Minden fontos információ a retekről

Minden fontos információ a retekről

RETEK

A retekkel kapcsolatban nagyon sok kérdés felmerül a szülőkben. Adhatom a picinek? Nyersen vagy máshogy? Egyáltalán, lehet a retket párolva vagy főzve is enni? És melyik retekfajtát válasszuk? Ez mind olyan kérdés, amely nagyon is komolyan veendő.

Gyógyszer vagy méreg?

Van az a régi mondás, hogy a „retek reggel méreg, délben étek, este orvosság”. Nem tudom, te hallottad-e ezt már, mindenesetre az a része biztos, hogy régen gyógyszernek is használták. Már az ókorban is. Mert a reteknek nagyon jó hatása van a szervezetre. A görögök még isteneiknek is felajánlották és aranyszobrot is készítettek róla. A közhiedelemben megjelenő negatív hozzáállás a középkorból származik, ahol – ki tudja, miért – a veszekedés szimbóluma és így a gonoszság jelképe lett.

Egy biztos, a retek végül nem véletlenül lett népszerű az egész földön.

A retek fajtái – Avagy melyiket válasszuk?

Nagyon sokat ismerünk mi magunk is, de hazánkban rendszerint a hónapos, más néven vajretket fogyasztjuk leginkább. Érdemes azonban megbarátkoznunk a többi retekkel is. Van ugyanis

  • fehér (jégcsap-, sörretek)
  • sárga
  • lila
  • fekete és
  • piros retek, amelyek mind-mind különböző alakúak és méretűek lehetnek.

Hogy melyik mire jó, lejjebb részletezem is.

 Miért csíp a retek?

Először is fontos tudni, hogy nem mindegyik retek csíp. Sőt, nem is feltétlenül a fajtájától függ, hogy erős-e vagy sem, hanem az időjárástól. Ha hűvösebb területen ültettük a retket, az íze is lágyabb lesz. ha viszont melegebb körülmények között nevelgettük, erősebb, csípősebb. Sőt, minél később szedjük le, annál csípősebbé válik.

  • A hónapos (vaj-) retek borsosabb ízhatású, mint a jégcsap (fehérretek), így a kicsik ez utóbbit jobban kedvelik.
  • A sörretek is enyhe (ez a fehér, gömbformájú), amelyet már nyugodtan meg is főzhetünk vagy süthetünk.
  • A fekete retek a legerősebb ízű mindközül, viszont ez a legtartósabb retekfajta.
  • A Daikon (sárga is lehet) retek lédús, és szintén eléggé borsos.

A retek csípős ízét a mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajoknak köszönhetjük (már ha szereted az erőset).

A retek jótékony hatásai

A retek tele van C-, A-, B1-, B6 vitaminnal, kálciummal, magnéziummal, rézzel, mangánnal, vassal, tiaminnal, de tartalmaz folsavat is. Magas rosttartalma miatt tipikus „fogyókúrazöldség”. Ezen kívül

  • étvágynövelő,
  • gyulladáscsökkentő,
  • a fekete retek köhögéscsillapító, náthaoldó is,
  • vízhajtó,
  • jót tesz az ér- és bélrendszernek,
  • segíti az emésztést, a vérkeringést, de
  • bőrproblémákat is kezelhetünk vele.

Túlzásokba azért ne essünk, mert mint minden gyógyszerre, a retekre is igaz, hogy nem kell belőle több, mint a megengedett. Vagyis ha eleve hasfájós a gyerek, vagy mi magunk gyomorproblémákkal küzdünk, vigyázzunk a túl nagy mennyiséggel.

Honnan tudom, hogy friss vagy jó a retek?

  • Nincs benyomódva
  • megütődve
  • fényes
  • kemény.

Puhát ne vegyünk, mert az belül biztosan szivacsos már.

Fogyasztása

Ahogy utaltunk rá, a retket többféleképpen lehet fogyasztani:

  • nyersen
  • párolva
  • főve (lágyabb lesz az íze)
  • sütve (így is lágyabb lesz az íze, nem fog csípni)
  • lé formájában.

Mikor adjunk retket a kicsiknek?

A hónapos retket akár már nyolc hónapos kortól is adhatjuk lereszelve, pürébe téve, megfőzve, párolva. Érdemes a sörretket is megpróbáltatni, mert az édeskésebb ízű. A feketeretek (szintén lereszelve) mézzel összekeverve igazi gyógyszere lehet a nagyobb náthás gyermekeknek, de ne feledjük, ez csípősebb fajta, és mézet is csak 1-1,5 év felett adjatok!

