10+1 tipp a “vírusmentes” bevásárláshoz

10+1 tipp a “vírusmentes” bevásárláshoz

10+1 tipp a ‘vírusmentes’ bevásárláshoz

Noha higiéinai szempontból mindig is érdemes volt külön figyelmet fordítani a biztonságos bevásárlásra, a CoVid19 fokozott veszélye óta az ilyen irányú óvatosság mindennapjaink alapvető és létfontosságú kritériumává vált.
Tudom, hogy az elmúlt hetek karanténléte után mindenki szaladna, futna a régi élete után, és szeretné, hogy minden ugyanolyan legyen mint azelőtt. ”Legyen már vége”, “álljunk már vissza” – érzem én is. Sajnos azonban (vagy éppen szerencsénkre) ez nem fog megtörténni. Legalább is nem mostanában…

Egyrészt a járvány hullámokban visszatérhet ( legalább is a WHO erre számít); emiatt érdemes a szokásainkat erre a hullámzásra, rugalmasságra felkészíteni. Másrészt pont itt van az ideje annak, hogy néhány dologban változtassunk a mindennapi életünk tekintetében.
Most ebben a cikkben első sorban a bevásárlással kapcsolatban gyűjtöttem össze olyan tippeket, amiket érdemes lehet megfontolni.
Sajnos minden beszerző körút alkalmával ott rejtőzik a valós fertőzésveszély, éppen ezért joggal merülhet fel a kérdés: tudod, hogy miként lehet csökkenteni a megfertőződés kockázatát a nagy élelmiszer-beszerzés közepette?

1, Az első és legfontosabb: vásárolj offline minél ritkábban! Természetesen igényel némi tervezést és szervezést, de ha teheted, menj bevásárolni mondjuk csak 2-hetente, ezzel is csökkentve a másokkal való érintkezés alkalmait. Hozott némi jót is ez a karantén lét: megtanultál online shoppingolni, amit ezután sem kell abbahagynod. Sőt, használd minél gyakrabban, így rengeteg időd felszabadul, amit akár a gyermekeddel, vagy finomabbnál finomabb falatok elkészítésével tudsz tölteni!

2, Gondolj másokra is! Tartsd meg azt a jó szokásodat, hogy ha már nekiindulsz, beszerzel néhány dolgot az idősebbeknek, szomszédoknak, barátoknak is – ezzel segítve, hogy nekik ne kelljen külön kimozdulniuk.

3, Viselj maszkot! Legyen az a szakirodalom szerint hitelesebb verzió, vagy sem, viseld csak! A semminél bármelyik több védelmet nyújthat, a pszichológiai hatásról nem is beszélve: ha Te viseled, azzal másokat is a hordására ösztönzöl. Ha gyermekedet is mindenképpen magaddal kell vinned egy-egy bevásárló körútra, neki is szerezz be egy szuper darabot! Otthon azért próbálgassátok többször, hogy már ne legyen meglepetés a boltban, hogy fel kell venni. Nagyobb gyerekeknek nyugodtan mondjátok el miért van rá szükség…meg fogják érteni.

4. Használj bevásárlókocsi takarót! A bevásárlókocsik nem éppen tiszták, higiénikusak. Sőt, ha belegondolsz, hogy aznap hányan fogták meg azt a részt, amit a babád is, már lehet, hogy nem tűnik olyan jó ötletnek oda ültetni a csöppséget. Csak ráhúzod a bevásárlókocsira, beleülteted a gyermeket és máris egy tiszta felület veszi őt körül. Így nem kell azon izgulnod, hogy mit fog meg, rosszabb esetben, mit rágcsál meg, amíg te válogatsz a boltban.

fotó: Kiss Andrea- Happyphoto

5, Vásárolj a legkevésbé forgalmas időszakokban! Szuper segítség ehhez a Google: ha rákeresel az általad választott üzletre, a kereső megmutatja, hogy az általában melyik idősávban a legforgalmasabb. Kerüld ezeket az órákat, és indulj útnak akkor, amikor valószínűsíthetően már nem kell azon sakkozni, hogy hogyan tartsd meg mindenkivel a 2 méter távolságot.

6, Menj előre megírt listával! Főleg ha 2 hetes blokkokban vásárol az ember; lista nélkül lehetetlen a bevásárlást kihagyás nélkül abszolválni. (Tapasztalat.) Pontosan ezért járd körbe a boltot még otthon, fejben, írd össze a tervezett menü alapján az összetevőket, és egy frappánsan összeszedett segédlettel vágj neki a túrának – így elkerülheted a felesleges “mit is akartam?” bolyongásokat a sorok között. Ehhez segítségül itt találsz 2 heti menütervet.

