Több fórumon és egyre többször találkozom azzal, hogy a spenótról igyekeznek bennünket lebeszélni. A kérdés tehát az, hogy a spenót jó vagy sem? Nem az íze, hanem a hatása. Ma ezt szeretném tisztázni.

Spenót babáknak

Mi, felnőttek általában szeretjük a spenótot, főleg, ha jó fokhagymásan és főzeléknek készül. Más nemzetek ezzel szemben szinte majdhogynem nyersen eszik, vagy legalábbis blansírozott állapotban. A gyerekeknél pedig soha nem tudhatjuk előre, egyáltalán beválik-e vagy sem. Mert hogy a spenót is nagyon zöld.

A spenót egészségre gyakorolt hatása

Egyre többen vitatják, hogy a spenót-e a legegészségesebb salátanövény, pedig bizonyítottan az egyik legtöbb vitamint és ásványi anyagot tartalmazza a többi zöldséghez képest:

• Tartalmaz az A-, C-, K1-vitamint is,
• tartalmaz folsavat, vasat, mangánt, rezet, cinket, szelént, niacint, kálciumot, foszfort,

A spenót kevésbé ismert “szuperképessége” az elképesztő mennyiségű K-vitamin tartalma és a nagy mennyiségű jótékony növényi vegyület tartalma, amelyek támogatják a csontok, a vér és a sejtműködés egészségét. Nagy mennyiségű B-vitamin tartalma miatt is célszerű bevezetni a gyerkőc étrendjébe, mert ez segíti a baba növekedését, valamint a növényi alapú antioxidánsok, az ún. karotinoidok, támogatják a baba fejlődő látását. Miután bevezetted a spenótot, próbáld meg is tartani. Minél több zöldséget eszik a gyermek, annál valószínűbb, hogy később is szívesen fogyasztja majd őket.

De akkor mi lehet vele a gond?

Nos, az oxalát és nitrátartalma. Mégis azt mondom, nem kell ettől megijedni. Arra kell figyelni, hogy ha valaki vesekő képződésre hajlamos, csak kevés spenótot fogyasszon, illetve kisgyermekeknél minden esetben keverjük a spenótot más alapanyaggal (burgonya, alma, édesburgonya, stb)

Mikortól adhatunk spenótot a babáknak?

Ahogy a Manó Menü Hozzátáplálási kisokosában is feltűntettük, a spenótot 9-10. hónapos kortól érdemes bevezetni. Ennek oka az, hogy nitráthalomzó, és a babák emésztőrendszere csak ekkora termel elegendő enzimet, hogy biztosan ne okozzon gondot. Másik ok a magas oxalát tartalma, mely az arra hajlamos embereknél fokozza a vesekő kialakulásának veszélyét.

Spenót fajtái

Hivatalosan 4 félét különböztetünk meg:

• a Popeyt,
• a Matadort,
• az egyre kedveltebb Bébispenótot, valamint
• az Új-Zélandi spenótot.

Apró különbségek vannak csak a leveleik kinézetében, illetve oxaláttartalmukban, ennek köszönhetően ízükben és javasolt felhasználásukban is. Az azonban általánosan jellemző, hogy enyhén kesernyés-sós ízűek, vagyis kifejezetten egyedi az aromájuk. Főzve és nyersen is fogyaszthatók, bár ez utóbbihoz leginkább a Bébispenótot javasoljuk.

Elkészítése

A spenót elkészítése nemzetenként változik. Ahogy a cikk elején utaltam rá, itthon legtöbbször főzeléknek vagy kísérő köretnek készítjük el rántással, pedig ebben az esetben veszít a legtöbbet vitamintartalmából. Ha igazán ki akarjuk használni a spenót jótékony hatásait, csak kevés ideig főzzük, vagy ha szeretjük, mi felnőttek nyersen is fogyaszthatjuk. Gyerekeknél ez fulladásveszélyes, így nekik csak főzve és aprítva vagy pürésítve kínáljuk elsősorban.  Főzés után viszont érdemes azonnal elfogyasztani vagy lefagyasztani. Legjobb ha az elkészítést követő 24 órán belül elfogyasztjuk.

***TIPP: Ha gyermeked szereti a tésztát, a ManóMenü választékában lévő zöldséges tészták kitűnő alternatívát kínálnak, hogy bevezesd például a spenótot és a későbbiekben is az étrendje részévé váljon ez az értékes alapanyag.

Honnan tudjuk, hogy friss a spenót?

A friss és egészséges spenót

• élénkzöld színű,
• nem sárgás,
• ép és
• nem fonnyadt vagy nyálkás.

Tárolás, tartósítás

Hűtőben légmentesen 4-5 napig is eláll, ha nem megmosva teszed el. A víz miatt ugyanis hamarabb romlásnak indul. Fagyasztáshoz viszont mindenképp készítsd elő, vagyis blansírozd, esetleg pürésítheted is. Fagyasztáshoz használj például zárható pürétartót, amelyek garantálják a frissen tartást.

Ha további kérdésed van gyermeked táplálásával kapcsolatban, keresd szakértőinket: ManóMenü/tanácsadás-oktatás

Prémium minőségű termékeinket itt találod: shop.manomenu.hu

Forrás:

Solidstarts/foods/spinach

Brkić, D., Bošnir, J., Bevardi, M., Bošković, A. G., Miloš, S., et al. (2017). NITRATE IN LEAFY GREEN VEGETABLES AND ESTIMATED INTAKE. African journal of traditional, complementary, and alternative medicines, 14(3), 31–41. DOI: 10.21010/ajtcam.v14i3.4. Retrieved September 9, 2020.

Filer, L. J., Lowe, C. J., Barness, L. A., Goldbloom, R. B., Heald, F. P., et al. (1970). Infant Methemoglobinemia: The Role of Dietary Nitrate. Official Journal of The American Academy of Pediatrics, 46(3), 475-478. Retrieved September 9, 2020.

Maier-Nöth, A., Schaal, B., Leathwood, P., Issanchou, S. (2016). The Lasting Influences of Early Food-Related Variety Experience: A Longitudinal Study of Vegetable Acceptance from 5 Months to 6 Years in Two Populations. PloS one, 11(3), e0151356. DOI:10.1371/journal.pone.0151356. Retrieved July 1, 2021.