Amit még nem tudtál az uborkáról

Amit még nem tudtál az uborkáról

Az uborka ugyanolyan vicces, mint a dinnye, vagyis amíg az valójában zöldség, az uborka gyümölcs. Szeretem a természetnek ezeket a tréfáit, és remélem, te sem bánod, hogy néha megosztok veled ilyen információkat is.

Egyébként az uborka az egyik legrégebbi termesztett növényünk, legalább 3000 éves. Őshazája India, mi a 13. század óta ismerjük.  Amiért viszont az uborka is szerepel a #zöldséghétfő listáján (és engedd, hogy továbbra is zöldségnek tituláljam), az a számos előnyös tápanyag, növényi vegyület és antioxidáns, amely benne található.

Mit tartalmaz az uborka?

96%-ban vizet, ezért fogyasztása segítség lehet a keveset ivó gyermekek folyadékpótlásában is.

Ezen felül azonban sok vitamin és – ahogy írtam – ásványianyag is található benne, mint C- és K-vitamin, kálium, magnézium, mangán.

Az uborka alacsony kalóriatartalmú (16 Kcal/100 gramm), nincs benne zsír, a fentieken kívül fehérjét, szénhidrátot és rostot tartalmaz.

Ha azonban meghámozzuk, a rosttartalma csökken, így érdemes héjával együtt fogyasztani. Gondolom, említenem sem kell, hogy csakis alapos mosás után.

Az uborka egészségügyi hatásai

Mivel antioxidáns is (flavonoidokat és tanninokat tartalmaz),

  • csökkenti a rák és az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát,
  • a vércukorszintet,
  • valamint jó hatással van a szívműködésre is.

Magas víztartalmának köszönhetően

  • kitűnően segíti a hidtratációt,
  • a babák testének hőmérséklet-szabályozását és
  • az emésztésben is pozitív szerepet játszhat székrekedés esetén.

A bélmozgások szabályozásához az uborkában található rostok (pl. pektin) is hozzájárulnak.

Uborkafajták

Alapvetően háromféle uborkát különböztetünk meg,

  • a berakót (14 cm-nél rövidebb),
  • a salátauborkát és (14-30 cm)
  • a kígyóuborkát (30 cm-nél hosszabb).

Ezeknek aztán további, legalább 25 fajtája ismert és termesztett hazánkban. Alakjuk, tömzsiségük, héjuk simasága vagy épp rücskössége is változatos, de alapvetően hengeresek, karcsúak és persze zöldek. Zöld színük is típustól függően világos-, közép- vagy sötétzöld, sőt, akár halványan csíkos is lehet.

Allergén-e az uborka?

Általában nem, de ha viszketést, fej- vagy hasfájást tapasztalunk fogyasztása után, érdemes hisztaminallergiára gyanakodni és kivizsgáltatni a gyermeket.

Ugyanakkor az uborka is lehet keresztallergén, vagyis abban az esetben, ha parlagfű- vagy ürömallergiás a kicsi, érdemes kerülni az uborkát is.

Felhasználása

Egy korábbi blogcikkünkben már adtunk tippeket arra vonatkozóan, hogyan csempészhetjük be az uborkát a kicsik étrendjébe. Most nézzük meg az uborka alapvető felhasználási módját. Többféleképpen is fogyaszthatjuk vagy feldolgozhatjuk:

  • salátákhoz (reszelve vagy karikára vágva),
  • szendvicsekben,
  • levesben (szintén reszelve vagy karikára vágva), vagy
  • önmagában.

Alapvetően frissen és nyersen szoktuk enni, ezért legtöbbször szendvicsekbe tesszük, vagy csak egyszerűen elropogtatjuk. Érdemes azonban kipróbálni humusszal és salátában is, amely persze nem csak tejfölös lehet. Egy kis olívaolaj, icipici só már önmagában is csodás köretet varázsol a húsok mellé.

A biztonság kedvéért pedig inkább még egyszer leírom, hogy meghámozni nem muszáj, de megmosni igen.

Milyen a friss uborka?

Az uborka nagyon érzékeny és sérülékeny. Ha be van nyomódva, „ütődött”, akkor nagyon gyorsan megpenészedik és romlásnak indul. Mindenképpen ép és kemény terméseket keressünk, mert ezek viszonylag sokáig elállnak a hűtőben is.