7, De ne a telefonodba írd a bevásárlólistát! Egyes kutatások szerint a mobiljaink felülete maga a fertő: mivel mindenhova magunkkal visszük, állandóan tapogatjuk, de nem mossuk le őket, így tele vannak bacikkal. Csökkentheted tehát a bolti szennyeződések átkerülését, ha elő sem veszed a telefonodat, amíg ki nem értél az üzletből és le nem fertőtlenítetted a kezedet!

8, Mosd rendszeresen a textil zacsikat! Sokan odáig merészkednek ebben a vészterhes időben, hogy az eldobható verziók használatát ajánlják, én azonban ennek továbbra sem vagyok a híve. Egyrészt nem gondolom, hogy a nylon zacsinál nincs meg a veszélye, hogy előttünk már más is összetapogatta, másrészt CoVid ide, CoVid oda – még mindig felelősséggel tartozunk a környezetünkért. Az viszont tény, hogy az újrahasznosítható textiljeink fokozott fertőzésveszélyt rejtenek magukban, ezért fontos, hogy rendszeresen mosd és fertőtlenítsd őket – minden használat után! Ha teheted használj pamutból készült zacskót, azt 100%-ban lehet fertőtleníteni!

 
fotó: @kataphotoz

9, Legyen nálad kézfertőtlenítő! Használd is, bevásárlás előtt és után is. Egy fokkal elvetemültebb – ugyanakkor hasznosabb és hatásosabb -, ha használat előtt a bevásárlókocsi fogantyúját is áttörölgeted!

10, Tartsd a távolságot! Evidens és mindenhonnan ez folyik, de muszáj hangsúlyozni: tartsd a távolságot másoktól! Várd meg, amíg az előtted álló kiveszi a kosarat, nézelődj türelmesen, amíg valaki odébbáll az általad is kiszemelt polctól és várakozz másoktól megfelelő távolságban a pénztárnál! Most nem rohan senki, így nem kell attól tartanod, hogy bárki is eléd furakodik.

+1 , Hazaérve is: első a biztonság! Érkezéskor moss alaposan kezet, tedd el / dobd ki a felesleges csomagolásokat, zacskókat, fertőtlenítsd azokat az élelmiszereket, melyeknek a csomagolását akár ételkészítés vagy étkezés közben többször is megfoghatod. Pl:tej, nasik, stb Öltözz át…. és moss kezet még egyszer! – mosd ki a textil szütyőket, majd száradás után vasald is át őket!

A “tudatos-vásárló” fogalma tehát a CoVid miatt kialakult helyzetben új értelmet nyert.

Ne csüggedj, ha nem sikerül mindent azonnal észben tartanod és megfelelően kivitelezned! A lényeg: vigyázz magadra, hiszen ezzel vigyázol a leginkább a környezetedben tartózkodókra is!

 

Mikor ehet gombát a baba?

Mikor ehet gombát a baba?

Titokzatos idegen – A gomba 

Noha az egészséges táplálkozás egyik alappillére a sok zöldség fogyasztása, szegény gomba valahogy sokszor kimarad a tányérból. Nem is csoda, hiszen egy igen megosztó “személyiség” a kategóriájában: sokan imádják, sokan viszont kifejezetten ódzkodnak tőle. 

Hozzátápláláskor általában komoly fejtörést okoz: vajon adható a piciknek? Mikortól? Hogyan? 

Ejtsünk hát pár szót kalapos barátunkról!

Minek nevezzelek? 

Sokan nem tudják, de a gomba igazság szerint nem zöldség, sőt nem is növény, ugyanakkor nem is állat, hanem az élővilág egy önálló országát alkotja. 

A kavar oka, hogy a békebeli biosz-órákon még rendszertanilag a növényekhez soroltuk őket, mára azonban külön élőlénynek számítanak, révén hogy sejtjeik felépítése és anyagcseréjük nagyban eltér a növényekétől. 

Gomba, a vitaminbomba

Egyes források szerint a gomba az egyetlen “növényi” eredetű D-vitamin forrás, ami már önmagában fogyasztásra érdemessé teszi ezt a furcsa “nemzöldséget”. Ha azonban hozzávesszük, hogy B-vitaminokban és ásványi anyagokban, például szelénben, káliumban és vasban is gazdag, valamint kiváló antioxidáns is, már szinte “super food” magaslatokba emelhetjük! Mindemellett szén-hidrát tartalma igen alacsony, így kiváló étel diétázók számára is. 

Gomba bevezetése – mikortól? 

