Spenót bevezetése a babák étrendjébe

Több fórumon és egyre többször találkozom azzal, hogy a spenótról igyekeznek bennünket lebeszélni. A kérdés tehát az, hogy a spenót jó vagy sem? Nem az íze, hanem a hatása. Ma ezt szeretném tisztázni.

Mi, felnőttek általában szeretjük a spenótot, főleg, ha jó fokhagymásan és főzeléknek készül. Más nemzetek ezzel szemben szinte majdhogynem nyersen eszik, vagy legalábbis blansírozott állapotban. A gyerekeknél pedig soha nem tudhatjuk előre, egyáltalán beválik-e vagy sem. Mert hogy a spenót is nagyon zöld.

A spenót egészségre gyakorolt hatása

Egyre többen vitatják, hogy a spenót-e a legegészségesebb salátanövény, pedig bizonyítottan az egyik legtöbb vitamint és ásványi anyagot tartalmazza a többi zöldséghez képest:

  • Tartalmaz az A-, C-, K1-vitamint is,
  • tartalmaz folsavat, vasat, mangánt, rezet, cinket, szelént, niacint, kálciumot, foszfort,

De akkor mi lehet vele a gond?

Nos, az oxalát és nitrátartalma. Mégis azt mondom, nem kell ettől megijedni. Arra kell figyelni, hogy ha valaki vesekő képződésre hajlamos, csak kevés spenótot fogyasszon, illetve kisgyermekeknél minden esetben keverjük a spenótot más alapanyaggal (burgonya, alma, édesburgonya, stb)

 A spenót fajtái

Hivatalosan 4 félét különböztetünk meg:

  • a Popeyt,
  • a Matadort,
  • az egyre kedveltebb Bébispenótot, valamint
  • az Új-Zélandi spenótot.

Apró különbségek vannak csak a leveleik kinézetében, illetve oxaláttartalmukban, ennek köszönhetően ízükben és javasolt felhasználásukban is. Az azonban általánosan jellemző, hogy enyhén kesernyés-sós ízűek, vagyis kifejezetten egyedi az aromájuk. Főzve és nyersen is fogyaszthatók, bár ez utóbbihoz leginkább a Bébispenótot javasoljuk.

Elkészítése

A spenót elkészítése nemzetenként változik. Ahogy a cikk elején utaltam rá, itthon legtöbbször főzeléknek vagy kísérő köretnek készítjük el rántással, pedig ebben az esetben veszít a legtöbbet vitamintartalmából. Ha igazán ki akarjuk használni a spenót jótékony hatásait, csak kevés ideig főzzük, vagy ha szeretjük, mi felnőttek nyersen is fogyaszthatjuk. Gyerekeknél ez fulladásveszélyes, így nekik csak főzve és aprítva vagy pürésítve kínáljuk elsősorban.  Főzés után viszont érdemes azonnal elfogyasztani vagy lefagyasztani. Legjobb ha az elkészítést követő 24 órán belül elfogyasztjuk.

Mikortól adhatunk spenótot a babáknak?

Ahogy a Manó Menü Hozzátáplálási kisokosában is feltűntettük, a spenótot 9-10. hónapos kortól érdemes bevezetni. Ennek oka az, hogy nitráthalomzó, és a babák emésztőrendszere csak ekkora termel elegendő enzimet, hogy biztosan ne okozzon gondot. Másik ok a magas oxalát tartalma, mely az arra hajlamos embereknél fokozza a vesekő kialakulásának veszélyét.

Honnan tudjuk, hogy friss a spenót?

A friss és egészséges spenót

  • élénkzöld színű,
  • nem sárgás,
  • ép és
  • nem fonnyadt vagy nyálkás.
Tárolás, tartósítás

Hűtőben légmentesen 4-5 napig is eláll, ha nem megmosva teszed el. A víz miatt ugyanis hamarabb romlásnak indul. Fagyasztáshoz viszont mindenképp készítsd elő, vagyis blansírozd, esetleg pürésítheted is. Fagyasztáshoz való tárolókat találsz a Manó Menü webshopjában is, amelyek garantálják a frissen tartást.

Forrás: 

Bergquist, S.Å.M., Gertsson, U.E., Knuthsen, P., Olsson, M.E. (2005). Flavonoidok a bébi spenótban (Spinacia oleracea L.): Változások a növénynövekedés és -tárolás során. Mezőgazdasági és Élelmiszer-kémia Folyóirat, 53(24), 9459–9464. DOI:10.1021/jf051430h. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)

Nicklaus S. (2016). Kiegészítő táplálkozási stratégiák a gyümölcsök és zöldségek elfogadásának megkönnyítésére: az irodalom narratív áttekintése. Nemzetközi környezetkutatási és közegészségügyi folyóirat, 13(11), 1160. DOI:10.3390/ijerph13111160. (Hozzáférés: 2021. július 1.)

Ancuceanu, R., Dinu, M., Hovaneţ, M.V., Anghel, A.I., Popescu, C.V., et al. (2015). A növényi vastartalom felmérése – Fél-szisztematikus áttekintés. Tápanyagok, 7(12), 10320–10351. DOI:10.3390/nu7125535. (Hozzáférés: 2021. július 1.)

Filer, L. J., Lowe, C. J., Barness, L. A., Goldbloom, R.B., Heald, F. P., et al. (1970). Csecsemő methemoglobinémia: az étrendi nitrát szerepe. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Hivatalos Lapja, 46(3), 475-478. (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. (2017). Az EFSA elmagyarázza a kockázatértékelést: az élelmiszerekben hozzáadott nitriteket és nitrátokat. (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)

Az élelmiszerláncban lévő szennyező anyagokkal foglalkozó EFSA-testület (CONTAM). (2010). Nyilatkozat a csecsemőket és kisgyermekeket érintő lehetséges közegészségügyi kockázatokról a leveles zöldségek nitrátjainak jelenlétéből. EFSA Folyóirat, 8(12), 1935. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)

Farha, W., Abd El-Aty, A.M., Rahman, M.M., Jeong, J.H., Shin, H.-C., et al. (2018). A zöld leveles zöldségekben található peszticid-szermaradványok analitikai megközelítése, disszipációs mintája és kockázatértékelése: Átfogó felülvizsgálat. Orvosbiológiai kromatográfia: BMC, 32(1). DOI:10.1002/bmc.4134. (Hozzáférés: 2021. június 23.)

Pin It on Pinterest

Share This