Mikortól adhatjuk a kicsiknek?

Ahogy a Hozzátáplálási kisokosunkban is írtuk, az uborkával a baba 9-10. hónapos korától próbálkozhatunk nyugodtan. Kínálhatjuk neki darabosan, vagy ahogy a fentebb említett cikkben írtam, reszelve máshoz is keverhetjük. Az uborka ugyanis viszonylag semleges ízvilágú, így más étellel együtt fogyasztva „észrevehetetlenné” is tud válni.

Tartósítása

Rendszerint savanyúnak vagy kovászosuborkának tesszük el ezt a remek zöldséget, és érdemes is vele bátran kísérletezni. A kicsik bölcsődés korukra már rendszerint rajonganak a csemegeuborkáért, „csupán” el kell találnunk az ízlésüket. Ha mégsem sikerül, vagy a gyermekünk nem szereti a savanyú dolgokat, akkor sincs semmi okunk a szomorkodásra. Az uborkát úgyis legszívesebben nyersen szeretjük, és úgy is a legegészségesebb.

Ha többet szeretnél tudni az uborkáról, írj nekem, vagy csatlakozz a Facebook-közösségünk zárt csoportjához, ahol szintén bátran kérdezhetsz.

Spenót a baba tányérján

Spenót a baba tányérján

SPENÓT

Több fórumon és egyre többször találkozom azzal, hogy a spenótról igyekeznek bennünket lebeszélni. A kérdés tehát az, hogy a spenót jó vagy sem? Nem az íze, hanem a hatása. Ma ezt szeretném tisztázni.

Mi, felnőttek általában szeretjük a spenótot, főleg, ha jó fokhagymásan és főzeléknek készül. Más nemzetek ezzel szemben szinte majdhogynem nyersen eszik, vagy legalábbis blansírozott állapotban. A gyerekeknél pedig soha nem tudhatjuk előre, egyáltalán beválik-e vagy sem. Mert hogy a spenót is nagyon zöld.

A spenót egészségre gyakorolt hatása

Egyre többen vitatják, hogy a spenót-e a legegészségesebb salátanövény, pedig bizonyítottan az egyik legtöbb vitamint és ásványi anyagot tartalmazza a többi zöldséghez képest:

  • Tartalmaz az A-, C-, K1-vitamint is,
  • tartalmaz folsavat, vasat, mangánt, rezet, cinket, szelént, niacint, kálciumot, foszfort,

De akkor mi lehet vele a gond?

Nos, az oxalát és nitrátartalma. Mégis azt mondom, nem kell ettől megijedni. Arra kell figyelni, hogy ha valaki vesekő képződésre hajlamos, csak kevés spenótot fogyasszon, illetve kisgyermekeknél minden esetben keverjük a spenótot más alapanyaggal (burgonya, alma, édesburgonya, stb)

 A spenót fajtái

Hivatalosan 4 félét különböztetünk meg:

  • a Popeyt,
  • a Matadort,
  • az egyre kedveltebb Bébispenótot, valamint
  • az Új-Zélandi spenótot.

Apró különbségek vannak csak a leveleik kinézetében, illetve oxaláttartalmukban, ennek köszönhetően ízükben és javasolt felhasználásukban is. Az azonban általánosan jellemző, hogy enyhén kesernyés-sós ízűek, vagyis kifejezetten egyedi az aromájuk. Főzve és nyersen is fogyaszthatók, bár ez utóbbihoz leginkább a Bébispenótot javasoljuk.

 Elkészítése

A spenót elkészítése nemzetenként változik. Ahogy a cikk elején utaltam rá, itthon legtöbbször főzeléknek vagy kísérő köretnek készítjük el rántással, pedig ebben az esetben veszít a legtöbbet vitamintartalmából. Ha igazán ki akarjuk használni a spenót jótékony hatásait, csak kevés ideig főzzük, vagy ha szeretjük, mi felnőttek nyersen is fogyaszthatjuk. Gyerekeknél ez fulladásveszélyes, így nekik csak főzve és aprítva vagy pürésítve kínáljuk elsősorban.  Főzés után viszont érdemes azonnal elfogyasztani vagy lefagyasztani. Legjobb ha az elkészítést követő 24 órán belül elfogyasztjuk.