Sajnos a gomba többeknek nem könnyen emészthető összetevő, így a bevezetése 12 hónapos kor után ajánlott: kis mennyiségben, csakis főzve, vagy párolva, nyersen semmiképpen!

Ritka esetekben allergia léphet fel rá ez azonban elhanyagolható előfordulást mutat. 

Milyen gombát együnk? 

Mivel kalapos barátunk rengeteg fajtája a szabadban is megtalálható, erős a csábítás, hogy magunk szedjük vele tele a kosárkánkat és ebből főzzünk otthon. Mivel azonban sok gombafajta erősen mérgező és az emberi szervezetre veszélyes, én nem ajánlom a szedést, hacsak nem tanult és nagyon tapasztalt gombászok vagyunk (vagy van velünk egy ilyen személy). Szerezzük be ezt a finomságot a piacon, a zöldségesnél, vagy a szupermarketben – egy kevéssé romantikus, ugyanakkor sokkal biztonságosabb módja ez a gomba begyűjtésének. 

Hogyan szerettessem meg a gombát a családdal? 

Ahogy írtam, a gomba marketingjén lenne mit javítani: furcsán néz ki, mérgező is lehet, és ráadásul sokaknak még az állaga se igazán bizalomgerjesztő. 

Érdemes több fajtájával is próbálkozni, mert van köztük némi ízbeli különbség. A kisebbeknek kiváló finger food lehet, azért javaslom kerüljön belőle többször a tányérra, sosem tudhatjuk mikor jön el az alkalom, amikor babánk bizalmat szavaz neki!

Készítsük gyakran és változatosan: lehet belőle köret, főétel, húspótló, pizzafeltét vagy darálhatunk belőle a következő adag fasírtba is. 

Akárhogyan is, ne erőltessük, hiszen sok felnőtt sincsen kibékülve ezzel a vitaminbombával! Kerüljön belőle gyakran az asztalra, fogyasszuk jó ízzel, ezzel is példát mutatva gyermekünk számára! Kis türelemmel és szerencsével, előbb-utóbb ez az étel is felkerül a “szeretem” listára! 

 

A közös étkezések ereje – Család az asztalnál

A közös étkezések ereje – Család az asztalnál

A közös étkezések ereje

 

Többször felmerült mostanában mind a Facebook oldalon, mind a ManóMenü Facebook csoportban, hogy hogyan kezeljük, ha nagyon válogatós gyermekünk. (Közismertebben megfogalmazva a “segítség, csak tésztát eszik a gyerek” szitu.)

Ez egy olyan fázis, amin sokan átesnek. Van, akinél napokig, van, akinél hetekig, van akinél akár évekig is eltarthat. (Nekem Martinnal valami Isteni szerencsém van…!)

Nem tudom elégszer ismételni: az, hogy gyermeked válogat, nem feltétlenül a Te hibád! Más a habitusa, a bevállalóssága, az izlése, a hozzáállása az új dolgokhoz. Ritkább esetekben persze egyéb indok is állhat a háttérben (pl. étel intolerancia, vashiány, stb), ezért nem mondom, hogy bagatelizáljuk el a dolgot, de aminek semmiképp sincs helye az asztalnál, az a…

… bűntudat.

Van azonban valami más, ami elengedhetetlen kelléke kell(ene) hogy legyen az étkezéseknek:

Mi magunk.

Hányszor esik meg az, hogy reggel miközben a gyereket próbáljuk evésre ösztönözni, fél kézzel a konyhapultot takarítjuk, a másikkal a maradék pirítóst tömjük a szánkba, miközben a kávét löttyintjük épp a bögrénkbe (és jó esetben nem a konyhapultra), tessékeljük arrébb a reggeliért kuncsorgó macskát és kiabálunk apának, hogy el fog késni?

Vagy este, egy hosszú nap után a Facebook-ot görgetjük félig zombi módban, miközben gyermekünk ugyanazt a brokkoli darabot piszkálja gyanakvóan már negyed órája?

Emberből vagyunk, megesik mindenkivel. Velem is.

Ugyanakkor hányszor fordult már elő, hogy az óvónéni arról áradozik a nap végén, hogy csemeténk milyen ügyesen pusztította el az aznapi zöldbabfőzeléket fasírttal? Mi meg csak nézünk tágra nyílt szemekkel, hogy biztos, hogy a kedves “Marika néni” a mi palántánkról beszél? Zöldbabfőzeléket? Fasírtot? Az én gyerekem? Biztos ez?

Biztos.

Mi a különbség?

