Fuldoklás vagy öklendezés? Mi a különbség?

Kisbabád etetésekor sokszor foglalkoztat az a kérdés, hogy mi történik, ha valamit rosszul nyel? Nem vagy egyedül! Az egyik leggyakoribb téma, ami a hozzátápláláskor és az azt követő időszaban felmerül, az az öklendezés és a fuldoklás közötti különbség.

Hogyan fogod tudni megkülönböztetni az ártalmatlan öklendezést a potenciálisan veszélyes fuldoklástól?

Reméljük, hogy cikkünk segít eloszlatni a kétségeidet, és biztosítja, hogy ne csak megkülönböztesd az öklendezést a fuldoklástól, de magabiztosan és nyugodtan kezeld is ezeket a helyzeteket.

Mi az öklendezés?

Az öklendezés egy természetes védőreflex, ami a torok hátsó részének összehúzódását eredményezi, hogy megóvja a babát a fulladástól. Az öklendezés automatikusan történik, és ritmikus, alulról felfelé irányuló összehúzódást indít el a garatban, hogy segítse az étel felfelé irányuló mozgását.

A hozzátáplálás elkezdése után a 7.-8. hónapban már áttört, darabosabb püré célszerű kínálni a gyermeknek, a 9-10. hónapban darabosabb pürét, puha darabos falatokat, 11.-12. hónapban pedig jöhetnek a darabos ételek, kézbefogható falatok. Ami nagyon fontos, hogy ne ragadjatok le a pépeknél, egy-egy öklendezés után, ha sokáig nem kerül sor a pépes ételek kiegészítésére, módosítására, akkor későbbiekben nehézkesebb lesz a darabosabb ételek elfogadtatása.

Az öklendezés teljesen normális reflex csecsemőknél, gyerekeknél. Nagyon gyakori, és gyakran előfordul, ahogy a baba egyre darabosabb, szilárdabb táplálékokat kap. Minden baba szokott öklendezni, ez hozzátartozik ahhoz a folyamathoz, mire megtanulnak enni. A jó hír az, hogy a csecsemők általában néhány hónapos gyakorlás után, különféle textúrájú ételekkel kinövik az öklendezést.

Mi a különbség a fulladás és az öklendezés között?

Először is fontos különbséget tenni az öklendezés és a fulladás között!

Fulladás az, amikor a légutak elzáródnak, és a babának légzési nehézségei vannak.

A fuldoklás jelei és kezelésük:

Ha a baba vagy a kisgyermek félrenyel és a fuldoklás jeleit mutatja, azonnali közbelépésre van szükség. Fontos tudnunk, hogy ha a kicsi

• egyáltalán nem kap levegőt;

• képtelen sírásra, beszédre vagy bármilyen hang kibocsátására;

• zihál vagy szapora a légzése;

• arca eltorzul, esetleg kékesszürke vagy lila árnyalatot ölt;

• eszméletét veszti

nincs idő a várakozásra, azonnal lépni kell!

Ilyen vészhelyzet esetén két fontos dolgot kell tudnunk. Az egyik, hogy a pánik a legrosszabb tanácsadó, így bármennyire ijedtek vagyunk is, maradjunk józanok! A másik, hogy szigorúan tilos a kicsi szájába nyúlva megpróbálni a falat eltávolítását! Előfordulhat ugyanis, hogy ahelyett, hogy kiszednénk a légzést gátló darabot, még mélyebbre nyomjuk a nyelőcsőben azt.

Vészhelyzet esetén hívjuk a 112-t és kérjük a diszpécser iránymutatását. Ezzel párhuzamosan végezzünk Heimlich-fogást kisgyermekünkön! Egy évesnél fiatalabb baba esetében pedig fektessük alkarunkra a kicsit, majd a lapockák tövére mért enyhe ütésekkel próbáljuk segíteni a légzését!

A fulladásveszély minimalizálása érdekében olvasd el korábbi blogbejegyzésem is -> ManóMenü/blog/fulladásveszélyes ételek

Hogyan nyelnek a babák?

A nyelés összetett reflex és a fulladás megelőzésére több védelmi gáttal is rendelkezik. Ezek a cselekvések reflexszerűen történnek, ami azt jelenti, hogy az agytörzs utasítja a testünket, hogy végezze el őket – ezek önkéntelenek. Három fontos védelmi vonal létezik:

1. Amikor nyelünk, hangszálaink, amelyek olyanok, mint a légcső belsejében lévő tolóajtók, összeérnek, elzárják a légutakat, és megakadályozzák, hogy az étel a tüdőbe jusson.