 Mikortól adhatunk spenótot a babáknak?

Ahogy a Manó Menü Hozzátáplálási kisokosában is feltűntettük, a spenótot 9-10. hónapos kortól érdemes bevezetni. Ennek oka az, hogy nitráthalomzó, és a babák emésztőrendszere csak ekkora termel elegendő enzimet, hogy biztosan ne okozzon gondot. Másik ok a magas oxalát tartalma, mely az arra hajlamos embereknél fokozza a vesekő kialakulásának veszélyét.

Honnan tudjuk, hogy friss a spenót?

A friss és egészséges spenót

  • élénkzöld színű,
  • nem sárgás,
  • ép és
  • nem fonnyadt vagy nyálkás.

Tárolás, tartósítás

Hűtőben légmentesen 4-5 napig is eláll, ha nem megmosva teszed el. A víz miatt ugyanis hamarabb romlásnak indul. Fagyasztáshoz viszont mindenképp készítsd elő, vagyis blansírozd, esetleg pürésítheted is. Fagyasztáshoz való tárolókat találsz a Manó Menü webshopjában is, amelyek garantálják a frissen tartást.

 

Mit érdemes tudni a meggyről?

Mit érdemes tudni a meggyről?

 MEGGY

A savanykás, nagy kedvenc, amely minden elkészítési formájában üdítően hat mind a felnőttekre, mind a gyermekekre. Nem véletlenül szeretjük annyira süteményekben, de gyümölcslének vagy frissen szedve is.

A meggy jótékony hatásai

Savanykás ízéből rögtön következtethetünk arra, hogy sok benne a C-vitamin. Ugyanakkor a meggyben rengeteg A-, B1-, B2-vitamin és jelentős mennyiségű cink, kalcium, káliummagnézium és vas is található.

Gazdag vitamin-, ásványi anyag-, valamint rosttartalma miatt az egyik legegészségesebb gyümölcsünk. A meggy

  • gyulladáscsökkentő,
  • immunerősítő antioxidáns,
  • szív- és érfal erősítő,
  • vértisztító,
  • emésztést segítő,
  • serkenti a máj és a vese működését, valamint
  • fokozza a melatonin termelődését, amely miatt alvássegítő is (!).

 Mikortól adjunk meggyet a gyermekeknek?

A hozzátáplálás megkezdése után 1-2 hónappal adhatunk már meggyet a babának, de savanykás íze miatt inkább keverjük más, édesebb gyümölccsel az elején. Ne ijedjünk meg attól, hogy a pici megrázkódik a savanykás ízétől. Ez egy teljesen normális reakció, ahogy – gondolom–, neked is összefutott most a nyál a szádban.

Ha mégis túl savanyú lenne a meggy, párolással édesebbé tehetjük, esetleg más gyümölccsel összekeverve adhatjuk. A babák egy részénél a héj az első időkben hasfájást okozhat, emiatt javasolják annak eltávolítását. Ezt legkönnyebben fokhagyma nyomóval tudod megoldani, javaslom ne kezd el késsel hámozni a meggyet J.

Allergén-e a meggy?

Igenis és nem is. Tulajdonképpen keresztallergén. Vagyis ha valaki a nyírfapollenre allergiás, mindenképp tartózkodjon a meggytől, mert az csak fokozza a tüneteket. A legjobb, ha kiiktatjuk az életünkből ezt a gyümölcsöt. Kisbabákra viszont – ha nincs a fent említett allergia, nem veszélyes. Legfeljebb a savassága miatt kicsit kipirosodhat a szája körül, melyet megelőzhetsz, ha közvetlenül a fogyasztást követően tiszta vízzel megmosod a baba szája körüli bőrt. Emésztést javító hatása miatt pedig esetleg meghajthatja. Arra figyeljünk, hogy soha ne kapjanak a babák egyszerre túl sok meggyet. Ha nem tudod pontosan, mire figyelj a hozzátápláláskor, miből mennyit és mikor adhatsz, töltsd le ingyenes Hozzátáplálási kisokosunkat

Meddig friss a meggy?