Talán mostanra már Te is rájöttél: a közösség ereje. Míg otthon a nagy rohanásban ritka alkalom az, ha együtt eszik a család (testben és lélekben egyaránt), addig az oviban minden gyermek együtt, egyszerre ül le. Mindenki ugyanazt eszi (nagyjából), nincs alternatíva, nincs variálási lehetőség. Ha csemeténk körbenéz, azt látja, hogy a balján ülő Julika, és a jobbján lévő Petike is ugyanazt lapátolja befelé: ez már egyfajta bizonyosságot adhat neki arra, hogy az adott étel megér legalább egy próbát.

 Egyes kutatások azt bizonyították, hogy a közös családi étkezések során a gyermekek átlagosan több gyümölcsöt, zöldséget és kálciumban gazdag ételt esznek meg, mint egy-egy magányos evés alkalmával. Azok a családok, akik rendszeresen étkeznek együtt, szintén hajlamosabbak több, kötetlen, szabad tevékenységben részt venni, ezáltal növelve a közös étkezések pszichés előnyeit is.

Tudom persze, hogy a mai rohanó világban néha kifejezetten nehéz összecsődíteni a családot egy-egy terülj-terülj asztalkámra, főleg ha kamasz gyermek, váltakozó időbeosztásban dolgozó apuka, vagy egy csecsemő is gazdagítja a palettát. Ugyanakkor nem lehetetlen! Kezdjétek kis lépésekben, legyen először csak heti néhány étkezés kijelölve közös és szent alkalomnak! Nem kell persze öt fogásos vacsorát rittyenteni, a hangsúly nem ezen, hanem a minőségi, együtt töltött időn van. Legyetek együtt, kerüljenek ugyanazok az ételek mindenki tányérjára, beszélgessetek, nézzetek mélyen egymás szemébe, mosolyogjatok, bolondozzatok!

Figyeld meg: ahogy ilyenformán elterelődik a hangsúly magáról az ételről, úgy fog a válogatós kismanód szinte észrevétlenül olyan összetevőkhöz nyúlni, amiket korábban még a tányérján sem tűrt meg.

Közben pedig a családon belüli kapcsolatok is csak javulnak, szilárdulnak.

Kell ennél több pozitív mellékhatás?

Ha a közös családi étkezéseket szeretnéd minél izgalmasabbá és érdekesebbé tenni, nézz körül webshopunkon, ahol saját márkás termékekkel várunk. 

 

 

Ihlet, forrás itt.

A méz – Csodaszer, vagy veszélyforrás? Adhatok mézet a babának?

A méz – Csodaszer, vagy veszélyforrás? Adhatok mézet a babának?

A méz – Csodaszer, vagy veszélyforrás?

Ismét nyakig gázolunk a nátha szezonban, ilyenkor óhatatlanul is minden évben előkerül a méz, mint téma: szabad? Nem szabad? Működik? Kamu?

Összeszedtem hát a legfontosabb tudnivalókat erről misztikus táplálékról, hogy segítsek kicsit eligazodni:

1, A botulizmusról

Édes, érdekes, nem kell rágni… igazán csábító tulajdonságok ezek a hozzátápláláskor! Sajnos azonban a mézet egy éves kor alatt szigorúan tilos bevezetni a “botulizmus” veszélye miatt. Mit is jelent ez pontosan?

Nos, ebben az csodás nedűben előfordulhatnak bizonyos “alvó” baktériumok (spórák), amelyek az emésztőrendszerbe kerülve, jó dolgukat kihasználva elkezdenek szaporodni, és mindeközben mérgező anyagokat, ú.n. toxinokat termelni. Ezek a toxinok a tápanyagokkal együtt felszívódnak a bélből, lehetőséget kapva, hogy komoly idegrendszeri károsodást okozzanak.

Mivel az egy év alatti kisgyermekek emésztőrendszere még nem annyira fejlett, mint a felnőtteké, így ők fokozottan vannak kitéve a botulizmus veszélyének! Ezért szerepel hazánkban a méz a bevezethető ételek listáján az egy éves kor utáni szekcióban. (Sőt, vannak olyan országok, ahol a hivatalos álláspont a 2 éves kor kivárását szorgalmazza!)

Figyeljünk tehát, hogy a legkisebbek még véletlenül se egyenek ebből a természetes édesítőből: se önmagában, se feldolgozott formában, se valamelyik házi-süti összetevőjeként, ugyanis a tévhittel ellentétben a hőkezelés nem minden esetben segít megelőzni a problémát!

2, Gyógyszer, vagy placebo?

A negatív reklám után úgy illik, hogy fényezzük kicsit a méz pozitív imidzsét is!

Már a nagyanyáink is a mézesbödön után nyúltak, amint a megfázás első jelei jelentkeztek rajtunk. A népi hagyomány úgy tartja, hogy a méz remek szer a köhögés csillapítására és a torokfájás enyhítésére.

