Eper bevezetés

Itt az eperszezon! – Minden, amit az eperről tudni érdemes

Ahogy a tavaszi idő nyáriasra fordul, úgy kanyarodunk rá egy hazai, szezonális gyümölcsökben gazdag időszakra, melynek egyik első hírnöke a zamatos, illatos eper.

Kisgyermekes családok körében ugyanakkor rengeteg kérdés és tévhit lengi körül ezt a finomságot, főképpen a hozzátáplálás kezdeti szakaszában:

Valóban veszélyes az eper? Tényleg allergén? Csakugyan az egyik legszennyezettebb gyümölcs? Mikortól adható a babáknak?

Oszlassunk el néhány téves információt, lássuk csak a válaszokat szépen, sorban!

Miért érdemes bevezetni az epret a hozzátápláláskor?

Mert hazánk egyik “superfood”-ja, amely dúskál a vitaminokban, így minden egészségesen táplálkozó család asztalán helye kell, hogy legyen: tartalmaz C-, A-, B6-, K- és E-vitaminokat, tiamint, niacint, kálciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, nátriumot, vasat, folsavat, nyomokban pedig cinket, mangánt és rezet is. Nem is rossz, igaz?

Gondoltad volna, hogy 10 dkg eperrel akár 60 gramm C-vitamint is bevihetünk a szervezetünkbe? Ezért fontos, hogy ne spóroljunk ezzel a csodás finomsággal – még a kisgyerekek esetében sem.

Ráadásul igen könnyű dolgunk van: pürésíthető állagának, lédús, zamatos és édes ízének köszönhetően a babák kedvence lehet!

Akkor mégis miért veszélyes az eper? Miért szokás várni vele?

Alapvetően két negatív tényezővel kerül gyakran egy lapra ez a szegény gyümölcs: a növényvédő szerekkel, és az ételallergiával.

De vajon valóban szennyezett lehet a magyar eper?

Hogy erre a kérdésre határozott választ adhassunk, érdemes a témát kicsit jobban körbejárni. Rengeteg nemzetközi lista és cikk kering ugyanis az eper kémiai anyagokkal szennyezett mivoltáról, ugyanakkor tudnunk kell, hogy hazánkban csak az engedélyezett növényvédő szerekkel lehet kezelni ezt a gyümölcsöt, és kereskedelmi forgalomba kerülés előtt már egyáltalán nem tartalmazhat szermaradványt! (Ezt hazánkban a NÉBIH ellenőrzi, szúrópróbaszerűen.)

Persze nem mondom, hogy az amerikai cikkeknek nincsen valóságalapjuk – hiszen ott más mezőgazdasági szabályozások vannak életben -, vagy hogy a szupermarketek polcain kapható – legfőképpen külföldi – eprekkel ne legyünk gyanakvóak!

Felesleges ugyanakkor megvonnunk magunktól ezt a vitaminbombát, ha valóban bizalmatlanok vagyunk, keressünk helyi termelőket, (akár faggassuk is ki őket a gyümölcs vegyszerezéséről), vásároljunk a kisebb piacokon, vagy az egyre népszerűbb kosárközösségektől. Tényleg létezik eperallergia?

A gyümölcs savassága miatt viszonylag sűrűn előfordulhat, hogy a baba szája körül pirosabbá válik a bőr, ezt sokan az allergia jeleként azonosítják, pedig csupán a gyümölcssavra adott válasz, így legtöbbször amilyen gyorsan jön, úgy távozik is ez a jelenség. Megelőzheted, ha tiszta vizes ruhával ( nem popsitörlővel!) mondjuk textilpelussal megtörlöd evés után a baba száját.

Az eperben lévő fehérje a nyírfapollen allergénjéhez hasonló szerkezetű, ennek köszönhető, hogy egyik kedvenc gyümölcsünk sajnos bizony allergiás tüneteket okozhat. Sőt maga az eper is képes hisztamint felszabadítani, amire sokan szintén érzékenyen reagálhatnak.

Így tehát az ételallergia jellemző tünetei akár eper fogyasztása után is felléphetnek. Ezek lehetnek többek között:

viszketés,
ajak- és nyelvduzzanat,
légzési nehézségek,
hasi görcsök,
csalánkiütés,
Vagy szélsőségesebb esetben akár anafilaxiás sokk is.

Fontos, hogy ha ilyen reakciót tapasztalunk a babánkon, azt mindenképpen – minél előbb- mutassuk meg orvosnak, hiszen a tünetek akár percek alatt is súlyosbodhatnak!