Sajnos igen hamar megromlik, miután leszedték a fáról, ezért mindig tudatosan vásároljunk meggyet:

  • gondoljuk végig, mire akarjuk felhasználni,
  • van-e arra időnk (szörpkészítés, befőzés, sütés stb.),
  • és hogy mennyi meggyre van szükségünk.

Így biztosan elkerüljük, hogy idő előtt tönkre menjen.

 Tartósítása

A megggyel nagyon szerencsés helyzetben vagyunk. Szinte bármit megtehetünk vele, ahogy arra korábban már utaltunk is:

  • meggyléként a hűtőben eláll pár napig, de lefagyasztva akár a következő érésig is;
  • maga a gyümölcs is nagyszerűen fagyasztható,
  • de készíthetünk belőle egészséges meggylekvárt vagy befőttet is, természetesen tartósítószer nélkül.

Erre vonatkozó leírásunkat itt találod. Érdemes nézelődnöd a Manó Menü oldalán, mert nem csak a tartósításhoz találsz tippeket, hanem a meggy elkészítéséhez is. Próbáld ki a jobbnál-jobb recepteket is!

Minden fontos információ a retekről

Minden fontos információ a retekről

RETEK

A retekkel kapcsolatban nagyon sok kérdés felmerül a szülőkben. Adhatom a picinek? Nyersen vagy máshogy? Egyáltalán, lehet a retket párolva vagy főzve is enni? És melyik retekfajtát válasszuk? Ez mind olyan kérdés, amely nagyon is komolyan veendő.

Gyógyszer vagy méreg?

Van az a régi mondás, hogy a „retek reggel méreg, délben étek, este orvosság”. Nem tudom, te hallottad-e ezt már, mindenesetre az a része biztos, hogy régen gyógyszernek is használták. Már az ókorban is. Mert a reteknek nagyon jó hatása van a szervezetre. A görögök még isteneiknek is felajánlották és aranyszobrot is készítettek róla. A közhiedelemben megjelenő negatív hozzáállás a középkorból származik, ahol – ki tudja, miért – a veszekedés szimbóluma és így a gonoszság jelképe lett.

Egy biztos, a retek végül nem véletlenül lett népszerű az egész földön.

A retek fajtái – Avagy melyiket válasszuk?

Nagyon sokat ismerünk mi magunk is, de hazánkban rendszerint a hónapos, más néven vajretket fogyasztjuk leginkább. Érdemes azonban megbarátkoznunk a többi retekkel is. Van ugyanis

  • fehér (jégcsap-, sörretek)
  • sárga
  • lila
  • fekete és
  • piros retek, amelyek mind-mind különböző alakúak és méretűek lehetnek.

Hogy melyik mire jó, lejjebb részletezem is.

 Miért csíp a retek?

Először is fontos tudni, hogy nem mindegyik retek csíp. Sőt, nem is feltétlenül a fajtájától függ, hogy erős-e vagy sem, hanem az időjárástól. Ha hűvösebb területen ültettük a retket, az íze is lágyabb lesz. ha viszont melegebb körülmények között nevelgettük, erősebb, csípősebb. Sőt, minél később szedjük le, annál csípősebbé válik.

  • A hónapos (vaj-) retek borsosabb ízhatású, mint a jégcsap (fehérretek), így a kicsik ez utóbbit jobban kedvelik.
  • A sörretek is enyhe (ez a fehér, gömbformájú), amelyet már nyugodtan meg is főzhetünk vagy süthetünk.
  • A fekete retek a legerősebb ízű mindközül, viszont ez a legtartósabb retekfajta.
  • A Daikon (sárga is lehet) retek lédús, és szintén eléggé borsos.

A retek csípős ízét a mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajoknak köszönhetjük (már ha szereted az erőset).

A retek jótékony hatásai

A retek tele van C-, A-, B1-, B6 vitaminnal, kálciummal, magnéziummal, rézzel, mangánnal, vassal, tiaminnal, de tartalmaz folsavat is. Magas rosttartalma miatt tipikus „fogyókúrazöldség”. Ezen kívül

  • étvágynövelő,
  • gyulladáscsökkentő,
  • a fekete retek köhögéscsillapító, náthaoldó is,
  • vízhajtó,
  • jót tesz az ér- és bélrendszernek,
  • segíti az emésztést, a vérkeringést, de
  • bőrproblémákat is kezelhetünk vele.