Valóban az lenne?

Jó hírem van! Igen!

Brit és nem brit kutatások egyaránt azt mutatták ki, hogy a méznek bizonyíthatóan többet köszönhetünk, mint némi placebo-hatást.

Egy vizsgálatban például több, mint 500 gyermeket osztottak fel különböző csoportokra: van, aki antibiotikumot kapott a köhögésére, van, aki mézet, van, aki a mézhez nagyon hasonló, sárga, ártalmatlan “löttyöt” (ez volt a placebo), és van, aki semmit. Ezután a szülők egy 1-től 7-ig terjedő skálán pontozták a köhögési tünetek enyhülését. (Minél kisebb a szám, annál elhanyagolhatóbb a gyógyulás.)

Az eredmények tekintetében – szerintem – semmi váratlan nem született: kevéssé komoly, krónikus köhögés esetén a méz még az antibiotikummal is jócskán felvette a versenyt a köhögés-csillapítás tekintetében.

3, A természet kincse

Akár tartunk a szénhidrátoktól és a cukroktól, akár nem, a méz különlegessége az édesítés terén is vitathatatlan: természetes és helyi. Olyan tulajdonságok ezek, amelyeket egy kicsit is (környezet)tudatos édesanya bizony észben tart.

Hiszem és vallom, hogy nincs annál jobb a gyermekeink számára, mint ami nagyjából egyazon formában kerül az asztalra, mint ahogy a természet megalkotta. Nos, a méz is pontosan ilyen. Nincs semmi mű-humbug a háttérben!

Mivel azonban a méz mégiscsak cukor (és sajnos nincs belőle light-verzió), nem tanácsolom persze, hogy mézes kenyeret együnk éjjel-nappal. Azonban ha nem kell szigorúan számolgatnunk a kalóriákat, remek alternatíva lehet süteményekbe teába, kávéba egyaránt!

Található benne kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1, B2, B3, B5, B6, C-vitamin is.

Ha helyi termelőtől szerezzük be az adagunkat, akkor nem csak egy lokális kisvállalkozót támogatunk a pénzünkkel, hanem még jó esetben üveges kiszerelésben is kapjuk az árut – szemben a polcok műanyag macijaival. (Utóbbinak mondjuk van egyfajta kellemes retró fílingje.) Őrizzük meg ezeket az üvegeket, remekül jönnek majd a nyári, nagy lekvárfőzéskor! (Ha mi magunk nem foglalkozunk ilyennel, passzoljuk át őket a Nagyinak!) 

Mint látjuk, a méz csodálatosan beleillik az összképbe – hacsak nem vagyunk vegánok -; egészséges, természetes, nem feldolgozott élelmiszer, könnyű tárolással és igen sokoldalú előnyökkel.

Érdemes tehát mindig a polcon tartani egy-egy üveggel, nem csak a téli megfázásos időszakban!

Források – Felhasznált irodalom:

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9z

https://newwaysnutrition.com/babies/foods-to-avoid-for-babies-first-year/

https://www.instagram.com/p/Bx5DXbuFCfD/

https://www.cochranelibrary.com/cdsr/doi/10.1002/14651858.CD007094.pub4/full 

http://egyorvosnaploja.hu/a-mez-mint-gyogyszer/

 

 

Zsírok, esszenciális zsírsavak. Muszáj beszélni róluk!

Zsírok, esszenciális zsírsavak. Muszáj beszélni róluk!

Szakmámból adódóan nagyon sokat foglalkozom az élelmezéssel, a legújabb irányzatokkal és azok hatásaival. Szinte minden nap újabb és újabb élelmezési területeken folytatott kutatások eredményeibe „botlok”, aminek azért örülök, mert így én is azonnal átadhatom neked ezeket az információkat. Itt vannak például a zsírok, esszenciális zsírsavak és azok ránk gyakorolt hatásai, amelyek körül még ma is nagy az összevisszaság a fejekben.

A zsír nagyon fontos a szervezetnek

Bár tapasztalatból tudom, hogy a „sav” vagy „esszenciális” szavak hatására a legtöbben inkább befogják a fülüket, félve, hogy valami nagyon bonyolult dologról van szó, bizton állíthatom, hogy ez nem így van. Nem fogok kémiai értekezésbe bocsátkozni, de némi alapot szeretnék neked is adni ahhoz, hogy megértsd, a zsír nagyon fontos a szervezetünknek.

