Válogatós a gyermeked? Lehet, hogy neofóbiás.

Válogatós a gyermeked? Lehet, hogy neofóbiás.

Nem akar enni a gyermeked? Visszautasítja az ételt? Válogat? Mindig csak egyfélét kíván? Túl keveset eszik? Megvan az oka. Minden gyermek máshogy viszonyul az ételhez, ahogy mi, felnőttek is.

  • Van, aki sokszor eszik keveset, van, aki viszont habzsol.
  • Ha szinte csak egyféle ételt hajlandó enni, vagyis szelektíven étkezik, akkor sem kell rögtön megijedni. Ez főként életkori sajátosság. Ezt a szakaszt a gyermekek rendszerint kinövik.
  • Ha visszautasítja az új ételeket, és nem hajlandó semmit megkóstolni, akkor pedig étel neofóbiával, az újtól való félelemmel van dolgunk, amelyet szintén kinőhetnek.

De mit tegyünk addig?

Mert valóban nagyon sokszor elkeserítő ez a helyzet. Nincs is annál rosszabb, mint amikor egy gyermek nem eszik rendesen. Aggódunk, hogy beteg, vagy hogy épp emiatt az lesz. Hogy el fog fogyni, hogy nem jut elég tápanyaghoz, vitaminhoz. De tényleg nincs ennél rosszabb? Tényleg ennyire központi helyen kell lennie az étkezésnek? Tényleg nem csak mi magunk generáljuk a problémát?

Felejtsd el az erőszakos etetést!

Nézz magadba őszintén: hányszor kényszeríted a gyermekedbe az ételt? Hányszor ígérgetsz neki, hogy ha ezt megeszed, kapsz csokit (pudingot stb.)? Hányszor viszonyulsz hozzá az étkezés kapcsán dühösen, elkeseredetten?

Mert erőszakkal nem megyünk semmire. Sőt! Kialakíthatunk vele több étkezési zavart is! A fenti példáknál írtam, hogy ezeket az étkezési problémákat a gyermekek rendszerint kinövik. A 2. életév és a 6. életév közé tehető mind a szelektív étkezés, mind az étel neofóbia befolyása. El kell tehát fogadnunk, hogy ebben az életszakaszban a gyermek nem úgy fog enni, ahogy mi. És ez sem véletlen.

Engedd, hogy a gyermeked szabályozza önmagát!

A fejlődés, az önállósodás elengedhetetlen része az önszabályozás.

  • Amikor a kicsi egyik nap sokat, másik nap pedig szinte semmit sem eszik, az is ennek tudható be.
  • Amikor egyik nap még imádta a banánt, de másnap visszautasítja, az is.
  • Ha egy eddig kedvenc ételt nem hajlandó többet enni, akkor egyszerűen megunta és újra vágyik. Ekkor is önszabályoz.

Ha ebbe a belső szabályozásba állandóan beleszólunk, felülbíráljuk, kritizáljuk, nagyon rosszat teszünk a kicsinek! De akkor most hagyjunk rá mindent? Nem. Mindenképpen próbálkozzunk, de semmiképp sem erőszakosan! A kisbabáknak legalább nyolcszori (de néha több) kóstolás kell ahhoz, hogy egy ételről el tudják dönteni, ízlik-e nekik, vagy sem. Próbálkozzunk kitartóan. Neked az a feladatod, hogy minél változatosabb ételeket kínálj részére, neki az a feladata, hogy eldöntse elfogyasztja-e azt, és mennyit eszik belőle.

Hogy hogyan? Máris mondom.

Legyen az étel már önmagában is kedvcsináló!

Tippek az új ételek bevezetéséhez

  1. Új ételt a korábbihoz kapcsolódva vezessünk be: krumplipüré után főtt krumplit, vagy akár héjában sültet. Borsópüré után jöhet a borsófőzelék vagy a párolt borsó. Lehet, hogy az egyiket visszautasítja, de a másik verzióban már szívesen megkóstolja.
  2. Ha nem szereti a gyümölcsöket, zöldségeket, próbálkozzunk a belőlük készített finomságokkal, pürékkel, ivólékkel stb.
  3. Díszítsük fel a poharat, készítsünk az ételből vicces állatfejeket a tányérra, vagyis tegyük vonzóvá az ennivalót a gyermek számára.
  4. Tegyük lehetővé, hogy mindig tudjon miből választani. Ha szeretnénk, hogy egyen egy kis sajtot, tegyünk mindig a tányérjára. Nem baj, ha csak a tizedik alkalommal fogja megkóstolni. Nem kell noszogatnunk, hagyjuk meg a döntési szabadságát.