 Tárolása

És végül ejtsünk pár szót a tárolásról is. A retket szár nékül, hideg vízben megmosva, bedobozolva vagy zacskóban tegyük a hűtőbe. Elég sokáig eláll. Legtovább a fekete retek bírja, hiszen annak a legkevesebb a nedvességtartalma.

Ha lennének még kérdéseid a retekkel kapcsolatban, bátran írj nekünk, vagy olvasd el korábbi blogcikkeinket is.

 

 

 

Brokkoli

Brokkoli

A brokkoli az egyik legjobb természetes „gyógyszerünk”. Ha tehetnénk, receptre írnánk fel. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudnod kell erről a zöld csodáról. 

BROKKOLI

A brokkoliról sokan nem tudják, hogy a káposztafélékhez tartozik, és nagyon sokáig hazánkban sem ismertük igazán. Tulajdonképpen az utóbbi években lett csak népszerű ez a rügyecske, pontosabban rügyecskék, mert magyar fordításban ezt jelenti az olasz broccoli szó. Azt viszont bátran kijelenthetjük, rengeteget nyertünk azzal, hogy ma már mindenki számára elérhető. Ha lehetne, receptre írnánk fel kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Hiszen a brokkoli

  • kitűnő „védőszer” a betegségekkel szemben
  • C-vitaminban nagyon gazdag (20 dkg elfogyasztásával már biztosítjuk a napai C-vitamin mennyiségünket), ezen felül tartalmaz még
  • A-, B1,2,3,5,6-vitamint, folsavat, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, cinket és bétakarotint is.
  • Rosttartalma 2,6 gramm,
  • míg fehérjéből 2,82 gramm van benne.
  • Igazi antioxidáns zöldség, amelynek a
  • kalóriatartalma is nagyon alacsony (24 Kcal/100g).

Természetesen a brokkolira is igaz, hogy főzéskor veszíthet az értékeiből, ezért – ha csak tehetjük – inkább pároljuk. Rózsáira szedve hozzátápláláskor ugyanis nem kell feltétlenül pürésíteni sem. Persze ha a gyermekünk valamiért nem bírja az illatát, mert – lássuk be –, az elég jellegzetes, érdemes „csalni” a pürésítéssel.

A brokkoli további pozitívumai

Hihetetlen, hogy mennyi mindent „tud” ez a zöldség. Ha eddig nem szerettétek, és csak ritkán került terítékre, érdemes átállni a brokkoli rendszeres fogyasztására. Hiszen a brokkoli

  • nagyon laktat,
  • minden része, a szára is, remekül fogyasztható (bár ez utóbbi gázosítóbb),
  • nagyon hamar elkészíthető, mert villámgyorsan megpuhul (párolás: 5 perc, főzés: 7-10 perc, mikróban – ha muszáj – 6-8 perc),
  • segíti az emésztést,
  • csökkenti a székrekedést,
  • segíti az agyműködést (a felnőtteknél is),
  • immunerősítő,
  • csökkenti a rák kialakulásának lehetőségét,
  • gyulladáscsökkentő hatású,
  • szíverősítő,
  • vérnyomáscsökkentő,
  • csökkenti a koleszterinszintet is,
  • segít a 2-es típusú diabétesz kezelésében,
  • erősíti a csontokat, nem utolsó sorban pedig
  • védi a fogakat is.

Ennyi jó tulajdonság után, remélem, te sem gondolkozol túl sokáig azon, hogy egyetek-e brokkolit.

A brokkoli bevezetése

A brokkoli az a zöldségfajta, amely viszonylag hamar, már 7-8 hónapos korban bevezethető. Korábban azért nem javasoljuk, mert gázokat okozhat, és ez az „előkészítetlen” pociknak még nem lenne szerencsés.

Készítheted pürésítve, ahogy erre fent már utaltunk, de ha te a BLW (Baby Led Weaning), vagyis a darabos hozzátáplálás híve vagy, a brokkoli a te zöldséged. A gyerekeknek nagyon tetszik ez a rózsáira szedett „minifa”, amelyet megfelelő elkészítéssel – általában – szívesen meg is kóstolnak.

Elkészítési lehetőségek több tucatját találhatod meg a ManóMenü receptgyűjteményében  

Érdemes hát kísérletezni, de arra mindenképp ügyelj, hogy tényleg ne lépd túl a főzési, párolási időt. Minél tovább főzzük ugyanis a brokkolit, annál jobban fog puffasztani.

Honnan tudjuk, hogy friss a brokkoli?