Túlzásokba azért ne essünk, mert mint minden gyógyszerre, a retekre is igaz, hogy nem kell belőle több, mint a megengedett. Vagyis ha eleve hasfájós a gyerek, vagy mi magunk gyomorproblémákkal küzdünk, vigyázzunk a túl nagy mennyiséggel.

Honnan tudom, hogy friss vagy jó a retek?

  • Nincs benyomódva
  • megütődve
  • fényes
  • kemény.

Puhát ne vegyünk, mert az belül biztosan szivacsos már.

Fogyasztása

Ahogy utaltunk rá, a retket többféleképpen lehet fogyasztani:

  • nyersen
  • párolva
  • főve (lágyabb lesz az íze)
  • sütve (így is lágyabb lesz az íze, nem fog csípni)
  • lé formájában.

Mikor adjunk retket a kicsiknek?

A hónapos retket akár már nyolc hónapos kortól is adhatjuk lereszelve, pürébe téve, megfőzve, párolva. Érdemes a sörretket is megpróbáltatni, mert az édeskésebb ízű. A feketeretek (szintén lereszelve) mézzel összekeverve igazi gyógyszere lehet a nagyobb náthás gyermekeknek, de ne feledjük, ez csípősebb fajta, és mézet is csak 1-1,5 év felett adjatok!

 Tárolása

És végül ejtsünk pár szót a tárolásról is. A retket szár nékül, hideg vízben megmosva, bedobozolva vagy zacskóban tegyük a hűtőbe. Elég sokáig eláll. Legtovább a fekete retek bírja, hiszen annak a legkevesebb a nedvességtartalma.

Ha lennének még kérdéseid a retekkel kapcsolatban, bátran írj nekünk, vagy olvasd el korábbi blogcikkeinket is.

 

 

 

Brokkoli

Brokkoli

A brokkoli az egyik legjobb természetes „gyógyszerünk”. Ha tehetnénk, receptre írnánk fel. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudnod kell erről a zöld csodáról. 

BROKKOLI

A brokkoliról sokan nem tudják, hogy a káposztafélékhez tartozik, és nagyon sokáig hazánkban sem ismertük igazán. Tulajdonképpen az utóbbi években lett csak népszerű ez a rügyecske, pontosabban rügyecskék, mert magyar fordításban ezt jelenti az olasz broccoli szó. Azt viszont bátran kijelenthetjük, rengeteget nyertünk azzal, hogy ma már mindenki számára elérhető. Ha lehetne, receptre írnánk fel kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Hiszen a brokkoli

  • kitűnő „védőszer” a betegségekkel szemben
  • C-vitaminban nagyon gazdag (20 dkg elfogyasztásával már biztosítjuk a napai C-vitamin mennyiségünket), ezen felül tartalmaz még
  • A-, B1,2,3,5,6-vitamint, folsavat, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, cinket és bétakarotint is.
  • Rosttartalma 2,6 gramm,
  • míg fehérjéből 2,82 gramm van benne.
  • Igazi antioxidáns zöldség, amelynek a
  • kalóriatartalma is nagyon alacsony (24 Kcal/100g).

Természetesen a brokkolira is igaz, hogy főzéskor veszíthet az értékeiből, ezért – ha csak tehetjük – inkább pároljuk. Rózsáira szedve hozzátápláláskor ugyanis nem kell feltétlenül pürésíteni sem. Persze ha a gyermekünk valamiért nem bírja az illatát, mert – lássuk be –, az elég jellegzetes, érdemes „csalni” a pürésítéssel.