Mert ha erőszakoskodunk, nem alakul ki a kicsi és az étel közötti egészséges kapcsolat. És ez sokkal nagyobb gond a későbbiekre nézve, hiszen éppen ez vezethet anorexiához vagy épp túlevéshez.

Értsük meg, hogy az étel neofóbia és a szelektív evés természetes jelenség! Ha a gyermekünk láthatóan jól fejlődik, valószínűleg nincs semmi baja, ne aggódjunk!

Mikor fordulj szakemberhez, ha nem eszik a gyermeked?

  • Ha sokáig stagnál a súlyfejlődés, esetleg fogy,
  • Ha nem fejlődik megfelelően,
  • Ha állandóan fáradt, érdektelen.

Ebben az esetben mindenképp fordulj orvoshoz, vagy kérd szakértő segítségét. Természetesen a ManóMenü szakértői  is örömmel állnak rendelkezésedre. Keress meg bennünket a Facebookon, vagy akár itt is.  Mindenkinek megpróbálunk segíteni.

Amit még nem tudtál az uborkáról

Amit még nem tudtál az uborkáról

Az uborka ugyanolyan vicces, mint a dinnye, vagyis amíg az valójában zöldség, az uborka gyümölcs. Szeretem a természetnek ezeket a tréfáit, és remélem, te sem bánod, hogy néha megosztok veled ilyen információkat is.

Egyébként az uborka az egyik legrégebbi termesztett növényünk, legalább 3000 éves. Őshazája India, mi a 13. század óta ismerjük.  Amiért viszont az uborka is szerepel a #zöldséghétfő listáján (és engedd, hogy továbbra is zöldségnek tituláljam), az a számos előnyös tápanyag, növényi vegyület és antioxidáns, amely benne található.

Mit tartalmaz az uborka?

96%-ban vizet, ezért fogyasztása segítség lehet a keveset ivó gyermekek folyadékpótlásában is.

Ezen felül azonban sok vitamin és – ahogy írtam – ásványianyag is található benne, mint C- és K-vitamin, kálium, magnézium, mangán.

Az uborka alacsony kalóriatartalmú (16 Kcal/100 gramm), nincs benne zsír, a fentieken kívül fehérjét, szénhidrátot és rostot tartalmaz.

Ha azonban meghámozzuk, a rosttartalma csökken, így érdemes héjával együtt fogyasztani. Gondolom, említenem sem kell, hogy csakis alapos mosás után.

Az uborka egészségügyi hatásai

Mivel antioxidáns is (flavonoidokat és tanninokat tartalmaz),

  • csökkenti a rák és az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát,
  • a vércukorszintet,
  • valamint jó hatással van a szívműködésre is.

Magas víztartalmának köszönhetően

  • kitűnően segíti a hidtratációt,
  • a babák testének hőmérséklet-szabályozását és
  • az emésztésben is pozitív szerepet játszhat székrekedés esetén.

A bélmozgások szabályozásához az uborkában található rostok (pl. pektin) is hozzájárulnak.

Uborkafajták

Alapvetően háromféle uborkát különböztetünk meg,

  • a berakót (14 cm-nél rövidebb),
  • a salátauborkát és (14-30 cm)
  • a kígyóuborkát (30 cm-nél hosszabb).

Ezeknek aztán további, legalább 25 fajtája ismert és termesztett hazánkban. Alakjuk, tömzsiségük, héjuk simasága vagy épp rücskössége is változatos, de alapvetően hengeresek, karcsúak és persze zöldek. Zöld színük is típustól függően világos-, közép- vagy sötétzöld, sőt, akár halványan csíkos is lehet.

Allergén-e az uborka?

Általában nem, de ha viszketést, fej- vagy hasfájást tapasztalunk fogyasztása után, érdemes hisztaminallergiára gyanakodni és kivizsgáltatni a gyermeket.