A brokkoli május közepétől november közepéig terem, tehát tulajdonképpen – a téli időszak kivételével – állandóan szezonja van. Mégis figyelnünk kell arra, hogy valóban frisset vegyünk. Ezt onnan tudjuk, hogy

  • a brokkoli rózsája tömör,
  • a rügyek szorosan sorakoznak egymás mellett,
  • a növény színe pedig ép zöld, nem sárgul, nem barnul.

Csak akkor vegyük meg a brokkolit, ha semmilyen elszíneződést nem látunk rajta. A brokkoli ugyanis képes virágba borulni, és akkor már nem alkalmas fogyasztásra.

Nem kell attól tartanunk, hogy túl vegyszerezett lenne, hiszen a brokkoli kevés extra növényvédelmet igényel.

 Hogyan tároljuk a brokkolit?

Hűtőben 4-5 napig eláll, ha nem fedjük le vagy be.

Ha azonban hosszútávon gondolkodunk, válasszuk a fagyasztást  A brokkoli ugyanis jól fagyasztható blansírozás után, esetleg pürésítve. Ehhez érdemes körülnézni a ManóMenü speciális tárolóedényei között.

A brokkoli akkor őrzi meg sokáig a szép színét, ha főzés után pár másodpercre jeges vízbe tesszük.

Ha lennének még kérdéseid a brokkolival kapcsolatban, bátran írj nekünk!

 

 

Eper bevezetés

Eper bevezetés

 Tényleg veszélyes az eper? Valóban allergén? Mire figyeljünk oda? Hány hónapos kortól adhatjuk a kicsiknek? A ManóMenü most minden kérdést megválaszol.

EPER

A gyümölcsök királynőjeként is nevezett epertől (hivatalos nevén szamócától)sokan tartanak. Ha azonban odafigyelünk, és betartunk pár szabályt, nincs mitől félnünk. Főleg azért, mert az epernél gazdagabb és egészségesebb gyümölcs kevés van.

Mi mindent tartalmaz az eper?

Felsorolni is nehéz. Az eper igazi C-vitaminbomba, amelyre mindenkinek szüksége van. 10 dkg eperrel simán bevihetünk a szervezetünkbe 60 gramm C-vitamint is! Tehát jó, ha nem spórolunk az ilyen csodás finomságokkal. A gyerekek esetében sem. Hogy mindezt hány hónapos vagy éves kortól tehetjük, arra hamarosan kitérek.

Az eper egy kifejezetten lédús gyümölcs, amelynek

  • 90%-a víz,
  • közel 5%-a cukor,
  • 5 %-a pedig rost, ásványianyag és vitamin.

A fent említett C-vitamin mellett tartalmaz még – és most jön az a jó hosszú felsorolás, amelyet az előbb említettem – A-, B6-, K- és E-vitaminokat, tiamint, niacint, kálciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, nátriumot, vasat, folsavat, nyomokban pedig cinket, mangánt és rezet is. Ráadásul a benne lévő és gyönyörű színét okozó fenolnak köszönhetően erős antioxidáns és állítólag rákmegelőző szerepe is van.

Láthatod, az eper valóban igazi kincs, ezért fontosnak tartom, hogy kisgyermekes szülőként győzzük le a félelmeinket és lássunk tisztán az eper allergizáló oldalával kapcsolatosan.

Mennyire veszélyes az eper?

Mivel ez a leggyakrabban elhangzó kérdés, ezt a cikket kezdhettem volna ezzel is. De beláthatod, nem célom a riogatás, sokkal inkább a tényszerű információátadás.

Két dolog miatt tartunk az epertől:

  • a növényvédőszerek miatt és
  • az allergén énje miatt.

Kezdjük az előbbivel. Tudnunk kell, hogy hazánkban mindenhol csak engedélyezett növényvédőszerekkel lehet kezelni az epret, és kereskedelmi forgalomba kerülés előtt már egyáltalán nem tartalmazhat szermaradványt. Ezt hazánkban a NÉBIH  ellenőrzi, szúrópróbaszerűen. A gazdáknak nem éri meg csalni, mert komoly büntetésre számíthatnak. Így ne aggódj az amerikai és egyéb cikkek miatt, amik az epret szennyezett gyümölcsnek állítják be, szerencsére hazánkban ez nincs így. Mindenképpen azt javaslom tehát, hogy ha mi magunk nem tudunk epret termeszteni, vegyünk hazait, és lehetőleg termelői piacokról.

Ne bízzunk a bolti, óriásira duzzasztott eprekben – főleg, ha nem tudjuk az eredetüket–, mert azokkal többet árthatunk, mint használunk.