A brokkoli további pozitívumai

Hihetetlen, hogy mennyi mindent „tud” ez a zöldség. Ha eddig nem szerettétek, és csak ritkán került terítékre, érdemes átállni a brokkoli rendszeres fogyasztására. Hiszen a brokkoli

  • nagyon laktat,
  • minden része, a szára is, remekül fogyasztható (bár ez utóbbi gázosítóbb),
  • nagyon hamar elkészíthető, mert villámgyorsan megpuhul (párolás: 5 perc, főzés: 7-10 perc, mikróban – ha muszáj – 6-8 perc),
  • segíti az emésztést,
  • csökkenti a székrekedést,
  • segíti az agyműködést (a felnőtteknél is),
  • immunerősítő,
  • csökkenti a rák kialakulásának lehetőségét,
  • gyulladáscsökkentő hatású,
  • szíverősítő,
  • vérnyomáscsökkentő,
  • csökkenti a koleszterinszintet is,
  • segít a 2-es típusú diabétesz kezelésében,
  • erősíti a csontokat, nem utolsó sorban pedig
  • védi a fogakat is.

Ennyi jó tulajdonság után, remélem, te sem gondolkozol túl sokáig azon, hogy egyetek-e brokkolit.

A brokkoli bevezetése

A brokkoli az a zöldségfajta, amely viszonylag hamar, már 7-8 hónapos korban bevezethető. Korábban azért nem javasoljuk, mert gázokat okozhat, és ez az „előkészítetlen” pociknak még nem lenne szerencsés.

Készítheted pürésítve, ahogy erre fent már utaltunk, de ha te a BLW (Baby Led Weaning), vagyis a darabos hozzátáplálás híve vagy, a brokkoli a te zöldséged. A gyerekeknek nagyon tetszik ez a rózsáira szedett „minifa”, amelyet megfelelő elkészítéssel – általában – szívesen meg is kóstolnak.

Elkészítési lehetőségek több tucatját találhatod meg a ManóMenü receptgyűjteményében  

Érdemes hát kísérletezni, de arra mindenképp ügyelj, hogy tényleg ne lépd túl a főzési, párolási időt. Minél tovább főzzük ugyanis a brokkolit, annál jobban fog puffasztani.

Honnan tudjuk, hogy friss a brokkoli?

A brokkoli május közepétől november közepéig terem, tehát tulajdonképpen – a téli időszak kivételével – állandóan szezonja van. Mégis figyelnünk kell arra, hogy valóban frisset vegyünk. Ezt onnan tudjuk, hogy

  • a brokkoli rózsája tömör,
  • a rügyek szorosan sorakoznak egymás mellett,
  • a növény színe pedig ép zöld, nem sárgul, nem barnul.

Csak akkor vegyük meg a brokkolit, ha semmilyen elszíneződést nem látunk rajta. A brokkoli ugyanis képes virágba borulni, és akkor már nem alkalmas fogyasztásra.

Nem kell attól tartanunk, hogy túl vegyszerezett lenne, hiszen a brokkoli kevés extra növényvédelmet igényel.

 Hogyan tároljuk a brokkolit?

Hűtőben 4-5 napig eláll, ha nem fedjük le vagy be.

Ha azonban hosszútávon gondolkodunk, válasszuk a fagyasztást  A brokkoli ugyanis jól fagyasztható blansírozás után, esetleg pürésítve. Ehhez érdemes körülnézni a ManóMenü speciális tárolóedényei között.

A brokkoli akkor őrzi meg sokáig a szép színét, ha főzés után pár másodpercre jeges vízbe tesszük.

Ha lennének még kérdéseid a brokkolival kapcsolatban, bátran írj nekünk!

 

 

Eper bevezetés

Eper bevezetés

Itt az eperszezon!  – Minden, amit az eperről tudni érdemes

Ahogy a tavaszi idő nyáriasra fordul, úgy kanyarodunk rá egy hazai, szezonális gyümölcsökben gazdag időszakra, melynek egyik első hírnöke a zamatos, illatos eper. 

Kisgyermekes családok körében ugyanakkor rengeteg kérdés és tévhit lengi körül ezt a finomságot, főképpen a hozzátáplálás kezdeti szakaszában:

Valóban veszélyes az eper? Tényleg allergén? Csakugyan az egyik legszennyezettebb gyümölcs? Mikortól adható a babáknak? 

Oszlassunk el néhány téves információt, lássuk csak a válaszokat szépen, sorban!

Miért érdemes bevezetni az epret a hozzátápláláskor? 