Sokan esnek ugyanis abba a hibába, hogy félelmükben drasztikusan lecsökkentik a zsírok/olajok használatát az otthoni étrendben, ezáltal a család többi tagját – beleértve a gyermekeket is – egészségügyi kockázatok sorának teszik ki. Mindez azért lehetséges, mert a zsírokról általában csak annyit tudunk, illetve vélünk tudni, hogy vannak az állati eredetű zsírok meg a növényi eredetű zsírok.

Jellemzően az előbbit tartjuk rossznak, az utóbbit pedig jónak. Pedig a zsírok pozitív vagy negatív hatása nem ezen alapszik.

Hogyan hatnak ránk a zsírok?

Szabó Alexandra dietetikus A zsírok, esszenciális zsírsavak és az egészség című cikkében azt írja, hogyA zsírok/lipidek a szénhidrátok és a fehérjék mellett az emberi szervezet fenntartásához szükséges energiát szolgáltató tápanyagok közé tartoznak, amelyek a növényekben és az állati szövetekben egyaránt előfordulnak. A zsírsavak jelentősen befolyásolják a belőlük felépülő lipidek funkcióit és befolyásolják a belőlük felépülő sejtmembránok tulajdonságait, valamint működésüket.”

Ez annyit tesz, hogy a szervezetünkbe bevitt zsírok alapjaiban befolyásolják az egészségünket. Kihatnak olyan területekre is, mint

  • az érrendszer,
  • az idegrendszer működése,
  • a sejtosztódás,
  • a keringési- és immunrendszer,
  • a zsíranyagcsere (májműködés),
  • a hormonális növekedés.

Attól függően, hogy jó vagy rossz zsírt fogyasztunk (illetve azokat milyen mennyiségben), használhatunk, de árthatunk is a szervezetünknek.

Ne hidd azt, hogy ami növényi zsír, az csak hasznos lehet, s ami állati, az csak jó. Ez sajnos nem ilyen egyszerű. Sokkal fontosabb, hogy az adott lipid telített, telítetlen, egyszeres vagy többszörös-e. Ez persze már kémia, én pedig megígértem, hogy nem bonyolódok részletekbe. Nézzük meg inkább, melyek azok az ételek, amelyekből jó zsírokat „nyerhetünk ki”, és mi az az arány, amelyet az étkezésnél érdemes betartani.

Az esszenciális zsírsavak és az omega

Biztos vagyok benne, hogy a fentiek alapján az egészségünkre csak jó hatást gyakorló zsírokra gondolsz, pedig ez korán sincs így! A mai ember táplálkozása eltolódott az omega zsírsavak irányába, amivel nem lenne baj, ha nem estünk volna túlzásba vele. Az omega 6-ot tartalmazó ételeket például drasztikusan le kellene csökkenteni az étrendünkben, mert sajnos túl sokat eszünk meg belőlük. Ilyenek többek között a magvak és a belőlük előállított olajok. De tudnunk kell, hogy az omega-6 és omega-3 többszörösen telítetlen zsírok, amelyekre ugyan szükségünk van, de csak korlátozott mennyiségben.

Esszenciális, azaz szükséges

Maga az esszenciális jelző sem az jelenti, hogy az omega-6 és omega-3 valami különleges kuriózum, hanem azt, hogy alapvető fontosságú. A hivatalos magyarázat szerint azokat a zsírokat nevezzük esszenciális zsírsavaknak, „melyek a test egészséges működéséhez elengedhetetlenek, ám a szervezet egyáltalán nem vagy csak elégtelen mennyiségben tudja előállítani őket. Éppen ezért ezeket az anyagokat a táplálkozás útján kell bejuttatni a szervezetbe. Csak nem mindegy, hogy mennyit!

Telített vagy telítetlen zsírok? Melyik a jó?

Mindkettőre szükségünk van, csak az arányokat kell betartanunk. A legújabb ajánlások szerint az étrendünk zsírtalmának

  • 1/3-a legyen telített zsír,
  • 2/3-a pedig telítetlen.

Az összes zsírbevitel azonban nem haladhatja meg a 30%-ot, azaz az ételeinket úgy érdemes összeállítani, hogy azok körülbelül 25-30%-a lehet zsír. Talán ez elsőre soknak tűnik, de a szervezetünknek nagyon is szüksége van zsírokra! Sajnos azonban manapság túl sok telített zsírsavat és omega 6-ot fogyasztunk, amelyek a fenti egészségügyi kockázatok mellett természetesen az elhízásért is felelnek.

Arra érdemes figyelnünk, hogy omega-6-ból maximum négyszer annyit ehetünk, mint omega-3-ból. Mert hiába jó a mandula, néhány szemnél több naponta egyenes út a zsírlerakódáshoz. Ezt pedig sem a gyermekünknek, sem magunknak nem akarjuk, igaz?