Az eper mint allergén gyümölcs

Az eperben lévő fehérje a nyírfapollen allergénjéhez hasonló szerkezetű, ennek köszönhető, hogy egyik kedvenc gyümölcsünk allergiás tüneteket okozhat. Sőt maga az eper is képes hisztamint felszabadítani, amire sokan szintén érzékenyen reagálnak:

  • viszketés,
  • ajak- és nyelvduzzanat,
  • légzési nehézségek,
  • hasi görcsök,
  • csalánkiütés,
  • legrosszabb esetben anafilaxiás sokk

FONTOS! Bármilyen reakciót tapasztalsz babádon, azzal jelentkezzetek az orvosnál, hiszen a reakciók percek alatt súlyosbodhatnak is!

A kiütések pár óra vagy nap alatt elmúlhatnak, a duzzanatok antihisztaminnal kezelhetők, de még egyszer kiemeljük, mindenképpen mutassátok meg orvosnak.

Hogy ennyi ijesztő tünet ellenére mégis miért javasoljuk a ManóMenünél, hogy viszonylag korán megismertessük a gyermekeket az eperrel? Jó okunk van rá.

Az eper bevezetése

Egyrészt sokkalta ritkábban fordul elő allergiás reakció mint azt gondolnád. Másrészt több éve megdőlt az a nézet, hogy epret (és egyéb más allergént is) csak 2 éves kortól adhatunk a gyerekeknek. Kimutatták ugyanis, hogy a későbbi bevezetés nem zárja ki az allergiás tünetek megjelenését, sőt fokozhatja annak kialakulását.

Ennek persze előfeltétele, hogy

  • a bevezetéskor épp eperszezon legyen (vagyis most, május-június hónapokban),
  • ne legyen allergiás a családban.
  • a hozzátáplálás eddigi szakaszában nem tapasztaltál semmilyen reakciót egyetlen más élelmiszerre sem
  • Ebben az ideális esetben már 11-12. hónapos kortól kipróbáltathatjuk az epret.

Arra azonban figyelj oda, hogy utána várj legalább 3 napot és nézd a kicsit, jelentkeznek-e tünetek.

Persze biztosan észrevetted már, hogy a boltokban kapható, sokkal fiatalabb babáknak szánt bébiételek, -italok tartalmaznak epret. Ennek az a magyarázata, hogy az ipari hőkezeléssel a reakcióért felelős összetevők átalakulnak, így sokkal kisebb arányban okoznak reakciókat.

Mennyi epret és hogyan adjunk a gyermekeknek?

A baba 11-12. hónapos korától tehát megpróbálkozhatunk ezzel az isteni gyümölccsel, de első alkalommal

  • maximum ¼ –1 szem epret adjunk
  • lehetőleg hőkezelve ( de persze az sem gond, ha nyersen kínálod)

Vannak, akik eltávolítják a magokat is, de ha valaki allergiás az eperre, az – a fentiek értelmében – a húsára is az lesz. Azt viszont jó ha tudod, hogy a gyerekek nem szeretik a fogaik alatt ropogó apró magvakat, így sok esetben ezért utasítják el, az első kóstolást követően. Ha te is ezt tapasztalod nyugodtan hámozd meg vékonyan, egyáltalán nem olyan nehéz, mint elsőre gondolná az ember lánya.

Egy biztos, ha magozunk, ha nem, mindenképpen alaposan mossuk meg a gyümölcsöket, mielőtt a kicsiknek adnánk belőlük. Ha pedig a pelusban találunk epermagot, ne ijedjünk meg ez természetes.

Nagyobb gyermekeknek már adhatjuk darabosan is az epret, de mindenképp vágjuk fel kisebb darabokra. Annyira csúszós ugyanis a gyümölcs, hogy könnyen egyben is lenyelheti, ami fulladást okozhat.

Honnan tudom, hogy friss az eper?

Tulajdonképpen ránézésre. Ha azt látod, hogy benyomódott, fonnyadtabb, puhább, akkor valószínűleg már hosszabb ideje tárolják a polcokon.

Első fogyasztáshoz mindenképpen teljesen friss epret válasszunk, és bátran vegyünk a kisebb méretűek közül is. Azok rendszerint sokkal ízesebbek, édesebbek. A tökéletes eper tehát

  • keményebb,
  • mindenhol gyönyörű piros és
  • érintetlen hatású.

Hogyan tartósíthatom az epret?

Hagyományosan befőzéssel és fagyasztással, bár tudnod kell, hogy az eper csak közepesen jól fagyasztható (kiengedés után összeesik) és maximum 10 hónapig áll el így.

Legegyszerűbben pürésítve érdemes fagyasztani. A turmixolt pépet töltsd fedeles szilikon jégkockatartóba, így akár gyorsan és egyszerűen tudsz később finom gyümölcspépeket, mártásokat is készíteni hőkezelést követően.