Mindezek ellenére azonban fontos, hogy gyorsan hozzá is tegyük:

Allergiás reakciók – főképpen súlyos kimenetelűek – sokkal ritkábban fordulnak elő, mint azt gondolnánk!

Hogyan, mikor érdemes bevezetni az epret?

Szerencsére az a régi nézet, miszerint 2 éves kor alatt nem adhatunk epret a gyermeknek már megdőlt, és a legtöbb hozzátáplálási táblázat és tanács már jóval korábbra sorolja ezt a gyümölcsöt is. (Kimutatásra került ugyanis, hogy a későbbi bevezetés nem zárja ki az allergiás tünetek megjelenését, sőt fokozhatja annak kialakulását.)

Ennek megfelelően, ideális esetben akár már 6 hónapos kor után is bevezethetjük az epret, néhány előfeltételt nem figyelmen kívül hagyva:

A bevezetés épp az eperszezonra (azaz május-június körülre) essen – hiszen a szezonális, magyar epernél nincs jobb!
Nincsen ételallergiás a családban.
A baba a hozzátáplálás eddigi szakaszaiban nem mutatott allergiás reakciót egyetlen más élelmiszerre sem!
Nem volt korábban ekcémás bőrtünetet gyermekünknek.

Ha az utolsó három pont bármelyike is teljesül az eper bevezetése előtt érdemes a gyermekorvosunkkal egyeztetni!

Ha ezek az előfeltételek nem jelentenek akadályt, az alábbi, óvatos módon ismertethetjük meg gyermekünket az eperrel:

Mindig alaposan mossuk meg a gyümölcsöt és ellenőrizzük, hogy valóban friss, hibátlan darabokkal van-e dolgunk!
Először maximum ¼ –1 szem epret adjunk a babának!
Próbálkozhatunk magozott, vagy mag nélküli verzióval is – a lehetséges allergia szempontjából ez teljességgel lényegtelen – hiszen a baba lehet, hogy ódzkodik a gyümölcs apró magjától. (Ha a pelusban találunk epermagot, ne ijedjünk meg ez természetes.)
Nagyobb gyermekeknek már adhatjuk darabosan is az epret, de mindenképp vágjuk fel kisebb darabokra. Annyira csúszós ugyanis a gyümölcs, hogy könnyen egyben is lenyelheti, ami fulladást okozhat.
Az epret adhatjuk nyersen, vagy akár hőkezelve is.

Eper bevezetése – méretek és állagok:

Talán észrevetted már, hogy a boltokban kapható – akár jóval fiatalabb babák számára gyártott – bébiételek és italok nagyon gyakran tartalmaznak epret. Ezek az ipari hőkezelés miatt ( nagyon magas hőmérséklet) picit átalakított formában tartalmazhatják azt a fehérjét ami a reakcióért felelős, így sokkal kisebb arányban okoznak allergiás tüneteket, emiatt kevésbé számít bevezetettnek az eper, ha bébiételben kapja gyermekünk. Természetesen ha örökletesen komoly problémát okoz az eper, nagy valószínűséggel ezek után is tapasztalhatunk reakciót gyermekünknél.

Honnan tudom, hogy friss az eper?

Tulajdonképpen ránézésre. Ha azt látod, hogy benyomódott, fonnyadtabb, puhább, akkor valószínűleg már hosszabb ideje tárolják a polcokon.

Első fogyasztáshoz mindenképpen teljesen friss epret válasszunk, és bátran vegyünk a kisebb méretűek közül is. Azok rendszerint sokkal ízesebbek, édesebbek. A tökéletes eper tehát

keményebb,
mindenhol gyönyörű piros és
érintetlen hatású.

Hogyan tartósíthatom az epret?

Hagyományosan befőzéssel és fagyasztással, bár tudnod kell, hogy az eper csak közepesen jól fagyasztható (kiengedés után összeesik) és maximum 10 hónapig áll el így.

Legegyszerűbben pürésítve érdemes fagyasztani. A turmixolt pépet töltsd fedeles szilikon jégkockatartóba, vagy pürétartóba, így akár gyorsan és egyszerűen tudsz később finom gyümölcspépeket, mártásokat is készíteni hőkezelést követően.

A befőzéshez viszont a közhiedelemmel ellentétben nem kell tartósítószer, csak a megfelelő lépések betartása. A tartósításhoz több információt itt találsz.

Még több információt az eperről és annak bevezetéséről a gyermekek étrendjébe, az alábbi videómban találsz: