástalan minőségű alapanyagból készülhet, amely szintén költségesebb.

Mit tartalmaz egy jó minőségű babaolaj?

A vitaminok és ásványianyagok mellett omega-3 zsírsavat, amely különösen fontos a babáknak.

Az omega-3 zsírsavak egyre nagyobb figyelmet kapnak nálunk is, mert tudható, hogy csecsemőkorban mekkora szolgálatot tesznek az agy- és idegsejtek normál fejlődéséért. Az élet első 2 évében ugyanis az agy szokatlanul gyorsan növekszik, ezért rendkívül fontos az Omega-3 zsírsavak rendszeres bevitele.

Az omega-3 zsírsavak egyik legjobb növényi forrása a repceolaj és a lenmagolaj. A repceolaj különösen nagy mennyiségű Omega-3-at tartalmaz – tízszer többet, mint például az olívaolaj.

A repceolaj kedvező zsírsavszerkezete nagyon hatékony abban, hogy segítse a testet ezen esszenciális Omega-3 zsírsavak feldolgozásában. Pozitívuma még, hogy a repceolaj, ha bébiételekben használják, elég enyhe ahhoz, hogy ne befolyásolja az étel ízét – ez egyértelműen előnyös a kis ínyenceinkre nézve.

 

ManóMenü Étkezési Babaolaj és Sütőolaj

Fontos azonban megemlíteni, hogy ez egyes olajok keverése bár egyértelműen előnyös, ugyanakkor nagy odafigyelést is igényel. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott hidegen sajtolt olaj füstpontja alacsony vagy magas, tehát alkalmas-e arra, hogy hevítsük.

 Éppen ezért a ManóMenü Étkezési Babaolajat úgy alkottuk meg, hogy a lehető legjobb összetétellel rendelkezzen az aprótalpúak ételeinek gazdagítására, de mivel kerülni kell a hőkezelést, így csak 40 fok vagy az alatti ételhez keverjük hozzá. 

 

Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy egy tudatos család konyhájában sütőolajra is szükség van. Ezért született meg a ManóMenü Sütőolaj, amely olyan hidegen sajtolt, kiváló minőségű olajok párosításából jött létre, hogy magas füstpontjának köszönhetően magas hőfokon is süthetünk vele. Kiválóan alkalmas olajsütőben, wokban, grillen, serpenyőben készült ételekhez.

 

Miért jó a birsalma?

Miért jó a birsalma?

A birsalma az a tipikus gyümölcs, amelyet csak lekvárként vagy sajtként tudunk elképzelni, pedig rengeteg elkészítési lehetőség rejlik benne. Sokan nem is szeretik, én viszont mindenképpen javaslom, hogy használd ki az őszi szezonját. A gyermeked nagyon hálás lesz érte. Csak azt tartsd észben, hogy nagyon laktató, így elég belőle kevesebb is.

A birsalma egészségügyi hatásai

A birsalma azért kitűnő gyümölcs, mert többek között

  • csökkenti a megfázás tüneteit,
  • gyulladáscsökkentő,
  • megszűnteti a székrekedést,
  • helyreteszi a bélflórát,
  • hatásos hányinger ellen,
  • segíti az allergia tüneteinek enyhítését,
  • az asztmás rohamokat, valamint
  • erős antioxidáns is.

Sőt a birsalmát tartalmazó kenőcsök az atópiás gyermekek bőrét is hatásosan gyógyítják, mézzel és sárgarépareszelékkel összekeverve pedig a vérszegény gyerekeknek is bátran adható.

Mit tartalmaz a birsalma?

Sejtheted, hogy csak olyan vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek ezt a rengeteg pozitív egészségügyi hatást erősítik:

  • Nagyon sok C- és B-vitamint,
  • élelmi rostot (pektint),
  • polifenolt,
  • jótékony hatású tanninokat,
  • karotint,
  • cinket, káliumot, rezet, vasat, magnéziumot, kálciumot, foszfort, szelént.

Mit készíthetünk birsalmából?

Fent már említettem, és te is biztosan ismered a birsalmasajtot. Ebben a formában bármilyen ünnepen „bevetheted”, hiszen remekül faragható, kinyomóformákkal pedig cuki desszerteket készíthetsz belőle. Ebbe a műveletbe érdemes bevonni a nagyobb gyermekeket is. Tudod, nincs is jobb az együtt alkotásnál.

A birsalmasajton kívül azonban mást is készíthetsz:

  • Gyümölcszselét,
  • krémeket,
  • levest,
  • mártásokat,
  • gyümölcslét és persze
  • kompótot is.

 

Mire használták korábban és mire használható még a birsalma?

  1. A görögök igazság szerint nyersen ették, mert úgy érvényesülnek leginkább a gyümölcs pozitív hatásai (a fogaknak is nagyon jót tesz!), de a fanyarsága miatt mézzel fogyasztották.
  2. A rómaiak viszont inkább parfümöt készítettek belőle (csodás illóanyagai vannak),
  3. az arabok pedig gyógyításra használták.
  4. Te azonban akár aromaanyagként más ételek ízesítéséhez is felhasználhatod.

Milyen a friss birsalma?

Mindenképpen élénksárga és ép héjú gyümölcsöket válasszunk ősszel, mert ezek tarthatók el sokáig, és ezek tartalmazzák azt a számos értékes ásványi anyagot, amelyeket itt nem is részleteztem mindenre kiterjedően.

Hogyan tároljuk, tartósítsuk?

Nyersen feltétlenül hőtől, párától védve, hűvös, sötét helyen tároljuk a birsalmát.

Feldolgozva birsalmasajtként vagy lekvárként áll el a legtovább, de pürésítve fagyaszthatjuk is.

Manó Menü tipp

Ha rossz étvágyú a gyermekünk, próbáljuk meg a birsalmát, mert étvágygerjesztő. Édesítve, pürésítve, (de darabolva is) garantáltan meghozza az étvágyat. 10-11 hónapos kortól adhatjuk.

Pin It on Pinterest