A füge fantasztikus ereje
A füge ma már hazánkban is egyre gyakrabban termesztett gyümölcs, hiszen a forró nyaraink kedveznek a növekedésének. Tudtátok, hogy léteznek 10-12 méter magasságú fügefák is? Na persze az ilyeneket inkább a földközi-tengeri országokban kell keresnünk. Itthon inkább az alacsonyabb fügebokor népszerű.
Úgy gondolom, ennek ellenére még mindig keveset tudunk erről az értékes gyümölcsről, pedig ásványianyag- és vitaminösszetételének köszönhetően számos pozitív egészségügyi hatása van.
Mit tartalmaz a füge?
A fügében van
- A-, B-, C- és sok K-vitamin,
- kis mennyiségben tiamin, riboflavin, niacin,
- nagyobb mennyiségben kálium, kálcium, foszfor, magnézium, valamint
- nátrium, cink, réz, mangán és vas.
Mivel a füge szénhidrátdús, kiválóan laktat, nem beszélve arról, hogy különleges gyógyhatással is bír:
- segíti az emésztést, amely székrekedéses gyermekeknél kifejezetten hasznos lehet (hashajtó hatású), ugyanakkor
- gyulladásgátló is, valamint
- antioxidáns,
- bőrnyugtató (ekcéma ellen is jó lehet),
- ezen felül méregtelenítő hatással is bír,
- sőt, még a köhögést is csillapítja.
Tehát ha eddig nem ettetek otthon fügét, érdemes elkezdeni a fogyasztását, mert sokat segíthet majd a meghűléses időszakokban is.
Miért jó még a füge?
A füge kifejezetten édes, mégis inkább enyhe ízű. A közhiedelemmel ellentétben azonban alacsonyabb kalóriatartalmú és nincs benne zsír. Kiváló rostforrás, ezért érdemes becsempészni az étkezésekbe saláta vagy szósz formájában is.
Allergén-e a füge?
A füge nem tartozik az allergének közé, ezért bátran adhatjuk a kicsiknek is, arra azonban figyelni kell, hogy keresztallergia ennek ellenére kialakulhat. Ha nálatok valaki allergiás a nyírfapollenre, a latexre, esetleg az eperfa családjába tartozó gyümölcsökre (cukoralma, narancseper), inkább legyetek óvatosak.
Hogyan fogyasszuk a fügét?
A fügének számos felhasználási módja van. Mi általában nyersen vagy aszalva ismerjük, de érdemes lekvárt és – ahogy fent már említettem – húsok mellé fügeszószt is készíteni belőle. De joghurtba keverve is kiváló finomságot kapunk.
A fügét érdemes frissen megvásárolni, erre a nyárvégi, koraőszi időszak a legjobb, aszalt formájában azonban bármikor hozzájuthatunk.
Előkészítése
A fügét mindig alaposan mossunk meg, majd vágjuk le a szárát. Nem muszáj meghámozni, hiszen a héja is ehető, de ha lekvárt vagy szószt készítünk belőle, inkább héja nélkül tegyük azt. Ami viszont alapszabály, hogy a kocsánynál mindenképp szedjük le a héjrészt is. Ezután keresztben vágjuk be és úgy nyissuk szét a gyümölcsöt.
Tárolása
Sajnos a friss fügét nem lehet sokáig eltárolni, mihamarabb meg kell enni vagy lekvárt készíteni belőle. A hűtőben is csak a vastagabb héjú tartható el 2-3 napig.
Ha nagyobb mennyiséghez jutottunk hozzá, akkor viszont érdemes megpróbálkoznunk az aszalással is. Az aszalt fügét ugyanis később müzlikhez, süteményekhez is remekül fel tudjuk használni. A füge remekül fagyasztható is, érdemes kis darabokra felvágva vagy püréként eltenni.
Milyen a friss füge?
Puha és lilás, semmiképpen sem zöld. A zöld füge még éretlen és keserű. Ha viszont szétfolyik és erjedni kezd, akkor már túlérett a gyümölcs. Csak ép kocsányú és héjú fügét vegyünk meg, különben hamar megromlik és megsavanyodik.
Mikortól adhatjuk kisbabáknak?
A friss fügét már 7-8 hónapos kortól áttörve vagy darabos püré formájában adhatjuk a kicsiknek. Az aszalványokra azonban más szabály érvényes: darálva, mosva 9 hónapos kortól, darabolva vagy egészben pedig 3 éves kor után adhatjuk. (Figyeljünk rá, hogy kén-dioxid mentes legyen.)