Ugyanakkor az uborka is lehet keresztallergén, vagyis abban az esetben, ha parlagfű- vagy ürömallergiás a kicsi, érdemes kerülni az uborkát is.

Felhasználása

Egy korábbi blogcikkünkben már adtunk tippeket arra vonatkozóan, hogyan csempészhetjük be az uborkát a kicsik étrendjébe. Most nézzük meg az uborka alapvető felhasználási módját. Többféleképpen is fogyaszthatjuk vagy feldolgozhatjuk:

  • salátákhoz (reszelve vagy karikára vágva),
  • szendvicsekben,
  • levesben (szintén reszelve vagy karikára vágva), vagy
  • önmagában.

Alapvetően frissen és nyersen szoktuk enni, ezért legtöbbször szendvicsekbe tesszük, vagy csak egyszerűen elropogtatjuk. Érdemes azonban kipróbálni humusszal és salátában is, amely persze nem csak tejfölös lehet. Egy kis olívaolaj, icipici só már önmagában is csodás köretet varázsol a húsok mellé.

A biztonság kedvéért pedig inkább még egyszer leírom, hogy meghámozni nem muszáj, de megmosni igen.

Milyen a friss uborka?

Az uborka nagyon érzékeny és sérülékeny. Ha be van nyomódva, „ütődött”, akkor nagyon gyorsan megpenészedik és romlásnak indul. Mindenképpen ép és kemény terméseket keressünk, mert ezek viszonylag sokáig elállnak a hűtőben is.

Mikortól adhatjuk a kicsiknek?

Ahogy a Hozzátáplálási kisokosunkban is írtuk, az uborkával a baba 9-10. hónapos korától próbálkozhatunk nyugodtan. Kínálhatjuk neki darabosan, vagy ahogy a fentebb említett cikkben írtam, reszelve máshoz is keverhetjük. Az uborka ugyanis viszonylag semleges ízvilágú, így más étellel együtt fogyasztva „észrevehetetlenné” is tud válni.

Tartósítása

Rendszerint savanyúnak vagy kovászosuborkának tesszük el ezt a remek zöldséget, és érdemes is vele bátran kísérletezni. A kicsik bölcsődés korukra már rendszerint rajonganak a csemegeuborkáért, „csupán” el kell találnunk az ízlésüket. Ha mégsem sikerül, vagy a gyermekünk nem szereti a savanyú dolgokat, akkor sincs semmi okunk a szomorkodásra. Az uborkát úgyis legszívesebben nyersen szeretjük, és úgy is a legegészségesebb.

Ha többet szeretnél tudni az uborkáról, írj nekem, vagy csatlakozz a Facebook-közösségünk zárt csoportjához, ahol szintén bátran kérdezhetsz.

Spenót a baba tányérján

Spenót a baba tányérján

SPENÓT

Több fórumon és egyre többször találkozom azzal, hogy a spenótról igyekeznek bennünket lebeszélni. A kérdés tehát az, hogy a spenót jó vagy sem? Nem az íze, hanem a hatása. Ma ezt szeretném tisztázni.

Mi, felnőttek általában szeretjük a spenótot, főleg, ha jó fokhagymásan és főzeléknek készül. Más nemzetek ezzel szemben szinte majdhogynem nyersen eszik, vagy legalábbis blansírozott állapotban. A gyerekeknél pedig soha nem tudhatjuk előre, egyáltalán beválik-e vagy sem. Mert hogy a spenót is nagyon zöld.

A spenót egészségre gyakorolt hatása

Egyre többen vitatják, hogy a spenót-e a legegészségesebb salátanövény, pedig bizonyítottan az egyik legtöbb vitamint és ásványi anyagot tartalmazza a többi zöldséghez képest:

  • Tartalmaz az A-, C-, K1-vitamint is,
  • tartalmaz folsavat, vasat, mangánt, rezet, cinket, szelént, niacint, kálciumot, foszfort,

De akkor mi lehet vele a gond?

Nos, az oxalát és nitrátartalma. Mégis azt mondom, nem kell ettől megijedni. Arra kell figyelni, hogy ha valaki vesekő képződésre hajlamos, csak kevés spenótot fogyasszon, illetve kisgyermekeknél minden esetben keverjük a spenótot más alapanyaggal (burgonya, alma, édesburgonya, stb)

 A spenót fajtái

Hivatalosan 4 félét különböztetünk meg:

  • a Popeyt,
  • a Matadort,
  • az egyre kedveltebb Bébispenótot, valamint
  • az Új-Zélandi spenótot.