 A befőzéshez viszont a közhiedelemmel ellentétben nem kell tartósítószer, csak a megfelelő lépések betartása. A tartósításhoz több információt itt találsz.

Ha lennének még kérdéseid az eperrel kapcsolatban, bátran írj nekünk, addig pedig szemezgess a legjobb epres receptjeink között.

INGYENES applikációnkat itt töltsd le

Spárga

Spárga

SPÁRGA

A spárga itthon viszonylag újkeletű zöldség, és még mindig sokan tartanak tőle. Mindenhol azt látjuk, azt halljuk, hogy nehéz vele bánni, mert csak az igazán friss hajtásokkal szabad dolgozni, és egyáltalán nem mindegy, hogyan és meddig főzzük.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a spárga egyáltalán nem olyan kényes alapanyag, mint amennyire félünk tőle. Igazi európai idényzöldség és most van a szezonja (áprilistól egészen június végéig). Nem halmoz semmilyen földben vagy vízben található dolgot (pl. nitrát), így ettől nem kell tartanunk.

Nézzük először a legfontosabb tudnivalókat róla:

  • lédús (93-95 százaléka víz),
  • kevés kalóriát tartalmaz (mindössze 20 Kcal/100 gramm),
  • vitamindús (a hajtásokban sok A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin, valamint karotin is van),
  • folsavban és aminosavakban (aszparaginsav) is gazdag,
  • CH: 2 gramm (kifejezetten kevés benne a cukor),
  • magas kalcium-, foszfor-, vas-, nátrium-, káliumtartalmú, de van benne még
  • ón, szilícium, klorofill (zöld spárgában) és molibdén is;
  • különleges, üde ízű,
  • könnyen emészthető, de
  • gázokat okozhat.

Biztosan láttatok már világossárga és zöld (lilás) spárgát is. A színük attól függ, hogy a föld felett vagy alatta növekedtek-e (napfény hatására zöldülnek be). Ha barna, akkor viszont ne vegyétek meg, mert már kiszáradt. (Nézd meg a zacskóban az alját!)

Legjobb része a puha és ízletes feje. A szára rostosabb, a hajtásai viszont kesernyések is lehetnek. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne friss, hanem inkább azt, hogy nem megfelelően termesztették. Ha spárgát veszünk, nyugodtan kóstoljuk meg! Ha mégis kesernyés, hámozzuk meg a spárgákat fentről lefelé.)

Felhasználása

Bárhogy! (Nyersen, sütve, főzve, párolva, pürésítve, darabosan.)

Ha megfőzzük, tegyük azt kevés vízben, pici citromlével (az elszíneződés megelőzésére). A világos spárga 15-20, a zöld 10-15 perc alatt fő meg. Bár a zöld nem olyan szép, mégis finomabb. Tudjátok, ronda, de finom.

Nyersen is ehető, bár akkor nem jön ki az íze, de gyermekeknek csak főzve vagy párolva kínáljuk!

Tárolása

  • A friss spárgát nedves konyharuhába csavarva 2-3 napig is el lehet tárolni a hűtőben.
  • A zöld spárgát legjobb függőlegesen vízbe állítva a hűtőbe tenni.

Honnan tudom, hogy friss-e a spárga?

  • Összenyomva lédús, nedvet ereszt.
  • Nem barnás az alja.
  • A szára törékeny.
  • A körmünket bele tudjuk vájni.
  • Nem gumiszerű.

 

Mikortól adhatunk spárgát a babáknak?

A kicsik körülbelül 9 hónapos kortól ehetik. Nekik inkább a hegyét adjuk, magunknak a szárát. Ne lepődjünk azonban meg, ha mind a baba pisije, mind a mi vizeletünk erősebb szagú lesz. Nincs semmi baj, ez a spárga rendkívül gazdag összetétele miatt van.

Érdekességek a spárgáról:

  • A görögök kb. 2500 éve ismerik, a spárga elnevezése is tőlük származik (az „asparagos” szó fiatal hajtást, nyelet jelent).
  • Gyógynövényként is használták és használják ma is (pl. fogfájás ellen, vízhajtásra).
  • Vannak olyan hajtások, amelyek akár másfél méter hosszúra is megnőnek (ezért hívja a köznyelv nyúlárnyéknak.)

Szuper spárgás receptekért pedig látogassatok el weboldalunkra

Letöltötted már ingyenes hozzátáplálási applikációnkat? Ha még nem, akkor tedd meg itt: https://manomenu.hu/blog/manomenu-hozzataplalasi-applikacio

 

Pin It on Pinterest

Share This