És akkor itt az ideje, hogy elmondjam, miben találsz omega-3, illetve omega-6 zsírsavakat, illetve melyek azok az ételek, amelyek telített zsírt tartalmaznak, ezáltal kerülendők.

Esszeciális zsírsavak

Omega-3

Az esszenciális omega-3 zsírsavak közé tartoznak a többszörösen telítetlen alfa-linolénsav (ALA), eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Omega-3 található az alábbi ételekben, ételcsoportokban:

  • szója, lenmag,
  • feketeribizli-mag, borágólevél
  • zsíros halak ( lazac, a hering, a makréla, a szardella, a szardínia, esetleg a tonhal)
  • tojás,
  • csirkehús, marhahús
  • zöldtakarmánnyal etetett szarvasmarhák teje és az ebből készült sajt

Érdemes tehát növelni pl. a halfogyasztásunkat, és egy héten 1-2-szer halat tenni az asztalra.

Omega-6

Napraforgó, kukorica, szezámmag, mogyoró, pálmaolaj, kókuszzsír, olíva, szójabab,canola, dió. Ezek mind olyan magok, illetve olajok, amelyek elég sok omega-6 esszenciális zsírsavat tartalmaznak. Szükségünk van rájuk, de nagyon figyeljünk oda, hogy ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget (a max. napi 4 grammot).

Telített zsírsavak

Ezekkel tehát óvatosan kell bánni, és maximum 10%-át tehetik ki a napi zsírbevitelünknek. Ilyen telített zsírsavak azok a zsírok, amely szobahőmérsékleten is kemények, és rendszerint állati zsírokból származnak:

  • vaj,
  • zsír,
  • sajt,
  • felvágottak,
  • illetve a pálmazsír.

 

Az ebből készült sütikkel is csak mértékkel!

Írhatnék még részletesen a transzzsírokról, az egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírokról is, de úgy hiszem, a lényeg most ez volt. Mértékkel, ésszel együnk, és odafigyelve gondoskodjunk a családtagjainkról is. Ezért is alkottuk meg a ManóMenü Étkezési Babaolajat és ManóMenü Étkezési Sütőolajat, hogy biztonságos és egészséges alternatívát kínáljunk a családi étkezésekhez.

 

 

 

Tényleg jó megfázásra a C-vitamin?

Tényleg jó megfázásra a C-vitamin?

Ha a nátha kerülget bennünket, vagy a gyermekünkön is megjelennek a megfázás tünetei, azonnal C-vitamin után nyúlunk:

  • vagy tabletta,
  • vagy zöldség-gyümölcs,
  • vagy egyéb csillapítócseppek formájában.

Így tanultuk, így szoktuk meg.

Azt is tudjuk már, hogy a C-vitamin legjobb forrásai

  • a citrusfélék,
  • a piros és a zöld paprika,
  • a görögdinnye és
  • a leveles zöldek.

De vajon valóban segít a C-vitamin a nátha kezelésében, illetve a gyógyulásban, vagy mindez csak tévhit?

 

Tény vagy tévhit, hogy a C-vitamin segít?

 

Sajnos tévhit, hogy a C vitamin hasznos a megfázás kezelésére. Az viszont fontos, hogy fedezzük a napi C-vitamin igényt, amely felnőtteknél minimum 100 mg, kisgyermekeknél kb. 50 mg. Hogy ez pontosan mennyi? 50 mg C-vitamin megfelel pár szem epernek, egy narancsnak vagy két kivinek. Ennyi bőven elegendő is a napi C vitamin adag biztosításához.

 

 

A legújabb kutatások cáfolják a C-vitamin mindenhatóságát

 

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a C-vitamin megfázásos esetekben nem hatékony. A torontói egyetem kutatói által végzett tanulmányban az alanyokat két csoportra osztották: egy kísérleti csoportra, amely C-vitamin tablettákat kapott a megfázás tüneteinek megjelenésekor, és egy kontrollcsoportra, amely placebo tablettákat kapott. Néhány hónap elteltével a kutatók – figyelembe véve az egyének betegen, illetve megfázva töltött napjainak számát – igyekeztek meghatározni a C-vitamin hatékonyságát.

Megállapították, hogy a C-vitamint szedők nem voltak szignifikánsan egészségesebbek, mint a placebós csoport tagjai. Számos más tanulmány is megerősítette ezt az eredményt, ezért joggal merül fel a kérdés: miért hisszük, hogy a C-vitamin jó megfázás ellen?

 

Honnan ered a tévhit?