Apró különbségek vannak csak a leveleik kinézetében, illetve oxaláttartalmukban, ennek köszönhetően ízükben és javasolt felhasználásukban is. Az azonban általánosan jellemző, hogy enyhén kesernyés-sós ízűek, vagyis kifejezetten egyedi az aromájuk. Főzve és nyersen is fogyaszthatók, bár ez utóbbihoz leginkább a Bébispenótot javasoljuk.

 Elkészítése

A spenót elkészítése nemzetenként változik. Ahogy a cikk elején utaltam rá, itthon legtöbbször főzeléknek vagy kísérő köretnek készítjük el rántással, pedig ebben az esetben veszít a legtöbbet vitamintartalmából. Ha igazán ki akarjuk használni a spenót jótékony hatásait, csak kevés ideig főzzük, vagy ha szeretjük, mi felnőttek nyersen is fogyaszthatjuk. Gyerekeknél ez fulladásveszélyes, így nekik csak főzve és aprítva vagy pürésítve kínáljuk elsősorban.  Főzés után viszont érdemes azonnal elfogyasztani vagy lefagyasztani. Legjobb ha az elkészítést követő 24 órán belül elfogyasztjuk.

 Mikortól adhatunk spenótot a babáknak?

Ahogy a Manó Menü Hozzátáplálási kisokosában is feltűntettük, a spenótot 9-10. hónapos kortól érdemes bevezetni. Ennek oka az, hogy nitráthalomzó, és a babák emésztőrendszere csak ekkora termel elegendő enzimet, hogy biztosan ne okozzon gondot. Másik ok a magas oxalát tartalma, mely az arra hajlamos embereknél fokozza a vesekő kialakulásának veszélyét.

Honnan tudjuk, hogy friss a spenót?

A friss és egészséges spenót

  • élénkzöld színű,
  • nem sárgás,
  • ép és
  • nem fonnyadt vagy nyálkás.

Tárolás, tartósítás

Hűtőben légmentesen 4-5 napig is eláll, ha nem megmosva teszed el. A víz miatt ugyanis hamarabb romlásnak indul. Fagyasztáshoz viszont mindenképp készítsd elő, vagyis blansírozd, esetleg pürésítheted is. Fagyasztáshoz való tárolókat találsz a Manó Menü webshopjában is, amelyek garantálják a frissen tartást.

 

Mit érdemes tudni a meggyről?

Mit érdemes tudni a meggyről?

 MEGGY

A savanykás, nagy kedvenc, amely minden elkészítési formájában üdítően hat mind a felnőttekre, mind a gyermekekre. Nem véletlenül szeretjük annyira süteményekben, de gyümölcslének vagy frissen szedve is.

A meggy jótékony hatásai

Savanykás ízéből rögtön következtethetünk arra, hogy sok benne a C-vitamin. Ugyanakkor a meggyben rengeteg A-, B1-, B2-vitamin és jelentős mennyiségű cink, kalcium, káliummagnézium és vas is található.

Gazdag vitamin-, ásványi anyag-, valamint rosttartalma miatt az egyik legegészségesebb gyümölcsünk. A meggy

  • gyulladáscsökkentő,
  • immunerősítő antioxidáns,
  • szív- és érfal erősítő,
  • vértisztító,
  • emésztést segítő,
  • serkenti a máj és a vese működését, valamint
  • fokozza a melatonin termelődését, amely miatt alvássegítő is (!).

 Mikortól adjunk meggyet a gyermekeknek?

A hozzátáplálás megkezdése után 1-2 hónappal adhatunk már meggyet a babának, de savanykás íze miatt inkább keverjük más, édesebb gyümölccsel az elején. Ne ijedjünk meg attól, hogy a pici megrázkódik a savanykás ízétől. Ez egy teljesen normális reakció, ahogy – gondolom–, neked is összefutott most a nyál a szádban.

Ha mégis túl savanyú lenne a meggy, párolással édesebbé tehetjük, esetleg más gyümölccsel összekeverve adhatjuk. A babák egy részénél a héj az első időkben hasfájást okozhat, emiatt javasolják annak eltávolítását. Ezt legkönnyebben fokhagyma nyomóval tudod megoldani, javaslom ne kezd el késsel hámozni a meggyet J.