Mert hazánk egyik “superfood”-ja, amely dúskál a vitaminokban, így minden egészségesen táplálkozó család asztalán helye kell, hogy legyen: tartalmaz C-, A-, B6-, K- és E-vitaminokat, tiamint, niacint, kálciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, nátriumot, vasat, folsavat, nyomokban pedig cinket, mangánt és rezet is. Nem is rossz, igaz? 

Gondoltad volna, hogy 10 dkg eperrel akár 60 gramm C-vitamint is bevihetünk a szervezetünkbe? Ezért fontos, hogy ne spóroljunk ezzel a csodás finomsággal –  mér a kisgyerekek esetében sem. 

Ráadásul igen könnyű dolgunk van: pürésíthető állagának, lédús, zamatos és édes ízének köszönhetően a  babák kedvence lehet! 

Akkor mégis miért veszélyes az eper? Miért szokás várni vele?

Alapvetően két negatív tényezővel kerül gyakran egy lapra ez a szegény gyümölcs: a növényvédő szerekkel, és az ételallergiával. 

De vajon valóban szennyezett lehet a magyar eper? 

Hogy erre a kérdésre határozott választ adhassunk, érdemes a témát kicsit jobban körbejárni. Rengeteg nemzetközi lista és cikk kering ugyanis az eper kémiai anyagokkal szennyezett mivoltáról, ugyanakkor tudnunk kell, hogy hazánkban csak az engedélyezett növényvédő szerekkel lehet kezelni ezt a gyümölcsöt, és kereskedelmi forgalomba kerülés előtt már egyáltalán nem tartalmazhat szermaradványt! (Ezt hazánkban a NÉBIH  ellenőrzi, szúrópróbaszerűen.)

Persze nem mondom, hogy az amerikai cikkeknek nincsen valóságalapjuk – hiszen ott más mezőgazdasági szabályozások vannak életben -, vagy hogy a szupermarketek polcain kapható – legfőképpen külföldi – eprekkel ne legyünk gyanakvóak! 

Felesleges ugyanakkor megvonnunk magunktól ezt a vitaminbombát, ha valóban bizalmatlanok vagyunk, keressünk helyi termelőket, (akár faggassuk is ki őket a gyümölcs vegyszerezéséről), vásároljunk a kisebb piacokon, vagy az egyre népszerűbb kosárközösségektől. 

Tényleg létezik eperallergia? 

A gyümölcs savassága miatt viszonylag sűrűn előfordulhat, hogy a baba szája körül pirosabbá válik a bőr, ezt sokan az allergia jeleként azonosítják, pedig csupán a gyümölcssavra adott válasz, így legtöbbször amilyen gyorsan jön, úgy távozik is ez a jelenség. Megelőzheted, ha tiszta vizes ruhával ( nem popsitörlővel!) mondjuk textilpelussal megtörlöd evés után a baba száját. 

Az eperben lévő fehérje a nyírfapollen allergénjéhez hasonló szerkezetű, ennek köszönhető, hogy egyik kedvenc gyümölcsünk sajnos bizony allergiás tüneteket okozhat. Sőt maga az eper is képes hisztamint felszabadítani, amire sokan szintén érzékenyen reagálhatnak. 

Így tehát az ételallergia jellemző tünetei akár eper fogyasztása után is felléphetnek. Ezek lehetnek többek között: 

  • viszketés,
  • ajak- és nyelvduzzanat,
  • légzési nehézségek,
  • hasi görcsök,
  • csalánkiütés,
  • Vagy szélsőségesebb esetben akár anafilaxiás sokk is. 

Fontos, hogy ha ilyen reakciót tapasztalunk a babánkon, azt mindenképpen – minél előbb- mutassuk meg orvosnak, hiszen a tünetek akár percek alatt is súlyosbodhatnak! 

Mindezek ellenére azonban fontos, hogy gyorsan hozzá is tegyük: 

Allergiás reakciók – főképpen súlyos kimenetelűek – sokkal ritkábban fordulnak elő, mint azt gondolnánk!

Hogyan, mikor érdemes bevezetni az epret? 