 

A ma is népszerű hiedelem az 1960-as években Linus Pauling, befolyásos amerikai kémikus állításainak köszönhető. Pauling azt állította, hogy miután rendszeresen nagy adagokat vett be C-vitaminból, élesebbnek és egészségesebbnek érezte magát, és a nátha is elkerülte. A témáról szóló könyve, a „C-vitamin és a közönséges nátha” azonnal bestseller lett.

Az 1970-es évek közepére becslések szerint 50 millió amerikai használt C-vitamint a megfázás kezelésére, és a gyógyszertárakban a C-vitamin termékek értékesítése megnégyszereződött.

 

Mégis mire jó a C-vitamin?

 

Félreértés ne essék: a C-vitamin valóban jót tesz a szervezetnek.

  • Természetes antioxidáns, és
  • a test szöveteinek, például a bőr, az erek és a csontok növekedéséhez is szükséges.
  • Alapvető fontosságú a kollagén szintézisében is, amely a kötőszövet kritikus alkotóeleme, így
  • segít a sebek gyógyulásában.

A torontói egyetemi tanulmány ráadásul a C-vitamin további figyelemreméltó előnyeit is felfedezte.

  1. Azok a betegek, akik C-vitamin tablettát kaptak a kísérlet során, átlagosan 30 nappal kevesebb időt töltöttek táppénzen, mint a placebo csoport tagjai.

A kutatók szerint erre az az egyik lehetséges magyarázat, hogy a C-vitamin csökkentheti a megfázás tüneteinek, például a hidegrázásnak és a köhögésnek a súlyosságát. (Ennek az elméletnek a megerősítéséhez további kutatásokat terveznek.)

  1. További bizonyítékokat szereztek arra vonatkozóan, hogy a katonáknak, hivatásos sportolóknak és más stresszes életet folytatóknak a C-vitamin megerősítette az immunrendszerét. (50%-kal csökkent a megfázásos napok száma.)

Ezek a megállapítások azonban nem támasztják alá azt, hogy a C-vitamin hatékonyan kezelné a megfázást.

 

A C-vitaminnal nem gyógyulsz ki a náthából

 

A Marylandi Egyetem kutatói például egészséges önkéntesekkel kísérletezett. Az alanyok egyik fele ugyanúgy C-vitamint, a másik csoport pedig placebót kapott, ám ezután megfertőzték őket a nátha vírusával. Megállapították, hogy nem volt különbség a betegség lefolyásában (napok száma, tünetek) a 2 csoport között.

E tanulmány és más kapcsolódó kutatások eredményeként a vezető orvosi tanácsadó csoportok, köztük az Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség, az Amerikai Orvosi Szövetség és az Amerikai Dietetikus Szövetség sem javasolja a kiegészítő C-vitamint a megfázás megelőzésére vagy kezelésére.

 

Hogyan kerülhetjük el a megfázást?

 

Rengeteg hatékony módszer van arra, hogy megelőzzük a hideg időszakok „velejáróját”:

  • Aludjunk eleget;
  • igyunk sok folyadékot;
  • étkezzünk egészségesen és lehetőleg
  • kerüljük a stresszt.

Ezek a szokások hozzájárulnak jó egészségünk hosszútávú megőrzéséhez és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez.

 

Mit tegyünk, ha mégis megfáztunk?

 

  • Bugyoláljuk be magunkat jó melegen,
  • igyunk sok meleg teát,
  • együnk csirkehúslevest,
  • olvasgassunk,
  • és hagyjuk, hogy a betegség átmenjen rajtunk.
  • Ha tehetjük, ne menjünk sehová, pihenjük ki a náthát.

.

 

Mit tehetünk a fertőzés megakadályozására?

 

Ha egészségesek vagyunk, a gyakori kézmosás és a betegekkel való szoros érintkezés elkerülése segíthet megakadályozni a baktériumok terjedését. Egyes tanulmányok azt is állítják, hogy a gyakori testmozgás felébreszti (serkenti) az immunsejteket, ami megerősíti az immunrendszer védekező képességét. Érdemes tehát beiktatni a sportot is az életünkbe.

Láthatod, hogy a kultúránkban mélyen elterjedt mítosz ellenére a C-vitamin nem megfelelő megoldás a megfázás kezelésére; sokkal inkább a megelőzésben lehet szerepe.

Az emberi test és táplálkozás kapcsolata ugyanis túlságosan bonyolult ahhoz, hogy egyetlen vitamin valóban meggyógyítson egy betegséget.

 

Forrás: http://www.yalescientific.org/2015/03/mythbusters-does-vitamin-c-really-help/

 

Pin It on Pinterest