Allergén-e a meggy?

Igenis és nem is. Tulajdonképpen keresztallergén. Vagyis ha valaki a nyírfapollenre allergiás, mindenképp tartózkodjon a meggytől, mert az csak fokozza a tüneteket. A legjobb, ha kiiktatjuk az életünkből ezt a gyümölcsöt. Kisbabákra viszont – ha nincs a fent említett allergia, nem veszélyes. Legfeljebb a savassága miatt kicsit kipirosodhat a szája körül, melyet megelőzhetsz, ha közvetlenül a fogyasztást követően tiszta vízzel megmosod a baba szája körüli bőrt. Emésztést javító hatása miatt pedig esetleg meghajthatja. Arra figyeljünk, hogy soha ne kapjanak a babák egyszerre túl sok meggyet. Ha nem tudod pontosan, mire figyelj a hozzátápláláskor, miből mennyit és mikor adhatsz, töltsd le ingyenes Hozzátáplálási kisokosunkat

Meddig friss a meggy?

Sajnos igen hamar megromlik, miután leszedték a fáról, ezért mindig tudatosan vásároljunk meggyet:

  • gondoljuk végig, mire akarjuk felhasználni,
  • van-e arra időnk (szörpkészítés, befőzés, sütés stb.),
  • és hogy mennyi meggyre van szükségünk.

Így biztosan elkerüljük, hogy idő előtt tönkre menjen.

 Tartósítása

A megggyel nagyon szerencsés helyzetben vagyunk. Szinte bármit megtehetünk vele, ahogy arra korábban már utaltunk is:

  • meggyléként a hűtőben eláll pár napig, de lefagyasztva akár a következő érésig is;
  • maga a gyümölcs is nagyszerűen fagyasztható,
  • de készíthetünk belőle egészséges meggylekvárt vagy befőttet is, természetesen tartósítószer nélkül.

Erre vonatkozó leírásunkat itt találod. Érdemes nézelődnöd a Manó Menü oldalán, mert nem csak a tartósításhoz találsz tippeket, hanem a meggy elkészítéséhez is. Próbáld ki a jobbnál-jobb recepteket is!

Minden fontos információ a retekről

Minden fontos információ a retekről

RETEK

A retekkel kapcsolatban nagyon sok kérdés felmerül a szülőkben. Adhatom a picinek? Nyersen vagy máshogy? Egyáltalán, lehet a retket párolva vagy főzve is enni? És melyik retekfajtát válasszuk? Ez mind olyan kérdés, amely nagyon is komolyan veendő.

Gyógyszer vagy méreg?

Van az a régi mondás, hogy a „retek reggel méreg, délben étek, este orvosság”. Nem tudom, te hallottad-e ezt már, mindenesetre az a része biztos, hogy régen gyógyszernek is használták. Már az ókorban is. Mert a reteknek nagyon jó hatása van a szervezetre. A görögök még isteneiknek is felajánlották és aranyszobrot is készítettek róla. A közhiedelemben megjelenő negatív hozzáállás a középkorból származik, ahol – ki tudja, miért – a veszekedés szimbóluma és így a gonoszság jelképe lett.

Egy biztos, a retek végül nem véletlenül lett népszerű az egész földön.

A retek fajtái – Avagy melyiket válasszuk?

Nagyon sokat ismerünk mi magunk is, de hazánkban rendszerint a hónapos, más néven vajretket fogyasztjuk leginkább. Érdemes azonban megbarátkoznunk a többi retekkel is. Van ugyanis

  • fehér (jégcsap-, sörretek)
  • sárga
  • lila
  • fekete és
  • piros retek, amelyek mind-mind különböző alakúak és méretűek lehetnek.

Hogy melyik mire jó, lejjebb részletezem is.

 Miért csíp a retek?

Először is fontos tudni, hogy nem mindegyik retek csíp. Sőt, nem is feltétlenül a fajtájától függ, hogy erős-e vagy sem, hanem az időjárástól. Ha hűvösebb területen ültettük a retket, az íze is lágyabb lesz. ha viszont melegebb körülmények között nevelgettük, erősebb, csípősebb. Sőt, minél később szedjük le, annál csípősebbé válik.