2. A torok izmai enyhén felfelé és előre húzzák a légcsövet, biztonságosan kihúzva az étel áthaladó útjából.

3. A gégefedő, egy apró porclebeny, lefelé billen, hogy lefedje a légutakat, szoros tömítést képezve a hangszálak mozgatását segítő ízületekkel.

Például, ha valami túl közel kerül a légutak nyílásához, még mielőtt esélyt kapna a bejutásra, a hangszalagok azonnal bezáródnak, és testünk azonnal köhögéssel távolítja el a tárgyat a légcsőtől. Testünk nagyon ügyes a biztonságunk megőrzésében.

Mint látjátok, elég összetett folyamat a nyelés, ami nagyban hozzájárul a testünk védelméhez. Minden apró mozdulat és reflex szerepe fontos ebben a folyamatban. A babák születésüktől fogva rendelkeznek ezekkel a beépített védelmi mechanizmusokkal. Tehát, bár a nyelés látszólag egyszerű cselekvés, mögötte számos kifinomult folyamat rejlik és tudnotok kell, hogy az öklendezés jó dolog, mert segít megelőzni a fulladást.

Miért öklendezik a babám?

Kisbabáknál, az öklendezést nagyon könnyű kiváltani. Egy 3-4 hónapos csecsemő, ahogy a kezét és az ujjait a szájába veszi, gyakran öklendezik. Ez teljesen normális és általános jelenség. A csecsemőket általában nem zavarja, és gyakran csinálják.

A szánk testünk egyik legérzékenyebb része. A száj számos érzékszervi receptorral rendelkezik, amelyek az érintés, ízlelés, hőmérséklet, nyomás és más érzetek érzékelésére szolgálnak. Mivel a száj rendkívül érzékeny, a csecsemőket arra ösztönzi, hogy a szájukkal felfedezzék a világot. A szájban való vizsgálat potenciálisan veszélyes lenne, ha nem lenne természetes védekező mechanizmus az öklendezés.

Fontos megjegyezni, hogy a fiatal csecsemők kéz- és ujjkoordinációja még éretlen, ami azt jelenti, hogy nem tudják könnyen eltávolítani azt, amit a szájukba vesznek. Az orális motoros koordináció (nyelv és száj) is fejletlen. Nem könnyű számukra a nyelvükkel megtalálni egy tárgyat a szájukban, majd kiköpni azt. Ezért van, hogy az öklendezési reflex egyfajta biztonsági reflex, amely megakadályozza a babát abban, hogy a torkába kerüljön valami, amit a szájába vett. Amikor a csecsemők valamit a szájukba vesznek, ez a reflex jelzi számukra, ha az nem oda való, és megakadályozza, hogy mélyebbre kerüljön.

Fulladás megelőzése gyerekeknél

Az étkezés közben bekövetkező fulladás kockázatának csökkentése érdekében fontos, hogy a gyermek sose egyen fekve vagy szaladgálva, mindig ülve étkezzen. Az ételt mindig apró darabokra kell vágni, és rendszeresen hangsúlyozni kell a gyermekeknek az alapos rágás fontosságát. Az étkezés során a falat rágása közben ne beszéljenek, mivel ez növelheti a félrenyelés veszélyét.

Továbbá, kiemelten fontos, hogy négy éves korig kerüljük azokat az ételeket, amelyek fulladásveszélyt hordozhatnak:

Ezeket az ételeket csak akkor vezessük be a gyermek étrendjébe, amikor már biztosak vagyunk abban, hogy megfelelően tudják rágni és lenyelni azokat. Megfelelő felügyelet mellett, odafigyelve az étkezés körülményeire, hozzájárulhatunk a gyermekek biztonságos étkezéséhez és a fulladásveszély minimalizálásához.

Ha további kérdésed van gyermeked táplálásával kapcsolatban, keresd szakértőinket: ManóMenü/tanácsadás-oktatás

Prémium minőségű termékeinket itt találod: shop.manomenu.hu

Forrás:

https://solidstarts.com/gagging/

Matsuo K, Palmer JB. Anatomy and physiology of feeding and swallowing: normal and abnormal. Phys Med Rehabil Clin N Am.

Nishino T. The swallowing reflex and its significance as an airway defensive reflex. Front Physiol.

Rapley, G., & Murkett, T. (2010). Baby-Led Weaning. The Essential Guide to Introducing Solid Foods.

Isaac, N., & Choi, E. (2018). Infant anatomy and physiology for feeding. In S. H. Campbell, J. Lauwers, R., Mannel, & B. Spencer (Eds.), Core curriculum for interdisciplinary lactation care (pp. 37-55). Burlington, MA: Jones & Bartlett Learning.

https://www.kifli.hu/targy/oklendezes-vagy-fuldoklas