Szerencsére az a régi nézet, miszerint 2 éves kor alatt nem adhatunk epret a gyermeknek már megdőlt, és a legtöbb hozzátáplálási táblázat és tanács már jóval korábbra sorolja ezt a gyümölcsöt is. (Kimutatásra került ugyanis, hogy a későbbi bevezetés nem zárja ki az allergiás tünetek megjelenését, sőt fokozhatja annak kialakulását.)

Ennek megfelelően, ideális esetben akár már 6 hónapos kor után is bevezethetjük az epret, néhány előfeltételt nem figyelmen kívül hagyva: 

  • A bevezetés épp az eperszezonra (azaz május-június körülre) essen – hiszen a szezonális, magyar epernél nincs jobb!
  • Nincsen ételallergiás a családban. 
  • A baba a hozzátáplálás eddigi szakaszaiban nem mutatott allergiás reakciót egyetlen más élelmiszerre sem!
  • Nem volt korábban ékcémás bőrtünetet gyermekünknek. 

Ha az utolsó három pont bármelyike is teljesül az eper bevezetése előtt érdemes a gyermekorvosunkkal egyeztetni!

Ha ezek az előfeltételek nem jelentenek akadályt, az alábbi, óvatos módon ismertethetjük meg gyermekünket az eperrel: 

  • Mindig alaposan mossuk meg a gyümölcsöt és ellenőrizzük, hogy valóban friss, hibátlan darabokkal van-e dolgunk!
  • Először maximum ¼ –1 szem epret adjunk a babának!
  • Próbálkozhatunk magozott, vagy mag nélküli verzióval is – a lehetséges allergia szempontjából ez teljességgel lényegtelen – hiszen a baba lehet, hogy ódzkodik a gyümölcs apró magjától. (Ha a pelusban találunk epermagot, ne ijedjünk meg ez természetes.)
  • Nagyobb gyermekeknek már adhatjuk darabosan is az epret, de mindenképp vágjuk fel kisebb darabokra. Annyira csúszós ugyanis a gyümölcs, hogy könnyen egyben is lenyelheti, ami fulladást okozhat.
  • Az epret adhatjuk nyersen, vagy akár hőkezelve is. 

Talán észrevetted már, hogy a boltokban kapható – akár jóval fiatalabb babák számára gyártott – bébiételek és italok nagyon gyakran tartalmaznak epret. Ezek az ipari hőkezelés miatt ( nagyon magas hőmérséklet) picit átalakított formában tartalmazhatják azt a fehérjét ami a reakcióért felelős, így sokkal kisebb arányban okoznak allergiás tüneteket, emiatt kevésbé számít bevezetettnek az eper, ha bébiételben kapja gyermekünk. Természetesen ha örökletesen komoly problémát okoz az eper, nagy valószínűséggel ezek után is tapasztalhatunk reakciót gyermekünknél.

Honnan tudom, hogy friss az eper?

Tulajdonképpen ránézésre. Ha azt látod, hogy benyomódott, fonnyadtabb, puhább, akkor valószínűleg már hosszabb ideje tárolják a polcokon.

Első fogyasztáshoz mindenképpen teljesen friss epret válasszunk, és bátran vegyünk a kisebb méretűek közül is. Azok rendszerint sokkal ízesebbek, édesebbek. A tökéletes eper tehát

  • keményebb,
  • mindenhol gyönyörű piros és
  • érintetlen hatású.

Hogyan tartósíthatom az epret? 

Hagyományosan befőzéssel és fagyasztással, bár tudnod kell, hogy az eper csak közepesen jól fagyasztható (kiengedés után összeesik) és maximum 10 hónapig áll el így.

Legegyszerűbben pürésítve érdemes fagyasztani. A turmixolt pépet töltsd fedeles szilikon jégkockatartóba, így akár gyorsan és egyszerűen tudsz később finom gyümölcspépeket, mártásokat is készíteni hőkezelést követően.

 A befőzéshez viszont a közhiedelemmel ellentétben nem kell tartósítószer, csak a megfelelő lépések betartása. A tartósításhoz több információt itt találsz.

Ha lennének még kérdéseid az eperrel kapcsolatban, bátran írj nekünk, addig pedig szemezgess a legjobb epres receptjeink között!

 

Pin It on Pinterest

Share This