  • A hónapos (vaj-) retek borsosabb ízhatású, mint a jégcsap (fehérretek), így a kicsik ez utóbbit jobban kedvelik.
  • A sörretek is enyhe (ez a fehér, gömbformájú), amelyet már nyugodtan meg is főzhetünk vagy süthetünk.
  • A fekete retek a legerősebb ízű mindközül, viszont ez a legtartósabb retekfajta.
  • A Daikon (sárga is lehet) retek lédús, és szintén eléggé borsos.

A retek csípős ízét a mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajoknak köszönhetjük (már ha szereted az erőset).

A retek jótékony hatásai

A retek tele van C-, A-, B1-, B6 vitaminnal, kálciummal, magnéziummal, rézzel, mangánnal, vassal, tiaminnal, de tartalmaz folsavat is. Magas rosttartalma miatt tipikus „fogyókúrazöldség”. Ezen kívül

  • étvágynövelő,
  • gyulladáscsökkentő,
  • a fekete retek köhögéscsillapító, náthaoldó is,
  • vízhajtó,
  • jót tesz az ér- és bélrendszernek,
  • segíti az emésztést, a vérkeringést, de
  • bőrproblémákat is kezelhetünk vele.

Túlzásokba azért ne essünk, mert mint minden gyógyszerre, a retekre is igaz, hogy nem kell belőle több, mint a megengedett. Vagyis ha eleve hasfájós a gyerek, vagy mi magunk gyomorproblémákkal küzdünk, vigyázzunk a túl nagy mennyiséggel.

Honnan tudom, hogy friss vagy jó a retek?

  • Nincs benyomódva
  • megütődve
  • fényes
  • kemény.

Puhát ne vegyünk, mert az belül biztosan szivacsos már.

Fogyasztása

Ahogy utaltunk rá, a retket többféleképpen lehet fogyasztani:

  • nyersen
  • párolva
  • főve (lágyabb lesz az íze)
  • sütve (így is lágyabb lesz az íze, nem fog csípni)
  • lé formájában.

Mikor adjunk retket a kicsiknek?

A hónapos retket akár már nyolc hónapos kortól is adhatjuk lereszelve, pürébe téve, megfőzve, párolva. Érdemes a sörretket is megpróbáltatni, mert az édeskésebb ízű. A feketeretek (szintén lereszelve) mézzel összekeverve igazi gyógyszere lehet a nagyobb náthás gyermekeknek, de ne feledjük, ez csípősebb fajta, és mézet is csak 1-1,5 év felett adjatok!

 Tárolása

És végül ejtsünk pár szót a tárolásról is. A retket szár nékül, hideg vízben megmosva, bedobozolva vagy zacskóban tegyük a hűtőbe. Elég sokáig eláll. Legtovább a fekete retek bírja, hiszen annak a legkevesebb a nedvességtartalma.

Ha lennének még kérdéseid a retekkel kapcsolatban, bátran írj nekünk, vagy olvasd el korábbi blogcikkeinket is.

 

 

 

Brokkoli

Brokkoli

A brokkoli az egyik legjobb természetes „gyógyszerünk”. Ha tehetnénk, receptre írnánk fel. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudnod kell erről a zöld csodáról. 

BROKKOLI

A brokkoliról sokan nem tudják, hogy a káposztafélékhez tartozik, és nagyon sokáig hazánkban sem ismertük igazán. Tulajdonképpen az utóbbi években lett csak népszerű ez a rügyecske, pontosabban rügyecskék, mert magyar fordításban ezt jelenti az olasz broccoli szó. Azt viszont bátran kijelenthetjük, rengeteget nyertünk azzal, hogy ma már mindenki számára elérhető. Ha lehetne, receptre írnánk fel kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Hiszen a brokkoli

  • kitűnő „védőszer” a betegségekkel szemben
  • C-vitaminban nagyon gazdag (20 dkg elfogyasztásával már biztosítjuk a napai C-vitamin mennyiségünket), ezen felül tartalmaz még
  • A-, B1,2,3,5,6-vitamint, folsavat, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, cinket és bétakarotint is.
  • Rosttartalma 2,6 gramm,
  • míg fehérjéből 2,82 gramm van benne.
  • Igazi antioxidáns zöldség, amelynek a
  • kalóriatartalma is nagyon alacsony (24 Kcal/100g).

Természetesen a brokkolira is igaz, hogy főzéskor veszíthet az értékeiből, ezért – ha csak tehetjük – inkább pároljuk. Rózsáira szedve hozzátápláláskor ugyanis nem kell feltétlenül pürésíteni sem. Persze ha a gyermekünk valamiért nem bírja az illatát, mert – lássuk be –, az elég jellegzetes, érdemes „csalni” a pürésítéssel.

A brokkoli további pozitívumai

Hihetetlen, hogy mennyi mindent „tud” ez a zöldség. Ha eddig nem szerettétek, és csak ritkán került terítékre, érdemes átállni a brokkoli rendszeres fogyasztására. Hiszen a brokkoli

  • nagyon laktat,
  • minden része, a szára is, remekül fogyasztható (bár ez utóbbi gázosítóbb),
  • nagyon hamar elkészíthető, mert villámgyorsan megpuhul (párolás: 5 perc, főzés: 7-10 perc, mikróban – ha muszáj – 6-8 perc),
  • segíti az emésztést,
  • csökkenti a székrekedést,
  • segíti az agyműködést (a felnőtteknél is),
  • immunerősítő,
  • csökkenti a rák kialakulásának lehetőségét,
  • gyulladáscsökkentő hatású,
  • szíverősítő,
  • vérnyomáscsökkentő,
  • csökkenti a koleszterinszintet is,
  • segít a 2-es típusú diabétesz kezelésében,
  • erősíti a csontokat, nem utolsó sorban pedig
  • védi a fogakat is.

Ennyi jó tulajdonság után, remélem, te sem gondolkozol túl sokáig azon, hogy egyetek-e brokkolit.

A brokkoli bevezetése

A brokkoli az a zöldségfajta, amely viszonylag hamar, már 7-8 hónapos korban bevezethető. Korábban azért nem javasoljuk, mert gázokat okozhat, és ez az „előkészítetlen” pociknak még nem lenne szerencsés.

Készítheted pürésítve, ahogy erre fent már utaltunk, de ha te a BLW (Baby Led Weaning), vagyis a darabos hozzátáplálás híve vagy, a brokkoli a te zöldséged. A gyerekeknek nagyon tetszik ez a rózsáira szedett „minifa”, amelyet megfelelő elkészítéssel – általában – szívesen meg is kóstolnak.

Elkészítési lehetőségek több tucatját találhatod meg a ManóMenü receptgyűjteményében  

Érdemes hát kísérletezni, de arra mindenképp ügyelj, hogy tényleg ne lépd túl a főzési, párolási időt. Minél tovább főzzük ugyanis a brokkolit, annál jobban fog puffasztani.

Honnan tudjuk, hogy friss a brokkoli?

A brokkoli május közepétől november közepéig terem, tehát tulajdonképpen – a téli időszak kivételével – állandóan szezonja van. Mégis figyelnünk kell arra, hogy valóban frisset vegyünk. Ezt onnan tudjuk, hogy

  • a brokkoli rózsája tömör,
  • a rügyek szorosan sorakoznak egymás mellett,
  • a növény színe pedig ép zöld, nem sárgul, nem barnul.

Csak akkor vegyük meg a brokkolit, ha semmilyen elszíneződést nem látunk rajta. A brokkoli ugyanis képes virágba borulni, és akkor már nem alkalmas fogyasztásra.

Nem kell attól tartanunk, hogy túl vegyszerezett lenne, hiszen a brokkoli kevés extra növényvédelmet igényel.

 Hogyan tároljuk a brokkolit?

Hűtőben 4-5 napig eláll, ha nem fedjük le vagy be.

Ha azonban hosszútávon gondolkodunk, válasszuk a fagyasztást  A brokkoli ugyanis jól fagyasztható blansírozás után, esetleg pürésítve. Ehhez érdemes körülnézni a ManóMenü speciális tárolóedényei között.

A brokkoli akkor őrzi meg sokáig a szép színét, ha főzés után pár másodpercre jeges vízbe tesszük.

Ha lennének még kérdéseid a brokkolival kapcsolatban, bátran írj nekünk!

 

 

Pin It on Pinterest

Share This